Napunk

Gazdaságpolitikának álcázott rasszizmus

Komárom, Erzsébet híd. Fotó - Tomáš Hrivňák
Komárom, Erzsébet híd. Fotó – Tomáš Hrivňák

Ha Orbánék célja a magyarországi munkaerőimport határon túlról, akkor az eddigi összes külföldre irányuló magyar gazdasági befektetés megkérdőjeleződik. Ezeket ugyanis eddig azzal indokolták, hogy a határon túli közösségeket erősítik, de legalábbis a kölcsönös, határokon átívelő érdekek mentén történnek.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Nacionalizmus a szlovák külügyminiszter szerint az a magyarországi terv, hogy határon túli magyarokkal pótolnák a hiányzó magyarországi munkaerőt. Erről legutóbb Orbán Viktor beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján. Szavaira reagált Rastislav Káčer is, amikor a magyar nacionalizmust marasztalta el.

A helyzet sajnos sokkal rosszabb, mint ahogy azt Káčer megítéli: az, ahogyan a magyar miniszterelnök fogalmazott, nem egyszerűen nacionalizmus, etno-nacionalizmus, hanem a rasszizmus egy formája, amely hátrányosan érinti a Kárpát-medencei magyar közösségeket, és elég különös képet fest a magyarországi gazdaságpolitikáról.

„Közösségből” „populáció”

A magyar közösségek jelentőségét leegyszerűsíteni, munkaerőforrásnak minősíteni – ez lefokozza és bizonyos értelemben dehumanizálja a határon túli közösségeket, rangsort állít fel ezek között (szembeállítva a szerbiait és az ukrajnait a többivel). Megkérdőjelezi az eddigi kisebbség- és nemzetpolitika alapjait, amennyiben ezt a gazdasági kalkulusoktól és érdekektől teszi függővé.

A kisebbség- és nemzetpolitika eddig, legalábbis a látszatok szintjén, nem a kiadás–bevétel mérlege alapján dőlt el. Hanem az alapján a rendszerváltás óta meg nem kérdőjelezett elv alapján, hogy a Magyarország határain kívüli kulturális javak, értékek megőrzendő és támogatandó vagyona a teljes magyar közösségnek. Ezért alakult ki a határokon átnyúló teljes támogatási rendszer, intézményháló.

Voltak és vannak kísérletek (sajnos inkább baloldalon) arra, hogy ezt a feltétel- és érdekmentességet megkérdőjelezzék. Fel-fel bukkan különböző kampányokban, hogy megéri-e Magyarországnak ez a nagyvonalúság? És az érvekkel alátámasztható válasz erre az: ez nem nagyvonalúság, hanem a közös magyar kultúra fenntartásának egyetlen, működőképes és igazolható módja.

Ez kerül új dimenzióba, amikor

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Erdélyi magyarok

Határon túli magyarok

Kárpátalja

Magyarország

Munka

Munkaerőhiány

Orbán Viktor

Szerbia

Szlovákiai magyar

Ukrajna

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Hatályba lépett az Egyesült Államok fizetésképtelenségének elkerülését lehetővé tevő törvény, miután Joe Biden a kongresszusi elfogadás után aláírta dokumentumot. Az elnök a törvény aláírása alkalmából kiadott közleményben hangsúlyozza, hogy annak nyomán 2025. január 1-ig felfüggesztik az amerikai államadósság felső korlátját, és 2025. január 2-án automatikusan az akkori államadósság válik a törvényben megállapított felső eladósodottsági plafonná.

Robert Fico kijelentette, hogy tiszteli Gautam A. Rana amerikai nagykövetet, ezért részt vesz a június 8-i fogadáson, amelyet a nagykövetség a függetlenség napja alkalmából rendez, és amelyre a Smer elnökét is meghívták.

Svédország még a júliusi csúcstalálkozó előtt csatlakozhat a NATO-hoz, mondta Jens Stoltenberg főtitkár, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A következő találkozó Svédország, Ankara és a NATO között egy hét valósul meg. (reuters)