Ha június után nyilatkoznék, akkor ezért megbüntetnének – magyarországi tanárok az új oktatási törvénytervezetről
Fenyegetés, bosszú, még nagyobb terhek – ilyen szavakkal jellemezte két tanár a Napunknak a törvénytervezetet, amivel a magyar kormány átalakítaná a tanárok jogviszonyát.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
„Ha június után nyilatkoznék, akkor ezért megbüntetnének, mert a státusztörvény alapján nem tüntethetem fel rossz színben a magyar közoktatást. A telefonomat is ellenőrizhetnék, amin most beszélek.”
Ezt Miklósi László, a magyarországi Történelemtanárok Egyletének elnöke mondja a Napunknak arról a törvénytervezetről, ami június elsejétől megváltoztatná a magyarországi pedagógusok jogállását, és a szólásszabadság korlátozása csak az egyik gond a tervezettel.
„Sokak számára ez lesz az utolsó csepp a pohárban. A tantestületünkben valamilyen formában mindenkiben, még a pár évvel nyugdíj előtt állókban is felmerült, hogy felmondanak” – ezt pedig egy Pest vármegyei iskola tanára mondja, aki a neve elhallgatását kérte, őt Katalinnak fogjuk nevezni a cikkben.
Egy év tiltakozás
A magyarországi közoktatás évek óta nehéz helyzetben van: a tanárok fizetése alacsony, túlterheltek és szakmai keretek sem megfelelőek. 2022-t végigkísérték a tanárok tiltakozásai.
2022. január 31-re a tanárok sztrájkot hirdettek, hogy fizetésemelést és bérrendezést, valamint az óraszámok csökkentését követeljék. (Illetve azt, hogy ne kelljen fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a tanárokat, akik nem akarja beoltatni magukat a koronavírus ellen – ez a kérdés azóta tárgytalanná vált.)
A sztrájkra a kormány úgy reagált, hogy 2022 februárjában egy rendelettel átalakította a sztrájktörvényt. Ennek értelmében az oktatási intézményeknek a sztrájk alatt is biztosítaniuk kell a rendes működést – ezzel elveszett a sztrájk lényege, hiszen úgy nem lehet munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni, hogy közben minden munkát elvégeznek.
A tiltakozások így is folytatódtak. Közben választás volt és megalakult az új, ötödik Orbán-kormány. Az oktatásügynek az egészségüggyel együtt addig sem volt önálló minisztériuma, mindkét terület az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott, ez azonban megszűnt. Az oktatásügy és az egészségügy az új kormányban átkerült a belügyminisztérium alá.
A nyári szünet után új lendületet kaptak a tiltakozások. A tanárok és a diákok tüntetésekkel, élőláncokkal tiltakoztak az oktatás állapota és az oktatáspolitika ellen. Voltak tanárok, akik a polgári engedetlenség eszközéhez nyúltak.
2022 őszén emiatt több tanárt elbocsátottak az állásából, ami csak még inkább fokozta az elégedetlenséget és az ellenállást.
A tiltakozások azonban nem vezettek eredményre, 2023 elejére ki is fulladtak. A kormány március elején egy új törvénytervezetet tett közzé, ami gyökeresen átalakítaná a tanárok jogviszonyát.
Teljes átalakítás
A tervezet tovább növelné a tanárokra rótt terheket, ráadásul a tiltakozást is még inkább ellehetetlenítené. Az iskolákat fenntartó tankerületeknek tovább nőne a befolyásuk a tantestületek rovására. Emellett
- a tanárok felmondási ideje kitolódna az eddigi két hónapról fél évre, azaz félév közben nem tudnának munkát váltani, erre az időre tulajdonképpen „röghöz kötné” őket;
- a heti munkaidő 48 órára növekedne, a tanárokat a szabadságuk alatt is be lehetne hívni bármilyen munkára, például takarításra;
- a pedagógusok áthelyeztethetők lennének akár kilenc hónapra is az ország bármelyik másik iskolájába vagy óvodájába;
- a tanév meghosszabbítható lenne akár július 15-ig;
- a közszférában dolgozóknak nyugdíjba vonulásuk előtt jár egy „sétálóidőnek” nevezett fizetett szabadság, ami legalább négy hónap. A tanárok esetében ez lerövidülne egy hónapra;
- jelenleg a végkielégítés a ledolgozott idő függvényében sávosan változik, 20 év után például nyolc hónapnyi végkielégítés jár. Ez is egységesen lecsökkenne egy hónapra;
- a tanárok még munkaidőn kívül sem kritizálhatnák a közoktatást. A hatalom átvizsgálhatná a magántelefonjukat és számítógépüket is.
„Én még nem találkoztam olyan kollégával, aki támogatta volna ezt a tervezetet” – mondja Miklósi László. Vannak, akik elhagyják a pályát, mások készülnek otthagyni, és lesznek olyanok is, akikről nem is tudunk, csak csendben elhagyják a tanári pályát, teszi hozzá.
Katalin is arról beszél, hogy
