Napunk

Nyugodtan adjunk diót és epret is a gyermeknek, az immunrendszer fejlődéséhez fontos a jó időzítés, mondja az immunológus

Svetlana Hadvabová. Fotó - S. H. archívuma
Svetlana Hadvabová. Fotó – S. H. archívuma

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Abból a gyerekből, akivel négy és hét hónapos kora között nem kóstoltatunk meg minél több élelmiszert, később nagy valószínűséggel lesz allergiás, figyelmeztet Svetlana Hadvabová allergológus és immunológus.

Ez a fázis, amit immunológiai ablaknak is neveznek, elmondása szerint egyedülálló a gyermek egészséges fejlődése szempontjából. „Ebben a fázisban aktiválódik a sejtimmunitás, a szervezetben T-limfociták képződnek, amelyek az élelmiszerek toleranciáért felelősek. Noha a test később is kialakíthat intoleranciát egyes élelmiszerekre, az allergia és az érzékenység kockázata magasabb” – magyarázza az orvos.

Az ismétlődő fertőzéseket és vírusokat szerinte főleg úgy lehet megakadályozni, hogy nem küldjük a gyermeket közösségbe úgy, hogy az immunitása még nem működik megfelelően. „Egy ismételt vírus vagy antibiotikumos kezelés után az immunrendszer helyreállása körülbelül két hetet vesz igénybe. Ehhez határozottan nem elég öt nap” – emeli ki.

Svetlana Hadvabová immunológussal arról beszélgetünk:

  • allergiás lesz-e a gyermekből, ha kiütések jelennek meg rajta egy új élelmiszer megkóstolása után,
  • milyen kockázatokat rejt magában az otthon elkészített étel üzletben vásárolt bébiételekkel való helyettesítése,
  • milyen a veleszületett atópiával rendelkező gyermek helyes hozzátáplálása,
  • milyen hatással van az immunitásra az alváshiány, és mikor kell vele foglalkozni gyermekek esetében,
  • hogy milyen vírusok megjelenésekor kell a gyermeket immunológushoz vinni.

A babák ma korábban találkoznak szilárd táplálékkal, mint a múltban. Miért fontos a hozzátáplálás megkezdése az említett immunológiai ablakban?

A múltban valóban az volt a jellemző, hogy a kockázatos élelmiszereket, mint a diófélék, a halak vagy a glutén inkább csak később adták a babáknak. Mégpedig abból az okból, hogy csökkentsék az élelmiszer-allergiák kialakulását. Az elemzésekből azonban az derült ki, hogy az élelmiszer-allergiák előfordulása ennek ellenére növekszik. Ezért további orvosi tanulmányokat végeztek, amelyek rámutattak arra, hogy az immunrendszer éppen a negyedik hónap és a hetedik-nyolcadik hónap között hajlamos arra, hogy toleranciát fejlesszen ki mindazzal szemben, amivel találkozik. Az immunrendszer toleranciája nem egy passzív, hanem éppen ellenkezőleg egy kimondottan aktív folyamat.

Fontos ebben a szakaszban megkóstoltatni a gyermekkel az élelmiszerek többségét, beleértve a citrusféléket és az epret is?

Az a teljesen optimális, ha a szülő ebben az időszakban fokozatosan vezeti be a gyermek étrendjébe az összes kockázatos élelmiszert, beleértve a dióféléket, a glutént, a halat, az epret vagy a citrusféléket és mindent, amit általában fogyasztunk. Elsősorban az adott földrajzi szélességre jellemző ételek bevezetését javasoljuk, de reálisan nézve szinte mindent megkóstoltathatunk vele. Ideális, ha a baba még a szoptatási időszak alatt kóstolja meg az élelmiszereket. Maga az anyatej a tápértékén kívül ugyanis jelentős hatással van a gyermek fejlődésére és egészséges immunrendszerére.

Hogyan fejlődik az immunrendszer az immunológiai ablak fázisában?

