Az „orosz kémbank” elleni szankció csak a jéghegy csúcsa, a háttérben más magyar vonatkozások is lehetnek

Nagy várakozás előzte meg David Pressmannek, az USA budapesti nagykövetének szerda délutáni sajtótájékoztatóját. Korábban felmerült, hogy a nagykövet a magyar kormány tisztviselőit sújtó szankciókat fog bejelenteni. Nem sokkal a sajtótájékoztató előtt hozta nyilvánosságra az amerikai pénzügyminisztérium az Oroszország elleni új szankciós csomagját, ezen szerepelt a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), illetve annak három vezetője is: Nyikolaj Nyikolajevics Koszov, az IIB elnöke, Georgij Nugzarovics Potapov és Laszlóczki Imre alelnökök – hármójuk közül csak Laszlóczki magyar állampolgár.

Pressman sajtótájékoztatója tehát az IIB és a bank vezetőinek szankciós listára helyezéséről szólt, de úgy látszik, lépésre kényszerítette a magyar kormányt: csütörtök délután a Világgazdaság lap azt írta kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy a kormány áttekintette az IIB helyzetét, „és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait”.

Régóta zavarja az IIB az amerikaiakat

A csak orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank eredetileg a KGST beruházási bankja volt, amit a 2010-es évek közepén élesztett újjá Oroszország. A tulajdonosai között volt Magyarország mellett Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária is – utóbbiak kiléptek a bankból, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

Olvassa el

Csak Magyarország nem hagyta ott az „orosz kémbankot”, de ezt nem is tehetné meg olyan könnyen, mint Szlovákia

Az IIB központja 2019-ben Budapestre költözött, és már a Trump-adminisztráció szemét is szúrta, és szúrja azóta is nemcsak az amerikaiak, hanem több NATO-szövetséges szemét is – mondja a Napunknak Feledy Botond külpolitikai szakértő, a Partizán Heti Feledy hírlevelének szerkesztője. Az IIB központjának Budapestre költözésekor már öt éve folyt az oroszok és az ukránok közötti konfliktus. Sokan úgy vélték, hogy a szankciók elkerülése érdekében tesznek az EU- és a NATO-tagországok határain belülre egy ilyen pénzintézetet, amihez az akkori Orbán-kormány minden hozzájárulást megadott – magyarázza a szakértő.

Sokadszorra kapott a magyar kormány figyelmeztetést, hogy a jelenlegi szövetségi viszonyunkból az ukrajnai agresszió közepette egy ilyen orosz érdekeltségű banknak a puszta jelenléte nem egyeztethető össze Magyarország NATO-tagságával – ezt már Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter és egykori norvégiai és amerikai nagykövet mondja a Napunknak.

A szerdán bejelentett szankcióknak tehát voltak előzményei és Feledy szerint nem is ez lesz utolsó lépés az IIB-vel kapcsolatban: Magyarország maradt az utolsó EU- és NATO-tagország a bank tulajdonosai között, a nemrég kiszivárgott levelezésből pedig lehetett azt is látni, hogy az oroszok hogyan vigyáznak arra, hogy megőrizzék a bank biztosította mozgásteret.

Olvassa el

Szlovákia arra számított, nem kapja vissza az „orosz kémbankba” befizetett alaptőkéjét

Pressman szerdai sajtótájékoztatója egy újabb fejezet a közte és Szijjártó Péter, illetve a magyar kormány közötti üzengetésben. Ugyanakkor Feledy szerint azt is látni kell, hogy a Budapesttel szembeni kritika nem a nagykövet személyes „találmánya”.

Olvassa el

Homoszexuális és rendszeresen bírálja a magyar kormányt. Az USA budapesti nagykövete lett a magyar kormánymédia új céltáblája

Olvassa el

Nem Magyarország belügye az orosz agresszió az USA budapesti nagykövete szerint

A sajtótájékoztatóra néhány perccel azt követően került sor, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a szankciós listát. Ebből is látszik, hogy amerikai kormányzati döntés volt, hogy Magyarország felé külön is kommunikálják az IIB-t érintő szankciót.

Ennek az az oka, amit Pressman is elmondott a sajtótájékoztatón: a háború ellenére nem hogy távolodna a magyar kormány Oroszországtól, hanem közeledik, és az a héten látható is volt. Szijjártó Péter Moszkvában járt, a kormány kinyilvánította, hogy a paksi bővítés esetében ragaszkodik a Roszatomhoz és a gázszerződést is kibővítették.

Már régen észhez kellett volna térni

Jeszenszky Géza rendkívül károsnak