Nyugodtan adjunk diót és epret is a gyermeknek, az immunrendszer fejlődéséhez fontos a jó időzítés, mondja az immunológus

Abból a gyerekből, akivel négy és hét hónapos kora között nem kóstoltatunk meg minél több élelmiszert, később nagy valószínűséggel lesz allergiás, figyelmeztet Svetlana Hadvabová allergológus és immunológus.

Ez a fázis, amit immunológiai ablaknak is neveznek, elmondása szerint egyedülálló a gyermek egészséges fejlődése szempontjából. „Ebben a fázisban aktiválódik a sejtimmunitás, a szervezetben T-limfociták képződnek, amelyek az élelmiszerek toleranciáért felelősek. Noha a test később is kialakíthat intoleranciát egyes élelmiszerekre, az allergia és az érzékenység kockázata magasabb” – magyarázza az orvos.

Az ismétlődő fertőzéseket és vírusokat szerinte főleg úgy lehet megakadályozni, hogy nem küldjük a gyermeket közösségbe úgy, hogy az immunitása még nem működik megfelelően. „Egy ismételt vírus vagy antibiotikumos kezelés után az immunrendszer helyreállása körülbelül két hetet vesz igénybe. Ehhez határozottan nem elég öt nap” – emeli ki.

Svetlana Hadvabová immunológussal arról beszélgetünk:

• allergiás lesz-e a gyermekből, ha kiütések jelennek meg rajta egy új élelmiszer megkóstolása után,
• milyen kockázatokat rejt magában az otthon elkészített étel üzletben vásárolt bébiételekkel való helyettesítése,
• milyen a veleszületett atópiával rendelkező gyermek helyes hozzátáplálása,
• milyen hatással van az immunitásra az alváshiány, és mikor kell vele foglalkozni gyermekek esetében,
• hogy milyen vírusok megjelenésekor kell a gyermeket immunológushoz vinni.

A babák ma korábban találkoznak szilárd táplálékkal, mint a múltban. Miért fontos a hozzátáplálás megkezdése az említett immunológiai ablakban?

A múltban valóban az volt a jellemző, hogy a kockázatos élelmiszereket, mint a diófélék, a halak vagy a glutén inkább csak később adták a babáknak. Mégpedig abból az okból, hogy csökkentsék az élelmiszer-allergiák kialakulását. Az elemzésekből azonban az derült ki, hogy az élelmiszer-allergiák előfordulása ennek ellenére növekszik. Ezért további orvosi tanulmányokat végeztek, amelyek rámutattak arra, hogy az immunrendszer éppen a negyedik hónap és a hetedik-nyolcadik hónap között hajlamos arra, hogy toleranciát fejlesszen ki mindazzal szemben, amivel találkozik. Az immunrendszer toleranciája nem egy passzív, hanem éppen ellenkezőleg egy kimondottan aktív folyamat.

Fontos ebben a szakaszban megkóstoltatni a gyermekkel az élelmiszerek többségét, beleértve a citrusféléket és az epret is?

Az a teljesen optimális, ha a szülő ebben az időszakban fokozatosan vezeti be a gyermek étrendjébe az összes kockázatos élelmiszert, beleértve a dióféléket, a glutént, a halat, az epret vagy a citrusféléket és mindent, amit általában fogyasztunk. Elsősorban az adott földrajzi szélességre jellemző ételek bevezetését javasoljuk, de reálisan nézve szinte mindent megkóstoltathatunk vele. Ideális, ha a baba még a szoptatási időszak alatt kóstolja meg az élelmiszereket. Maga az anyatej a tápértékén kívül ugyanis jelentős hatással van a gyermek fejlődésére és egészséges immunrendszerére.

Hogyan fejlődik az immunrendszer az immunológiai ablak fázisában?

Ez az időszak egyedülállónak tekinthető. Ez valószínűleg azzal is összefüggésben áll, hogy az ötödik-hatodik hónap körüli időszakban a baba elveszíti azokat az antitesteket, amelyeket a méhlepényen keresztül szerzett az anyától. Ebben az időszakban a sejtimmunitás és különösen a T-limfociták termelődése kezd aktiválódni, ami a tolerancia indukciójához vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az immunológiai ablak fázisa után már nem alakulhat ki tolerancia bizonyos élelmiszerekkel szemben. Ezt bizonyítja a mai felnőttek többsége, akiket nyilvánvalóan az édesanyjuk hat hónapos korukban valószínűleg nem etetett naranccsal, és mégis a legtöbbjüknek nincs vele problémája.

Ha tehát egy gyermek az immunológiai ablak alatt nem kóstol meg egy ételt, az nem jelenti azt, hogy a jövőben biztosan intolerancia alakul ki. Csupán azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy allergiás vagy túlérzékeny lesz az adott élelmiszerre, ha az immunológiai ablak alatt nem kóstolja meg. Ezért nagyon ajánlott kihasználni az immunológiai ablakot.

Ha a gyermeknek kiütései vagy más nehézségei vannak az új élelmiszerektől ebben a fázisban, az azt jelenti, hogy allergiája van?

Nem. Először is el kell mondani, hogy nem minden kiütés jelent allergiát. Különösen gyermekkorban nagyon gyakori a különböző kiütések előfordulása. Leggyakrabban valamilyen fertőzéssel függ össze, vagy egy krém okozta bőr irritációjából eredhet. Gyakran csak egy egyszerű melegkiütésről van szó.

A bőrkiütéseket néhány esetben bizonyos élelmiszerek és gyümölcsök, például az eper, az érlelt sajtok vagy a paradicsom magasabb hisztamintartalma is okozhatja. Ha ezek fogyasztása után kiütések jelennek meg a gyermek testén, az nem biztos, hogy az allergia megnyilvánulása, hanem egyszerűen a bennük lévő hisztaminra adott fiziológiai reakció.

Természetesen az ételallergia a bőrön is megnyilvánulhat. De ebben az esetben érvényesnek kellene lennie, hogy mindig hasonló reakció lép fel, ha a gyermek azt az ételt eszi. Például, ha a gyermeknek tojást adunk, akkor elkezd folyni az orra vagy sírni kezd, hogy fáj a hasa. Ha ez egy héttel később, majd harmadszor is megismétlődik, akkor valóban felmerülhet a tojásallergia gyanúja.

Az ételallergiák csak ritkán mutatkoznak meg kizárólag a bőrön. Leggyakrabban hasi fájdalommal, hányással, vérnyomokat tartalmazó széklettel, vagy a kisgyermek alvási zavarával járnak együtt. Tehát nem minden kiütés allergia, de fokozott valószínűséggel számíthatunk allergiára egy olyan gyermek esetében, akinél a korai időszakban atópiás ekcéma alakult ki.

Ez hogyan nyilvánul meg?

A gyermekkori ekcéma lehet az ún. atópiás menet első megnyilvánulása. Az ekcémás gyermeknél később gyakrabban alakulhat ki ételallergia, idősebb korukban, ötéves koruk körül pedig asztma és gyakran allergiás nátha is. Ezt „atópiás menetnek” nevezzük.

Az atópia az allergiás reakciókra való hajlam. Az asztma, az ekcéma, az allergiás nátha vagy akár az ételallergia már az atópiás folyamat klinikai megnyilvánulásai. Ha egy gyermek ekcémás, tudjuk, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy más szervrendszerekben is kialakulhat allergia. Noha előfordulhat, hogy a nagy valószínűség ellenére ez nem következik be.

Ha a gyermeknek ekcémája van, óvatosabbnak kell lennünk az első ételek bevezetésekor?

Ebben az esetben is bevezetjük a lehető legtöbb élelmiszert az immunológiai ablak során, és figyelemmel kísérjük a gyermek szervezetének reakcióit. Az ekcéma önmagában nem jelenti azt, hogy kerülnünk kellene bármilyen ételt. A túlzott óvatosságra a brit LEAP-tanulmány a válasz. Ebben a tanulmányban az orvosok olyan súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő, veszélyeztetett gyermekek reakcióit vizsgálták, akiknek volt, lehetett vagy nem lehetett tojásallergiájuk.

A kutatók a gyermekek egyik csoportjának a negyedik és tizenegyedik hónap között hetente többször hat gramm mogyorófehérjét adtak. A másik csoportnak pedig nem. A gyermekek ötödik életévére kiderült, hogy azoknál, akik nem kaptak mogyorót, hétszer gyakrabban fordult elő mogyoróallergia. Ez azt mutatja, hogy még ekcémás gyermek esetében is nagyon fontos, hogy a kockázatos élelmiszereket az immunológiai ablakban vezessük be az étrendjükbe.

Ha a gyermek többször is kiütéseket kap valamilyen élelmiszertől, az azt jelenti, hogy élete végéig allergiás lesz rá?

A múltban így hittük, de ma már folyamatban van ennek az elméletnek az átértékelése. A tudósok ismételten megerősítették, hogy egy adott élelmiszer kis adagokban, jól meghatározott mennyiségben történő adagolása a tolerancia kialakulásához vezet. A tejjel, a tojással és a mogyoróval is végeznek már klinikai kísérleteket. Valószínű, hogy ha egy gyermek gyermekkorában nem tolerál egy élelmiszert, később képes toleranciát kialakítani vele szemben.

A reakció súlyosságától is függ, hogy a gyanús élelmiszert újra meg kellene-e kis adagban próbálni és az is, hogy mikor. Ha egy adott élelmiszer elfogyasztása után csak helyi bőrreakció alakul ki, akkor kis dózisban egy későbbi időpontban újra megpróbálkozhatunk az élelmiszerrel. Ez számomra a saját fiam esetében is beigazolódott. Gyermekkorában egész testre kiterjedő csalánkiütése volt a máktól. Körülbelül három-négy év múlva véletlenül mákkal megszórt ropit evett. Észrevettem, hogy nem váltott ki nála reakciót. Fokozatosan egyre nagyobb adagokban mákos tésztát adtam neki. Ma már gond nélkül fogyasztja a mákot.

Mi történik, ha a gyermek az immunológiai ablak alatt az anyatejen kívül semmilyen élelmiszert nem kap?

Nem tudok olyan tanulmányról, amely pontosan számszerűsítette volna az immunológiai ablakban történő etetés elmulasztásának következményeit. De az ételintolerancia vagy allergia kialakulásának kockázata a jövőben biztosan nagyobb. Négy hónapos korig elég, ha a baba kizárólag szopik. Ehhez a gyermekorvosok még D-vitamint is adnak, amelyet a gyermeknek születésétől kezdve kell adni. Ez az alapszabály. A gyermek hat hónapos kora után a szoptatás immunológiai jelentősége fokozatosan csökken, csak a táplálkozási és pszichológiai értéke marad meg. Ezért a gyermek immunitása szempontjából fontos, hogy ebben az időszakban kezdjen szilárd táplálékot fogyasztani.

Szükséges-e az immunitás kiépítéséhez, hogy a gyermek minden nap egy bizonyos mennyiségű új élelmiszert egyen?

Az immunrendszernek egy nagyon kis mennyiségű élelmiszer elegendő ahhoz, hogy toleranciát alakítson ki. Ha figyelembe vesszük, hogy az immunrendszer képes anafilaxiás sokkal reagálni egy élelmiszer gyűszűnyi mennyiségére, akkor egyértelmű, hogy már kis mennyiség is elég a tolerancia kialakításához. Elég, ha a gyermek többször megnyalja a kanalat, amin az adott élelmiszer van, és az immunrendszere máris toleranciát tud kiváltani. Természetesen fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be, és ne egyszerre többet. Ugyanis ha a gyermeknél később reakció alakulna ki, nem tudnánk megállapítani, hogy melyik élelmiszer váltotta ki.

Ön szerint a sterilizált, üzletekben árusított bébiételek egyenértékűek a frissen készített ételekkel?

Ha a szülők nem érkeznek főzni, akkor a piacon számos kiváló minőségű bébiétel-kiegészítő közül lehet választani, amelyek helyettesíthetik a főtt ételt. De nem jó, ha friss étel helyett minden nap ezekkel etetjük a babát. Már csak azért sem, mert például a nem frissen főtt ételek íze eltér a frissen elkészített ételekétől. Találkoztam már olyan esettel az osztályomon, amikor a gyermek egyáltalán nem akart főtt ételt enni, egyszerűen azért, mert nem volt hozzászokva az ízéhez.

Egy másik kockázat a bébiételekben tartósítószerként használt cukor és só fokozott bevitele. Bár Szlovákiában nagyon szigorú élelmiszer-ellenőrzés van érvényben, a bébiételek kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a lehető legkevesebb tartósítószert és színezőanyagot tartalmazzák.

Ezenkívül a gyermek nem fejt ki semmilyen erőfeszítést, tehát nem veszi igénybe a rágóizmokat, ha teljesen összeturmixolt, sterilizált ételt eszik. További probléma, hogy a gyermek gyakran nem hajlandó enni, amikor óvodába kerül, mert nincs hozzászokva a főtt étel ízéhez.

Hasonló tápértékűek az üzletben vásárolt bébiételek, mint a frissen készített ételek?

Ezt úgy képzelje el, hogy megfőz egy ételt, és három-négy nap múlva egyszerűen kidobja a hűtőből, mert már nem friss és ízletes. A bolti bébiételekben pedig van valami, amitől tovább elállnak. Ez azt jelenti, hogy van bennük valamilyen tartósítószer. A tartósítószerek pedig nem igazán természetesek a szervezetünk számára. De a tápérték cukor, zsírok, fehérjék és nyomelemek formájában többnyire megmarad a bolti bébiételekben. Ami hiányzik, az a C-vitamin, amit a friss zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak. Ennek tartalma a tárolás során elvész. Erre példa a friss spenót. Ha csak hét napig a hűtőben hagyjuk, egy hét múlva már semmilyen C-vitamin lesz benne. Ha rögtön a leszedés után lefagyasztjuk, a vitamin egy része megmarad, de sterilizáláskor a legtöbb automatikusan elvész.

Lehet-e tehát C-vitamin hiányuk azoknak a gyermekeknek, akiknek kizárólag csak üzletben vásárolt bébiételeket adnak?

A gyermeknek valóban alacsony lehet a C-vitamin-szintje. Különösen akkor, ha a szoptató anyáé is az. Nem tudjuk felépíteni a C-vitamin készletet. Ezért van szükségünk a friss gyümölcsök és zöldségek folyamatos fogyasztására. A C-vitamin nagyon fontos az immunrendszer működéséhez, a szervezet fertőzések elleni harcában nagyon fontos. A gyermekek megbetegedése a hatodik hónapos kort követve természetesen megnövekszik. Ez az első kockázati időszak a gyermekek megbetegedése szempontjából, mert ekkor csökken jelentősen a gyermek által az anyától kapott antitestek szintje.

A második kritikus időszak a közösségbe kerülés. Ha a gyermek ezekben az időszakokban kevés friss zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, C-vitaminhiányos lehet, ami fertőzések és betegségek kialakulásához vezethet.

Az immunrendszer megfelelő működéséhez a D-vitamin is fontos. Számos tanulmány bizonyítja, hogy mind az immunrendszer működésére, mind a csontok fejlődésére jótékony hatással van. Ezért fontos, már születéstől kezdve cseppek formájában adjuk a gyermeknek. Az A-vitamin pedig az ellenanyag-immunitás jobb működésének szempontjából fontos.

Miért szeretik jobban a gyerekek a fogyasztásra kész, sterilizált ételeket?

Elméletileg a gyermeknek az ízlik, amihez a szülei már egészen kicsi korától szoktatják. Tehát amikor a gyermek elkezdett sterilizált, bolti bébiételeket enni, hozzászokott az ízükhöz, és ez a természetes számára. Ha pedig a gyermek már kiskorától kezdve csak vagy főleg főtt ételt kap enni, akkor az fog neki ízleni.

Előnyös-e a gyermekeknek friss gyümölcs helyett tasakos gyümölcspürét fogyasztaniuk?

Ez részben azért helytelen, mert a folyékony táplálék fogyasztásával nem stimulálják úgy a növekvő fogaikat, mintha például egy almába harapnának. Ha a gyermeknek némi erőfeszítést kell tennie egy étel elfogyasztásáért, akkor nem eszi túl magát. Ha tasakos püré helyett friss gyümölcsöt vagy zöldséget adunk neki, akkor így nem fosztjuk meg a C-vitamintól és a rostoktól sem, amelyekből ezek a tasakok gyakran keveset tartalmaznak, tekintve, hogy héj nélküli gyümölcsökből és zöldségekből készülnek.

Hogyan befolyásolja az egyoldalú táplálkozás a kisgyermekek immunrendszerének fejlődését?

Ez például összefügg a magasabb megbetegedési aránnyal. Ha a gyermek főleg kiflit eszik, nincs miből C-, E-, D- és A-vitamint nyernie. Mindennek az alapja az igazán változatos és minőségi étrend. Ez legalább napi egy adag gyümölcsöt, egy adag zöldséget, valamint halat, húst és gabonaféléket jelent. Egy ilyen étrenddel a gyermek mindenből eleget kap. Ha a gyermek csak sült krumplit és kiflit eszik felvágottal, akkor fennáll a fent említett vitaminok hiányának veszélye.

Hogyan lehet észrevenni, hogy például a gyermeknek valamilyen vitaminhiánya van?

C-, A- és D-vitamin hiánya esetén véraláfutások, vérző íny, véres foltok, elváltozások, nyálkahártya sebek, fokozott megbetegedések jelentkezhetnek. Ez nem rendkívül gyakori, de találkozom vele.

Hogyan hatnak a tartós élelmiszerekben, például az édességekben és a csomagolt pékárukban található tartósítószerek a gyermekek szervezetére?

Szlovákiában meglehetősen szigorú előírások vonatkoznak az élelmiszerek tartósító- és színezéktartalmára. A leggyakoribb tartósítószerek a kén-dioxid és a szulfitok. A tizennégy allergén anyag listáján is csak egyedüli tartósítószerként szerepel E220-E228 megjelölés alatt. Jelenleg még nem bizonyított, hogy jelentős hatást gyakorol az immunrendszerre, de allergiás reakciókat okozhat. Ezek lehetnek enyhék és súlyosak is, beleértve az anafilaxiás sokkot. Ha tehát az orvos szulfit-allergiát állapít meg egy páciensnél, akinek ezzel együtt asztmája is van, epipennel (adrenalint tartalmazó előre töltött, izomba szúrandó toll – a szerk. megj.) kell ellátni.

A probléma az, hogy nem állnak rendelkezésünkre olyan diagnosztikai készletek, amelyekkel a túlérzékenységi reakciót idejekorán felismerhetnénk. A szulfitokra ugyanis nem rendelkezünk tiszta tesztanyaggal. Az ezekkel az anyagokkal szembeni allergiát legtöbbször csak akkor fedezzük fel, amikor a beteg visszatérő kellemetlenségekre panaszkodik a szulfitokat tartalmazó ételek fogyasztása után. A színezékek közül a sárga tartrazin színezékre adott allergiás reakciók a leggyakoribbak, különösen csalánkiütésben és asztmában szenvedő betegeknél.

Szükség van-e szintetikus vitaminokra és táplálékkiegészítőkre a kisgyermekek és óvodások étrendjében?

Bizonyos esetekben mindenképpen. Ha a gyermek koraszülöttként született, kiskorában refluxos volt, nagyobb műtéten esett át, vagy súlyos immunbetegséget diagnosztizáltak nála, akkor fokozottan ki van téve a légzőszervi megbetegedések kockázatának. Ilyen esetekben C-, D-, A-vitamin- vagy szeléntartalmú táplálékkiegészítőket adunk az étrendjéhez. Hozzáadhatunk béta-glükánokat is – ezeket rövid távon, a vírusok fokozott előfordulása idején javaslom használni. A vitaminok vagy táplálékkiegészítők bevezetéséről konzultálni kell a gyermekorvossal.

Milyen vitaminkiegészítőket szedjünk influenzajárvány vagy fokozott megbetegedés idején?

A közösségbe való belépéskor vagy a légzőszervi megbetegedések fokozott előfordulása idején használhatjuk a fent említett béta-glükánokat. Ezek olyan természetes kivonatok, amelyek szerkezetükben hasonlítanak a baktériumok egyes részeire. A béta-glükánok stimulálják az immunrendszert, amely baktériumoknak tekinti őket. Ezért elkezd specifikus limfocitákat és memória B-limfocitákat termelni, amelyek ezek ellen a szerkezetek ellen irányulnak. Később, ha az immunrendszer baktériummal találkozik, aktiválódik a kialakult memóriaimmunitás, és az immunológiai válasz sokkal gyorsabb. Megelőzésként vagy vírusos megbetegedés kezdetekor a szintetikus C-vitamin használata is előnyös.

Mennyire fontos az alvás szerepe az immunitás építésében?

Az alvás az egész szervezetünk működéséhez fontos. Az idegrendszer, az endokrin és az immunrendszer összefügg egymással. Minden egyes rendszer, beleértve az immunrendszert is, alvás közben regenerálódik. A krónikus alvásmegvonás fokozott fogékonyságot eredményez a vírusfertőzésekkel szemben. Amikor betegek vagyunk, nagyon álmosak vagyunk. Ez azért van, mert a kórokozókkal való küzdelem nagyon megterheli a szervezetet, és szüksége van arra, hogy kellőképpen regenerálódjon. Ha az álmatlanság problémája a csecsemőknél a hat hónapos kornál tovább tart, el kell kezdenünk keresni az okait.

Állhat-e például a gyermek allergiájának kialakulása mögött az otthoni környezet túlzott sterilitása?

A túlzottan tiszta otthon nem meghatározó tényező az allergia kialakulásában, de ez az egyik olyan tényező, amely negatívan befolyásolhatja az immunitás kialakulását. Amikor egy csecsemő megszületik, a sejtjei és immunrendszere „naiv”; nincsenek memóriás B-limfocitái vagy memóriás T-limfocitái. Ez azt jelenti, hogy bármilyen fertőzés egyszerre potenciálisan veszélyes számára, de egyben stimulánsként is hat az immunitás kialakulására.

Fontos-e a gyermek immunitásának az például, hogy időnként köveket nyalogasson vagy homokot egyen?

A kövek és a homok egyaránt a természet részei. Nem okoz problémát, ha ezek az anyagok érintkeznek a nyálkahártyával és a nyálkahártya-immunitással, mivel immunválasz kialakulásához vezet. Ez volt a lényege a néhány évvel ezelőtt nagyon népszerű higiéniai hipotézisnek is. Eszerint az immunrendszer gyermekkori nem megfelelő mikrobák általi stimulációja felelős az allergiák és autoimmun betegségek kialakulásáért. Nem kell aggódni amiatt, ha egy gyermek megeszik egy kis homokot, vagy a szájába vesz egy koszos játékot a földről. Köveket azonban semmiképpen se adjunk neki nyalogatni.

Az óvodakezdéskor a gyerekek gyakran betegeskednek időszakosan, akár hetekig is. Jót tesz ez az immunitásuknak, vagy inkább nem?

Egyrészt ez jó. De csak addig, amíg a fertőzések rövidek, és nem súlyos lefolyásúak. Ilyen esetben az immunrendszer edződik. A három év alatti gyermekeknél a normális megbetegedést az évi hat–nyolc fertőzésnek tekintjük. Ez a norma a közösségbe való belépéskor. De ha például egy súlyos tüdőgyulladásról van szó, amely háromhetes antibiotikumos kezelést igényelt, vagy a gyermeknek súlyos gennyes bőrgyulladása volt, vagy elhúzódó gennyes fertőzése vagy középfülgyulladása, akkor ez már nem jó, és lehet, hogy immunzavarra utal.

Ilyen esetekben, gyakran már az első komolyabb fertőzésnél a gyermekorvos beutalhatja a gyermeket immunológiai rendelőbe konzultációra. Ez különösen fontos akkor, ha a gyermek koraszülöttként született, ha a családban súlyos immunbetegségek vannak, vagy ha csecsemőkorában súlyos atópiás tünetei voltak.

Mit kell tenni, ha egy gyermek a közösségbe való kerülés után egymás után többször megbetegszik?

Ha a gyermek már harmadszor beteg, ügyeljünk arra, hogy kéthetes otthoni kezelés előtt ne engedjük vissza a közösségbe. Körülbelül tizenkét–tizennégy nap kell ahhoz, hogy a szervezet kialakítsa a saját, működőképes ellenanyagait. Képzeljük el, hogy a gyermek többször megbetegedett, a betegség kezdetén magas volt a testhőmérséklete, ez három–négy napon belül elmúlt, és öt nap után visszamegy az óvodába. Csak hogy öt nap alatt a szervezete még nem hozott létre működőképes antitesteket.

Ha pedig rögtön a fertőzés elején antibiotikumot kapott, akkor az antitestek képződése teljesen leállt. Az antibiotikumok elpusztították a baktériumokat, és az immunrendszernek már nincs ingere az antitestek létrehozására. Az első antitestek, amelyeket az immunrendszer létrehozott, nem elég funkcionálisak. Még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy „blokkolják” a baktériumot, amikor újra találkoznak vele. Ennek az antibiotikumokkal megbénított immunrendszernek tehát még időre van szüksége. Ha tehetjük, hagyjuk otthon a gyermeket, hogy otthon, antibiotikumok nélkül, táplálékkiegészítőkkel és tüneti kezeléssel gyógyuljon ki. A légúti fertőzések 85–90 százalékát ugyanis vírusok okozzák, amikre az antibiotikumok nem hatnak.

Negatívan befolyásolhatja az egészséges immunitás kialakulását a betegségtől való félelem miatt elodázzuk a közösségbe való belépést?

Nem. A veszélyeztetett gyermekeknél még ajánljuk is. Ha a gyermek koraszülött, allergiás, ekcémás, nem elegendően ellenőrzött hörgőasztmája van, ilyen esetekben azt javasoljuk, hogy vagy késleltessük a gyermek közösségbe kerülését, vagy csak napi néhány órára engedjük oda, és figyeljük, mi történik. Az immunrendszert más ingerek is érik, nem csak a az óvodai fertőzések.

A gyakori betegségek akár károsíthatják is a gyermek immunitását?

A vírusok okozhatnak néhány változást az immunitásban. Például az RS-vírus vagy a rhinovírus fertőzések leküzdése. Ez két olyan vírustípus, amely változásokat okoz a légutak szerkezetében, és a gyermeknél megnő az asztma kialakulásának kockázata. Ilyen esetekben a jövőben figyelni kell a fulladásos köhögésre vagy a sípoló légzésre, amelyek a kialakulófélben lévő asztma tünetei lehetnek. A gyakori antibiotikumos kezelés viszont nemcsak azt nem teszi lehetővé, hogy a funkcionális antitestek megérjenek, hanem a bélmikrobiom felborulásához is vezet, ami szintén nagyon fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez.

A szülők gyakran remélik, hogy a gyermek kinövi a szezonális allergia tüneteit. Ki lehet-e nőni az allergiát gyógyszeres kezelés és orvosi felügyelet nélkül?

Ezt nem hiszem. Ha az allergológus időben kivizsgálja a gyermeket, és meghatározza a domináns allergént, akkor ötéves kortól kezelhetjük allergén immunterápiával. Az allergén immunterápia során egy specifikus allergiát kezelünk, és csökkentjük annak kockázatát, hogy a gyermek más allergénekre is allergiás lesz, és a hörgőasztma kialakulását. Ezt egyértelmű kutatások és bizonyítékok támasztják alá.

Az allergén immunterápia alapvetően azt jelenti, hogy a betegnek kis dózisban és rendszeres időközönként adjuk be azt, amire allergiás, hogy megtanítsuk az immunrendszerét tolerálni az adott allergént. Ilyenkor gyakran észrevesszük, hogy a gyermek nem betegszik meg, annak ellenére sem, hogy nem kap semmilyen gyógyszert vagy vitamint. Egyszerűen azzal, hogy kis adagokban adagoljuk neki a kiváltó allergént, befolyásoljuk a nyálkahártyák allergiás gyulladását. Ezek ellenállóbbá válnak, és a gyermek nem betegszik meg gyorsan bakteriális vagy vírusfertőzéstől.

Mire kellene a szülőknek jobban odafigyelniük, hogy a következő generáció kevésbé legyen hajlamos az allergiára és az immunrendszer károsodására?

Ügyeljünk arra, hogy a gyermek friss levegőt lélegezzen és sokat aludjon. Ne becsüljük alá a felmerülő allergiák kezelését, és ne kezeljünk minden egyes fertőzést antibiotikummal. Ha a gyermek már antibiotikumot szed, ne felejtsünk el probiotikumokat és prebiotikumokat adni neki. Ezzel megelőzhető az antibiotikumos kezelés ördögi köre és a szervezet későbbi nagyobb fogékonysága a további fertőzésekre a károsodott bélflóra miatt.

És ne becsüljük alá a lelkiállapotunkat sem, amely nagy hatással van az immunitásunkra. Szeretettel vezessük arra a gyermekeket, hogy saját maguk fedezzék fel, mit szeretnek, bátorítsuk őket kedvenc tevékenységeikben, és tanítsuk meg őket arra, hogy megfelelően osszák be az idejüket a feladatok és a pihenés között.

Filip Orsolya fordítása