A finneknek sikerült, a svédeknek még nem. Az uniós pénzek és egy török alku is állhat amögött, hogy Orbánék még mindig nem hagyták jóvá a svéd NATO-csatlakozást

Kedden Finnország is a NATO teljes jogú tagjává vált. Oroszország Ukrajna elleni agressziójának egyik következménye volt, hogy két addig semleges északi ország, Svédország és Finnország is kezdeményezte felvételét a NATO-ba.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, minden tagországnak ratifikálnia kell a csatlakozást. Ezt hosszú ideig csak két tagország, Törökország és Magyarország nem tette meg. A finn csatlakozás elől elhárult ez az akadály, amikor március 27-én a magyar, 31-én pedig a török parlament is jóváhagyta Finnország csatlakozását. Svédország csatlakozását azonban egyelőre sem Magyarország, sem Törökország nem ratifikálta.

Hónapok óta tartó huzavona

Magyarországon már 2022 nyarán benyújtották a finn és svéd csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, de annak megtárgyalására és az elfogadására hónapokon keresztül nem kerített sort az Országgyűlés. A kormány „társadalmi egyeztetésre” hivatkozott.

2023 február végén kiderült, hogy bár a miniszterelnök támogatja a finnek és a svédek csatlakozását, a Fidesz-frakció „rendkívül megosztott” a kérdésben. Állítólag sok képviselő nehezményezte, hogy „ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot”, mint Kocsis Máté frakcióvezető fogalmazott.

A magyar parlament delegációt küldött a két országba, amit a svéd és a finn parlamentben is fogadtak. A delegáció a hírek szerint nem támasztott semmilyen feltételt a két ország vezetésével szemben, sőt a tagjai elégedettek voltak és támogatják mindkét ország NATO-csatlakozását.

Ugyanakkor a magyar kormány azt állítja, hogy a finnektől megnyugtató válaszokat kaptak – ezért is támogatja a Fidesz-frakció a csatlakozásukat –, a svédek azonban egyelőre nem győzték meg őket arról, hogy félre fogják tenni a magyar belpolitikára vonatkozó vitákat. Úgy tűnik, a svédek nem hajlanak erre:  Svédország az Európai Bizottság oldalán beszállt abba a perbe, ami Magyarország ellen folyik a homoszexualitást a pedofíliával összemosó gyermekvédelmi törvény miatt.

Miért csinálják Orbánék?

Arra, hogy mi lehet a késlekedés oka, több magyarázat is kínálkozik:

• Magyarország ezzel is Oroszországnak kedvez,
• Magyarország Törökországgal kötött valamilyen alkut,
• Orbánék így próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Svédországra a visszatartott uniós források ügyében,
• A Fidesz-frakció tényleg haragszik az elmúlt években ezen országokból érkező, szerintük igaztalan vádak miatt.

A hivatalos magyarázat szerint az utóbbi az oka a késlekedésnek. Bármennyire is mondvacsináltnak tűnik ez az érv, a magyar kormánynak valóban sok vitája volt Svédországgal.

Mint azt a Telex összefoglalta, már a 2015-ös menekültválság idején sok volt a konfliktus a két ország között. Magyarország bevándorlásellenes álláspontot képviselt, a hivatalos kommunikáció több másik országgal együtt Svédországot is a bevándorlás által sújtott, azt kezelni képtelen országként állította be. A svédek szerették volna, ha Magyarország fogadja be azokat a menekülteket, akiket ott regisztrálnak az EU-ban először, a magyar kormány viszont elutasította ezt.

2019-ben az Európai Néppárt svéd képviselői kardoskodtak a leghangosabban amellett, hogy a Fideszt ki kellene zárni a pártcsaládból. Emellett a svédek számára nagyon fontos a jogállamiság. Az elmúlt években több svéd politikus is kritizálta Magyarországot a jogállamisági problémák miatt. Ezeket a kritikákat konkrétan idézték is fideszes politikusok, hogy megindokolják a svéd NATO-tagság ratifikálásának halogatását.

Nem jó ötlet

A kormány nyilvánvalóan sérelmezi ezeket a kijelentéseket, az azonban meglehetősen problémás, hogy