Ez az időszak egyedülállónak tekinthető. Ez valószínűleg azzal is összefüggésben áll, hogy az ötödik-hatodik hónap körüli időszakban a baba elveszíti azokat az antitesteket, amelyeket a méhlepényen keresztül szerzett az anyától. Ebben az időszakban a sejtimmunitás és különösen a T-limfociták termelődése kezd aktiválódni, ami a tolerancia indukciójához vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az immunológiai ablak fázisa után már nem alakulhat ki tolerancia bizonyos élelmiszerekkel szemben. Ezt bizonyítja a mai felnőttek többsége, akiket nyilvánvalóan az édesanyjuk hat hónapos korukban valószínűleg nem etetett naranccsal, és mégis a legtöbbjüknek nincs vele problémája.

Ha tehát egy gyermek az immunológiai ablak alatt nem kóstol meg egy ételt, az nem jelenti azt, hogy a jövőben biztosan intolerancia alakul ki. Csupán azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy allergiás vagy túlérzékeny lesz az adott élelmiszerre, ha az immunológiai ablak alatt nem kóstolja meg. Ezért nagyon ajánlott kihasználni az immunológiai ablakot.

Illusztrációs fotó – JumpStory

Ha a gyermeknek kiütései vagy más nehézségei vannak az új élelmiszerektől ebben a fázisban, az azt jelenti, hogy allergiája van?

Nem. Először is el kell mondani, hogy nem minden kiütés jelent allergiát. Különösen gyermekkorban nagyon gyakori a különböző kiütések előfordulása. Leggyakrabban valamilyen fertőzéssel függ össze, vagy egy krém okozta bőr irritációjából eredhet. Gyakran csak egy egyszerű melegkiütésről van szó.

A bőrkiütéseket néhány esetben bizonyos élelmiszerek és gyümölcsök, például az eper, az érlelt sajtok vagy a paradicsom magasabb hisztamintartalma is okozhatja. Ha ezek fogyasztása után kiütések jelennek meg a gyermek testén, az nem biztos, hogy az allergia megnyilvánulása, hanem egyszerűen a bennük lévő hisztaminra adott fiziológiai reakció.

Természetesen az ételallergia a bőrön is megnyilvánulhat. De ebben az esetben érvényesnek kellene lennie, hogy mindig hasonló reakció lép fel, ha a gyermek azt az ételt eszi. Például, ha a gyermeknek tojást adunk, akkor elkezd folyni az orra vagy sírni kezd, hogy fáj a hasa. Ha ez egy héttel később, majd harmadszor is megismétlődik, akkor valóban felmerülhet a tojásallergia gyanúja.

Az ételallergiák csak ritkán mutatkoznak meg kizárólag a bőrön. Leggyakrabban hasi fájdalommal, hányással, vérnyomokat tartalmazó széklettel, vagy a kisgyermek alvási zavarával járnak együtt. Tehát nem minden kiütés allergia, de fokozott valószínűséggel számíthatunk allergiára egy olyan gyermek esetében, akinél a korai időszakban atópiás ekcéma alakult ki.

Ez hogyan nyilvánul meg?

A gyermekkori ekcéma lehet az ún. atópiás menet első megnyilvánulása. Az ekcémás gyermeknél később gyakrabban alakulhat ki ételallergia, idősebb korukban, ötéves koruk körül pedig asztma és gyakran allergiás nátha is. Ezt „atópiás menetnek” nevezzük.

Az atópia az allergiás reakciókra való hajlam. Az asztma, az ekcéma, az allergiás nátha vagy akár az ételallergia már az atópiás folyamat klinikai megnyilvánulásai. Ha egy gyermek ekcémás, tudjuk, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy más szervrendszerekben is kialakulhat allergia. Noha előfordulhat, hogy a nagy valószínűség ellenére ez nem következik be.

Ha a gyermeknek ekcémája van, óvatosabbnak kell lennünk az első ételek bevezetésekor?

Ebben az esetben is bevezetjük a lehető legtöbb élelmiszert az immunológiai ablak során, és figyelemmel kísérjük a gyermek szervezetének reakcióit. Az ekcéma önmagában nem jelenti azt, hogy kerülnünk kellene bármilyen ételt. A túlzott óvatosságra a brit LEAP-tanulmány a válasz. Ebben a tanulmányban az orvosok olyan súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő, veszélyeztetett gyermekek reakcióit vizsgálták, akiknek volt, lehetett vagy nem lehetett tojásallergiájuk.

A kutatók a gyermekek egyik csoportjának a negyedik és tizenegyedik hónap között hetente többször hat gramm mogyorófehérjét adtak. A másik csoportnak pedig nem. A gyermekek ötödik életévére kiderült, hogy azoknál, akik nem kaptak mogyorót, hétszer gyakrabban fordult elő mogyoróallergia. Ez azt mutatja, hogy még ekcémás gyermek esetében is nagyon fontos, hogy a kockázatos élelmiszereket az immunológiai ablakban vezessük be az étrendjükbe.

Ha a gyermek többször is kiütéseket kap valamilyen élelmiszertől, az azt jelenti, hogy élete végéig allergiás lesz rá?

A múltban így hittük, de ma már folyamatban van ennek az elméletnek az átértékelése. A tudósok ismételten megerősítették, hogy egy adott élelmiszer kis adagokban, jól meghatározott mennyiségben történő adagolása a tolerancia kialakulásához vezet. A tejjel, a tojással és a mogyoróval is végeznek már klinikai kísérleteket. Valószínű, hogy ha egy gyermek gyermekkorában nem tolerál egy élelmiszert, később képes toleranciát kialakítani vele szemben.

A reakció súlyosságától is függ, hogy a gyanús élelmiszert újra meg kellene-e kis adagban próbálni és az is, hogy mikor. Ha egy adott élelmiszer elfogyasztása után csak helyi bőrreakció alakul ki, akkor kis dózisban egy későbbi időpontban újra megpróbálkozhatunk az élelmiszerrel. Ez számomra a saját fiam esetében is beigazolódott. Gyermekkorában egész testre kiterjedő csalánkiütése volt a máktól. Körülbelül három-négy év múlva véletlenül mákkal megszórt ropit evett. Észrevettem, hogy nem váltott ki nála reakciót. Fokozatosan egyre nagyobb adagokban mákos tésztát adtam neki. Ma már gond nélkül fogyasztja a mákot.

Mi történik, ha a gyermek az immunológiai ablak alatt az anyatejen kívül semmilyen élelmiszert nem kap?

Nem tudok olyan tanulmányról, amely pontosan számszerűsítette volna az immunológiai ablakban történő etetés elmulasztásának következményeit. De az ételintolerancia vagy allergia kialakulásának kockázata a jövőben biztosan nagyobb. Négy hónapos korig elég, ha a baba kizárólag szopik. Ehhez a gyermekorvosok még D-vitamint is adnak, amelyet a gyermeknek születésétől kezdve kell adni. Ez az alapszabály. A gyermek hat hónapos kora után a szoptatás immunológiai jelentősége fokozatosan csökken, csak a táplálkozási és pszichológiai értéke marad meg. Ezért a gyermek immunitása szempontjából fontos, hogy ebben az időszakban kezdjen szilárd táplálékot fogyasztani.

Szükséges-e az immunitás kiépítéséhez, hogy a gyermek minden nap egy bizonyos mennyiségű új élelmiszert egyen?

Az immunrendszernek egy nagyon kis mennyiségű élelmiszer elegendő ahhoz, hogy toleranciát alakítson ki. Ha figyelembe vesszük, hogy az immunrendszer képes anafilaxiás sokkal reagálni egy élelmiszer gyűszűnyi mennyiségére, akkor egyértelmű, hogy már kis mennyiség is elég a tolerancia kialakításához. Elég, ha a gyermek többször megnyalja a kanalat, amin az adott élelmiszer van, és az immunrendszere máris toleranciát tud kiváltani. Természetesen fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be, és ne egyszerre többet. Ugyanis ha a gyermeknél később reakció alakulna ki, nem tudnánk megállapítani, hogy melyik élelmiszer váltotta ki.

Ön szerint a sterilizált, üzletekben árusított bébiételek egyenértékűek a frissen készített ételekkel?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Gyermeknevelés

Táplálkozás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak