A finneknek sikerült, a svédeknek még nem. Az uniós pénzek és egy török alku is állhat amögött, hogy Orbánék még mindig nem hagyták jóvá a svéd NATO-csatlakozást
A magyar kormány nem is titkolja, hogy a jogállamisági kritikák állnak a késlekedés mögött, közben a törökökkel való koordináció is egyértelmű.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Kedden Finnország is a NATO teljes jogú tagjává vált. Oroszország Ukrajna elleni agressziójának egyik következménye volt, hogy két addig semleges északi ország, Svédország és Finnország is kezdeményezte felvételét a NATO-ba.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, minden tagországnak ratifikálnia kell a csatlakozást. Ezt hosszú ideig csak két tagország, Törökország és Magyarország nem tette meg. A finn csatlakozás elől elhárult ez az akadály, amikor március 27-én a magyar, 31-én pedig a török parlament is jóváhagyta Finnország csatlakozását. Svédország csatlakozását azonban egyelőre sem Magyarország, sem Törökország nem ratifikálta.
Hónapok óta tartó huzavona
Magyarországon már 2022 nyarán benyújtották a finn és svéd csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, de annak megtárgyalására és az elfogadására hónapokon keresztül nem kerített sort az Országgyűlés. A kormány „társadalmi egyeztetésre” hivatkozott.
2023 február végén kiderült, hogy bár a miniszterelnök támogatja a finnek és a svédek csatlakozását, a Fidesz-frakció „rendkívül megosztott” a kérdésben. Állítólag sok képviselő nehezményezte, hogy „ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot”, mint Kocsis Máté frakcióvezető fogalmazott.
A magyar parlament delegációt küldött a két országba, amit a svéd és a finn parlamentben is fogadtak. A delegáció a hírek szerint nem támasztott semmilyen feltételt a két ország vezetésével szemben, sőt a tagjai elégedettek voltak és támogatják mindkét ország NATO-csatlakozását.
Ugyanakkor a magyar kormány azt állítja, hogy a finnektől megnyugtató válaszokat kaptak – ezért is támogatja a Fidesz-frakció a csatlakozásukat –, a svédek azonban egyelőre nem győzték meg őket arról, hogy félre fogják tenni a magyar belpolitikára vonatkozó vitákat. Úgy tűnik, a svédek nem hajlanak erre: Svédország az Európai Bizottság oldalán beszállt abba a perbe, ami Magyarország ellen folyik a homoszexualitást a pedofíliával összemosó gyermekvédelmi törvény miatt.
Miért csinálják Orbánék?
Arra, hogy mi lehet a késlekedés oka, több magyarázat is kínálkozik:
- Magyarország ezzel is Oroszországnak kedvez,
- Magyarország Törökországgal kötött valamilyen alkut,
- Orbánék így próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Svédországra a visszatartott uniós források ügyében,
- A Fidesz-frakció tényleg haragszik az elmúlt években ezen országokból érkező, szerintük igaztalan vádak miatt.
A hivatalos magyarázat szerint az utóbbi az oka a késlekedésnek. Bármennyire is mondvacsináltnak tűnik ez az érv, a magyar kormánynak valóban sok vitája volt Svédországgal.
Mint azt a Telex összefoglalta, már a 2015-ös menekültválság idején sok volt a konfliktus a két ország között. Magyarország bevándorlásellenes álláspontot képviselt, a hivatalos kommunikáció több másik országgal együtt Svédországot is a bevándorlás által sújtott, azt kezelni képtelen országként állította be. A svédek szerették volna, ha Magyarország fogadja be azokat a menekülteket, akiket ott regisztrálnak az EU-ban először, a magyar kormány viszont elutasította ezt.
2019-ben az Európai Néppárt svéd képviselői kardoskodtak a leghangosabban amellett, hogy a Fideszt ki kellene zárni a pártcsaládból. Emellett a svédek számára nagyon fontos a jogállamiság. Az elmúlt években több svéd politikus is kritizálta Magyarországot a jogállamisági problémák miatt. Ezeket a kritikákat konkrétan idézték is fideszes politikusok, hogy megindokolják a svéd NATO-tagság ratifikálásának halogatását.
Nem jó ötlet
A kormány nyilvánvalóan sérelmezi ezeket a kijelentéseket, az azonban meglehetősen problémás, hogy kétoldalú, EU-politikával összefüggő sérelmeket multilaterális szintre emelünk és a NATO működését akadályozzuk – mondja a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója.
Svédország NATO-tagsága nemcsak a svédek biztonságpolitikai érdekeit szolgálja, hanem a többi tagállamét is. Azzal, hogy Magyarország kétoldalú ügyek mentén halogatja a svéd csatlakozás ratifikálását, a többi tagország biztonságát is veszélyezteti – magyarázza a szakértő.
Bartha szerint ez Magyarország többi szövetségese körében felháborodást okoz, de a svéd–magyar viszony külön is sérül. Ez már csak azért is problémás, mert Magyarország és Svédország között rendkívül szoros a biztonságpolitikai együttműködés: a magyar légierő svéd Gripen vadászgépeket lízingel, a közelmúltban állapodtak meg újabb képességfejlesztésről, és a közelmúltban is folytak a tárgyalások a védelmiipari együttműködés mélyítéséről.
A pénzről lehet szó
Az Bartha Dániel szerint is egyértelmű, hogy a magyar kormány a visszatartott uniós források ügyében akar nyomást gyakorolni Svédországra. A kormány ezt tulajdonképpen ki is mondja, amikor azokra a kritikákra hivatkozva késlelteti a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását, amik alapvetően a magyar jogállamisággal kapcsolatban fogalmazódtak meg Svédország részéről.
A szakérő azonban úgy látja, ez aránytalan és elhibázott eljárás. Európai uniós ügyeket nem a NATO szintjén kell rendezni, mondja Bartha, aki szerint a Magyarország és a többi szövetséges közötti közelmúltbeli feszültségekért a svéd és a finn csatlakozás késleltetése a felelős.
Magyar, török, két jó barát
A magyarok tehát kimondják, hogy mi az oka ennek a késleltetésnek, ugyanakkor az is látszik, hogy nagyon szoros a koordináció Magyarország és Törökország között, mutat rá a Bartha.
A szakértő szerint Magyarország mindenképp szeretné elkerülni, hogy ő legyen az utolsó, aki ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, de valószínűleg Törökország sem szeretne utolsó lenni. Valószínű tehát, hogy a két ország egyeztetni fog, hogy nagyjából egyszerre ratifikálják majd a svéd csatlakozást.
A szakértő szerint nyilvánvaló, hogy ha Magyarország bármilyen okból nem fogja akarni tovább halogatni a ratifikálást, informális csatornákon először Törökországnak fogja ezt jelezni. Erre utal az is, ahogy Magyarország a finn csatlakozást ratifikálta.
Március 15-én szerdán derült ki, hogy Törökország kész támogatni a finn csatlakozást. Orbán Viktor másnap váratlanul Törökországba utazott, a következő nap, március 17-én pénteken Magyarország bejelentette, hogy jóváhagyja a finn csatlakozást. A következő héten, március 27-én Magyarország, 31-én Törökország is ratifikálta Finnország csatlakozását. Március 29-én Novák Katalin köztársasági elnök is Törökországba utazott, ahol a török elnökkel többek között arról tárgyalt, hogy Törökország támogatni fogja Magyarországot a gázellátás terén.
A finn csatlakozás támogatása nem jelent távolodást Oroszországtól
A finn csatlakozás Magyarország általi ratifikálása kapcsán azt írta a Financial Times, hogy az Orbán Moszkvától való távolodásának jele lehet. Bartha szerint azonban a NATO már eddig is olyan biztonsági garanciákat adott Finnországnak és Svédországnak, amihez maga a ratifikálás nem sokat tesz hozzá.
Emiatt a szakértő úgy gondolja, a ratifikálás késleltetésével Magyarország nem tud szívességet tenni Oroszországnak, így az nem is jelent távolodást Moszkvától. A magyar–orosz viszonyban korábban is voltak törések, de alapvetően továbbra is egyoldalú függőségi viszony áll fenn Magyarország és Oroszország között, véli Bartha.
