Napunk

A gútai liszt szlovákiai gabonából készül, az ukrán import pedig stopot kapott

Rengeteg hazai gabona áll a raktárakban. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Rengeteg hazai gabona áll a raktárakban. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Magyarország és Lengyelország után ideiglenesen Szlovákia is leállítja a gabonaimportot Ukrajnából. A gútai malomban talált, állítólag szennyezett gabona azonban csak az egyik ok, az igazi tét a szlovákiai mezőgazdászok versenyképessége.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A múlt héten kapott szárnyra a hír, hogy a gútai malom (Mlyn Kolárovo) Ukrajnából származó gabonájában az EU-ban tiltott növényvédő szert találtak. A gútai malom Közép-Európa egyik legnagyobb malma, így a bejelentés természetesen elég nagyot szólt. Jozef Bíreš, a Szlovák Élelmiszeripari és Állategészségügyi Felügyelet vezetője a Denník E-nek azt mondta, hogy a gabona veszélyes volt az emberi egészségre, így a vállalatnak saját költségére meg kell semmisítenie a készletet.

Az agrárminisztérium ezen felül már a múlt héten döntött arról, hogy ukrán gabonából készült termékek mindaddig nem kerülhetnek szlovákiai forgalmazásba, míg nem ellenőrzik őket, és a gabona feldolgozását is leállították. Egészen máig azonban nem volt szó importtilalomról.

Az ideiglenes, de radikális lépést a szlovák kormány végül hétfőn tette meg – de az állítólag peszticides gabona miatti aggodalom csak részben volt az indok. A fő ok – amint a földművelésügyi minisztérium is közölte – hogy az olcsó ukrán gabona dömpingáraival nem tudnak versenyre kelni a hazai termelők. A tiltást az Európai Bizottság véleménye ellenére hozza meg a szlovák kormány, az agrártárca szerint azért, mert már minden lehetőséget kimerítettek a hazai mezőgazdasági piac védelme érdekében. Importtilalom alá esik így a gabona mellett a cukor, a száraz takarmány, a zöldség, a gyümölcs, a bor és több más termék is.

Árnyaltabb a kép

A gútai malomban talált, egészségre károsnak minősített gabona 1500 tonnányi volt – a céget így több százezer eurós kár éri. Ez az 1500 tonnányi gabona azonban a malom kapacitásához képest meglehetősen csekély mennyiség – tekintve, hogy a vállalat naponta 700 tonnát dolgoz fel.

A cég egészen máig nem szólalt meg az ügyben, azonban hétfőn már árnyalták a képet. A gútai malom azt mondja ugyanis, hogy a problémás gabonát a hazai ellenőrző szervek eredetileg engedélyezték – a szállítmányt a cég egy itthon regisztrált importőrtől vette, mely szerint a gabona megfelelt az érvényes szlovákiai előírásoknak.

A gútai malom emellett arra is panaszkodik, hogy az államtól eddig csak az első mintavétel eredményét kapták meg, a további, ellenőrző mintavételekét azonban nem. Az eredmények pedig szerintük nem olyan drámaiak, mint ahogy azt eredetileg kommunikálták a hatóságok. A mintában ugyanis a chlorpyrifos peszticid maradványait mutatták ki, 0,026 mg/kg értékben, míg a jelenlegi norma 0,010 mg/kg. Ám a cég szerint pár évvel ezelőtt még 0,050 mg/kg volt a határérték Szlovákiában. A chlorpyrifost a malom szerint a világ száz országában használják, az EU-ban pedig 2020-ig, az Egyesült Államokban 2021-ig volt engedélyezett.

Palacknyak effektus

A cég közleménye ugyanakkor kitér arra a helyzetre is, ami valójában aggasztja a szlovákiai mezőgazdászokat és valószínűleg az államokat is. A gútai malom ugyanis megemlíti, hogy csak azért vett gabonát Ukrajnából, mert a tavalyi orosz invázió után az egész világ a gabona- és liszthiány miatt aggódott, a malom pedig raktárkészleteket akart felhalmozni – más körülmények között csak Szlovákiából vásárolja a gabonát. A vállalat tavaly nyár óta 16 ezer tonna ukrán gabonát vásárolt, ezzel éves felhasználásának 12 százalékát fedezte.

Az ukrajnai gabona kérdése pedig valóban a háború gazdasági hatásainak egyik kulcsfontosságú pontja, hiszen Ukrajna és Oroszország is a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre. A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás tavaly júliusban végül beindította a kereskedelmet, ám eközben szárazföldi útvonalak, úgynevezett szolidaritási folyosók nyíltak az EU irányába is, melyen az Ukrajnában ragadt gabona egy része Európába érkezett.

Az ukrán mezőgazdasági termékeket ráadásul az EU vámmentessé tette. Ezzel az EU-s gabonaimport 2022-ben csaknem megtízszereződött, a problémát pedig az jelentette, hogy a termékek, melyeknek behozatalát az unió a világ élelmezésbiztonságára hivatkozva tette vámmentessé, tekintve, hogy eredetileg a fejlődő országok piacára szánták – Európában ragadtak. Pontosabban csak 27 százaléknyi került belőlük a fejlődő országokba, 47 százalékuk viszont a belső uniós piacra, például Spanyolországba, Hollandiába és Olaszországba – kialakítva így a palacknyak effektust.

Erről a gútai malom is említést tesz a közleményében – hozzátéve, hogy az ukrán gabona jó minőségű. Szerintük Spanyolország mostanáig 4,8 millió, Olaszország 1,9 millió tonna ukrán gabonát vásárolt.

Az ukrán gabona ugyanis olcsó. Ám olcsósága miatt torzítja a piacot – erre panaszkodva állította le az importot Magyarország és Lengyelország is, miután a hazai termelők nem tudták értékesíteni a gabonájukat. Nagy István magyar agrárminiszter azt mondta, a korlátozás június 30-ig tart majd, és ez idő alatt át kéne gondolni a vámmentességet és a szolidaritási folyosók működését.

Torzulás

Az Európai Unió tudatában volt a torzító hatásnak: ahol ezt bizonyítottnak vélték, ott kárt enyhítettek – 53,6 millió eurós keretet szavazott meg az Európai Bizottság, de ebből csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapott. Szlovákia, Magyarország és Csehország eddig nem. Az Európai Bizottság ugyanakkor egyelőre nem enged, és egyáltalán nem pártolja, hogy a tagországok egyoldalúan jelentsenek be importtilalmat.

„Tudomásunk van Lengyelország és Magyarország bejelentéseiről az Ukrajnából származó gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmáról. Fontos hangsúlyozni, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatóak. Ilyen kihívásokkal teli időszakban alapvető fontosságú az EU-n belüli valamennyi döntés összehangolása” – írta a Bizottság vasárnap, miután a magyarok és a lengyelek bejelentették az importtilalmat.

Pedig az importtilalmi hullámhoz csatlakozó Szlovákia piacát is érinti a torzító hatás. Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke a Napunknak azt mondta, tavaly év végével 59 ezer tonna búzát hoztak be Ukrajnából Szlovákiába, idén év elején

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Élelmiszer

Gabonaszállítás

Gúta

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak