Napunk

Fülek a minőségi programok központja lett, mondja Illés Kósik Andrea kultúraszervező

Fotó - Schnelczer Zoltán
Fotó – Schnelczer Zoltán

Illés Kósik Andrea a Napunk füleki kiszállása idején fejezte be munkáját a városi művelődési központ vezetőjeként. Nyolcéves tevékenysége alatt új alapokra helyezte a kisváros kultúraszervezését.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Mióta átvette a művelődési központ irányítását, nagyobb arányban szerepel a kínálatban a minőségi kultúra, sokat tett a városban élő nemzetiségek közös kulturális életéért. Jól hangzó branddé vált az UDVart fesztivál. Hozzájárult egy új, alanyi jogon járó városi támogatási rendszer kiépítéséhez.

Megtöbbszörözte a kulturális rendezvényekre megszerzett pályázati források összegét, tette mindezt főleg hazai forrásokból, a magyarországi pályázati rendszer nem figyelt fel rá.

Április elejétől új igazgatója van Füleken a városi művelődési központnak, Tóth Éva veszi át az irányítást Illés Kósik Andreától.

Az interjúból megtudható:

  • miért fejezi be a munkát nyolc év után,
  • milyen támogatási rendszert vezettek be,
  • milyen együttműködni a városban élő nemzetiségekkel,
  • milyen is lehet egy kisváros kulturális élete,
  • mi köze a puzzle-nak a kisvárosi kultúrához.

Miért döntöttél úgy egy ilyen sikeres időszak után, hogy abbahagyod?

Nem azért, mintha kiégtem volna ebben a munkában, viszont nem szerettem volna ezt megvárni. Úgy gondolom, most jó állapotban van a városi művelődési központ, megvannak a bevált programok, a kiépített kapcsolatok, a működő pályázatok – ezt át lehet venni, lehet folytatni. A távozásomnak személyes okai vannak. Új kihívásokra vágyom, csaknem nyolc év után a tanítás is hiányzik, de mással is foglalkoznék, ami kultúrával vagy oktatással kapcsolatos.

Ezt a rendszert, amit most átadásra kínálsz, te építetted ki? Vagy nyolc éve is megvolt már, mikor munkába álltál?

Ki kellett építeni ezt a rendszert. 2015 szeptemberében, mikor a művelődési központba kerültem, a nagy rendezvények közül a Palóc Napok működött, illetve az őszi színházi programok, valamint egy rockmajális és kisebb rendezvények. 2016-tól a kollégákkal egy teljesen új struktúrát építettünk, sokkal több rendezvénnyel és sokkal több elnyert pályázattal. De még a városi csoportokkal való munka is átalakult.

A Besh o droM koncertje az UDVarton. Fotó – A VMK archívuma

Ennek az új struktúrának mi minden vált a részévé? Milyen rendezvények, csoportok?

Az volt a cél, hogy sok szempontból is sokszínűbb legyen, több korosztálynak kínáljunk programokat, de több nemzetiségnek is, szlovákoknak, romáknak, magyaroknak, és műfajilag is széles skálán mozogjunk, magas színvonalú produkciókkal. A nagy fesztiválokat is ideértve.

2016-tól átvettük a Palóc Húsvét a Füleki Várban szervezését. Elindítottuk az UDVart fesztivált, a Muzsikál az erdő határon átnyúló rendezvényt, a LiteraTúra irodalmi programjait, a Zenés évszakok komolyzenei koncertsorozatot és sok új városi rendezvényt. A Palóc Napokat átalakítottuk, bekerült a műsorba a szlovák és a magyar mellé a roma program. A színházi előadásokat az őszi fesztivál helyett egész évre kiterjesztettük, s a kulturális utalványoknak és pályázati támogatásoknak köszönhetően rendszeresen szerveztünk programokat a helyi iskoláknak, a gimnáziumot is beleértve.

Műhelyeket indítottunk fiataloknak, melyek egy részét az iskolákba vittük el a diákoknak, másik részük az UDVart fesztivál ideje alatt működött.

És mi van a csoportokkal? Füleken nagy hagyománya van az amatőr színjátszásnak, a gyerekcsoportoknak is. Ezekkel és hasonló csoportokkal is sikerült együttműködni?

2011-től a városi művelődési központ egy hatalmas épületben működik, amit nekünk meg kellett töltenünk élettel, ezért a füleki csoportokat ide kellett vonzani. Többféleképpen dolgoztunk együtt velük.

Az egyik ilyen, hogy nem kell minden évben minden csoportnak támogatásért pályázni a városi alaphoz, hanem alanyi jogon is kérheti a támogatást. Ehhez egy kritériumrendszert dolgoztunk ki, amelyben benne van, hogy az adott szervezet több éve működjön, versenyeken képviselje a várost, de a tagok létszáma is fontos adat. Ezek alapján dől el a támogatás összege is.

Ennek a rendszernek a kezdeményezője Agócs Attila polgármester volt, s 2015-ben indítottuk el. A képviselő-testület által jóváhagyott városi támogatás a művelődési központ költségvetésébe kerül, ahol az adminisztrációs munkákat is végzik. Így ha buszra, kosztümökre vagy bármi másra szeretnének költeni a csoportok, az a művelődési központ költségvetésén keresztül történik.

Juhász Rokkó performansza az UDVarton. Fotó – A VMK archívuma

A város által támogatott csoportok közé tartozik a Melódia Női Kar és a Pro Kultúra Füleki Férfikar, a Zsákszínház, a folklórcsoportok, köztük két szlovák, a Jánošík felnőtt- és gyerekcsoportja, valamint oda tartozott a Kis Rakonca és a Rakonca is. Legutóbb a File Bandával bővült a város által támogatott csoportok listája.

Mi is indítottunk új csoportokat, amelyek ezeket a kritériumokat az induláskor még nem teljesítették, így például balettot a gyerekeknek, a Foncsik Énekegyüttest, a MeseFigurák bábcsoportot. Utóbbi két csoportnak a teljes pályázását is a művelődési központ intézi, beleértve az önrész biztosítását is.

Mi történt a Rakoncákkal?

Varga Norbert és Varga Lia 27 éven keresztül nagy sikerrel vezették a gyermek- és ifjúsági, illetve felnőttcsoportot. Ők viszont már nem szeretnék folytatni. Nagy gondot jelent, hogy most nincs utánpótlás, nincs, aki átvegye a Rakoncát, miközben ez a csoport az, amely a legtöbb támogatást kapta, alanyi jogon is a várostól és pályázatokból is. Ők foglalkoztatták a legtöbb gyereket, nekik voltak a legjobb eredményeik. Volt itt próbatermük, itt állnak a viseleteik. A probléma az emberi erőforrással van, hiába nevelődött ki több generációnyi táncos, nem itt, hanem máshol táncolnak.

Ez most csak szünet, vagy teljesen megszűnt a tánccsoport?

Most átmenetileg nem működik, de Varga Norbival kerestünk egy áthidaló megoldást. Civilekkel karöltve elindítottuk az Aprók tánca a File Bandával című rendszeres programot. Havonta egyszer jöhetnek a kicsik „ringatózni”, táncolni, énekelni, népi játékokat játszani. A zenét a File Banda biztosítja, amely egy fiatalokból álló zenekar, a Hagyományok Háza indította el őket. Éneket pedig a Foncsik tanít. A táncot a régi rakoncások közül tartja valaki. Nagyon népszerű ez a rendezvény, 100–150 ember látogatja, mióta megszűnt a Rakonca. Ezzel lehet áthidalni azt az időszakot, amíg nem akad művészeti vezető a tánccsoport élére, mert a szülők részéről is megvan az igény, hogy táncoljanak a gyerekek.

Palóc Húsvét a Füleki Várban. Fotó – A VMK archívuma

Térjünk vissza kicsit ahhoz, hogy alanyi jogon kapják a szervezetek a támogatást. A tudomásod szerint működik más városban is hasonló?

Nem tudok róla.

A művelődési központ egyfajta inkubátorházként működik, az adminisztráció terhét is leveszitek a vállukról. Mi mindent nyújtotok még?

Így van, a művelődési központ leveszi a vállukról ezt a terhet, persze ez a munkatársaink számára plusz munka. A támogatott csoportoknak lehetőségük van teljesen ingyen a művelődési központban próbálni, illetve ha valamilyen rendezvényt szerveznek, ahhoz is minden segítséget megkapnak. Sőt, az a támogatás egyik feltétele, hogy a próbáik egy részét a művelődési központ épületében tartsák.

Egy ilyen módszer országos szinten is jó lenne… Kis távlatod van már hozzá, hogy vált be a szervezetek ilyenfajta támogatása?

2016 óta folyamatosan működik ez a rendszer, a csoportok minden évben kérvényezik, tehát elégedettek vele. Ez, hogy biztosítva van a csoportok működése, mindenkinek csak jó lehet.

LiteraTúra: Grecsó Krisztián és Beck Zoltán. Fotó – A VMK archívuma

Sok minden történt az elmúlt nyolc év alatt, az UDVart is nagyon színvonalas programmal futott, és az új támogatási rendszer is nagy teljesítmény. Te mit tartasz sikernek?

Sok mindenre büszke vagyok, de mindenekelőtt a kollégáimat kell megemlítenem, hiszen többnyire öt-hat állandó munkatárssal dolgoztunk meg minden sikerért. Például a három-négy napos fesztiválok esetében ez nagyon kevés, mert nincs Füleken infrastruktúra, mindent bérelni kell egy ilyen rendezvényhez, a pályázástól a reklámon át a legapróbb dolgok beszerzéséig minden ennek a csapatnak a feladata.

Büszke vagyok arra is, hogy sok támogatást tudtunk szerezni. Az első, ugyan csonka évemben nem érte el a tízezer eurót a támogatás, 2021 volt a legsikeresebb évünk, akkor 70 ezer eurót nyertünk különféle pályázatokon, amivel az volt a pech, hogy nem tudtuk elkölteni a Covid miatt. Ugyanakkor tavaly is 45 ezret sikerült lepályázni.

Ami még fontos volt számomra, az a minőség. Az is fontos persze, hogy hányan jönnek el a rendezvényeinkre, például az első komolyzenei koncerten nyolcan voltak, és most már hatvanan járnak, be sem férnek a terembe. Ez is nagyon jó, de annak különösen örülök, hogy a színházi előadások is magasabb minőséget képviselnek, ahogy a komolyzeneiek és az irodalmi beszélgetések is. Ezenkívül az UDVart fesztivál volt még az, ahol nagyon odafigyeltünk a minőségre, hogy ne mindig a tömegkultúrát kapják az érdeklődők. Az is kell, persze, meg is van például a Palóc Napokon, de a magasabb kultúra iránt érdeklődők igényeit is ki akartuk elégíteni.

Fülekhez közel fekszik két nagyobb város, Losonc és Rimaszombat is. Hogy tud kitűnni egy ilyen környezetben egy kisebb város, tud közönséget szerezni távolabbról is?

Nagy mennyiségben nem lehet elszívni a közönséget egyik városból sem, de azért sikerült nézőket idevonzani. Az UDVart fesztivál erre jó példa, ahová még Besztercebányáról is visszajárnak nézők. Magyarországról korábban nem volt jellemző, hogy átjártak volna, de az utóbbi időben már onnan is jöttek nemcsak a fesztiválra, hanem színházi előadásokra és irodalmi programokra is. Sikerült tehát messzebbről is szlovákokat és magyarokat idevonzani.

Közösségi aktivitások Elek Ányossal – UDVart. Fotó – A VMK archívuma

Így a munkátok által valaminek mégiscsak a központja lett Fülek. Hogy határoznád meg, hogy mi is az, aminek a központja lett?

A minőségi programokat említeném, mert nem a tömegkultúrás rendezvényeken lett évről évre még több ember. Persze a magasabb kultúra a jellegénél fogva kevesebbeket vonz. Azt hiszem, az igényes programokra való törekvést és a sokszínűséget értékelték azok, akik felfigyeltek a rendezvényeinkre.

Érintettük már a nemzetiség kérdését. Füleken nagy arányban élnek romák is, meg van egy jelentős szlovák réteg is. Ez a szempont hogy jelent meg?

Igyekeztünk mindenki kedvére tenni, de ez nagyon nehéz kérdés.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fesztivál

Fülek

Kultúra

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak