Napunk

Nem a szegregáció a fő ellenség, hanem az ignorancia – a roma diákokról szólt a Napunk füleki beszélgetőestje

Fotó Napunk - Schnelczer Zoltán
Fotó Napunk – Schnelczer Zoltán

Van-e jó és rossz szegregáció? Hogyan lehetne megfogni az iskolai rendszerből végzettség nélkül kizuhanó roma diákokat? Ledolgozható-e az a hátrány, mellyel a mélyszegénységből származó diákok indulnak? Erről, és sok egyébről is szó volt a Napunk füleki beszélgetőestjén.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ha az átlagos szlovákiai magyar szülő hétköznap reggel elviszi a gyermekét egy nagyobb város jól felszerelt általános iskolájába, majd délután hazahozza, valószínűleg nem is tudatosítja, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy szerencsésebb végéről tapasztalja a dolgokat. A kevésbé szerencsés végén ennek a terepnek ugyanis egészen mások a problémák, és sokkal reménytelenebbnek tűnik a megoldás is.

A szlovákiai magyar oktatásügyet ugyanis hajlamosak vagyunk egy homogén tömbként és problémahalmazként kezelni, és számok, statisztikák szempontjából megközelíteni. Valójában azonban egy döbbenetesen szerteágazó témakörről van szó, rengeteg megoldatlan kérdéssel – melyek közül mintha az utolsó lenne a roma gyerekek helyzete a magyar iskolákban.

A Napunk szerdai, füleki vitaestjén erről az elfeledett és keveset taglalt perspektíváról beszélgetett Kotlár Ildikó, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatónője, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos, és Molnár Tóth Zsuzsanna református cigánymissziós asszisztens.

A magyarajkú romák a szlovákiai magyarság jelentős részét teszik ki, s ez tükröződik a diákszámokban is. Ehhez képest mindezt súlyosan alábecsüljük, mintha nem is foglalkoznánk vele – pedig illene, mert ahogy a szlovákiai magyar oktatásügy nem homogén, úgy maga a cigányság sem az, így számos kérdés, számos hatás, számos probléma felderítetlen, kezeletlen marad, és tovább ront a helyzeten.

A beszélgetésből kiderül

  • mekkora különbségek vannak a roma diákok között,
  • van-e olyan, hogy jó szegregáció,
  • segít-e a felzárkóztatás és a kötelező óvodáztatás,
  • hogyan verjük át az EU-t, és hogyan engedi az EU, hogy átverjük.

Sokkoló nyomor egy párhuzamos világban

Arra a kérdésre, miben különbözik egy komáromi és egy füleki alapiskolás, Kotlár Ildikó, aki a többségében roma diákokkal dolgozó Mocsáry Lajos Alapiskolát vezeti, azzal felelt, hogy nem menne ilyen messzire: hiszen még két füleki roma alapiskolás között is nagy különbségek lehetnek. „Azok a romák, akik nem a mélyszegénységből érkeznek, már nem a Mocsáryba adják a gyerekeiket, hanem elviszik a város másik alapiskolájába, a Koháryba, mert ott több az elit gyerek. A mélyszegénységben élő családok egészen más életet élnek, mint a többiek” – mondta azzal, hogy ez az iskola számára is egészen más problémákat jelent, melyekkel meg kell küzdeni.

Ezek a problémák pedig sokrétűek – hatással vannak az iskolalátogatásra, a gyerekek viselkedésére, a higiéniára. „Ez az oka, hogy a nem mélyszegénységből érkező romák nem akarják velük együtt járatni a gyerekeiket iskolába” – mondja az igazgatónő.

Az iskola sokszor nem képes foglalkozni a gyermekek szociokulturális hátterével, azzal, hogy honnan jönnek, és milyen hatalmas, generációs hátránnyal – véli Molnár Tóth Zsuzsanna. „Párhuzamos világok vannak, a követelményrendszer azonban ugyanaz a gyerekek számára. A majomnak és a halnak is fára kellene másznia. Ezt generációk nem tudják megugrani” – teszi hozzá.

Molnár Tóth Zsuzsanna. Fotó Napunk – Schnelczer Zoltán

Ravasz Ábel szerint is komoly probléma, hogy a mélyszegénységből érkező gyermekek hatalmas hátrányból indulnak. „Szlovákia a sereghajtók közé tartozik a kora gyermekkori felzárkóztatásban, és még a kötelező óvodáztatással együtt is rosszul állunk. Hat évig hagyjuk megrohadni a gyerekeket ott, ahol vannak. S mikor bejönnek az iskolába, rácsodálkozunk a lemaradásukra” – jegyezi meg.

Molnár Tóth Zsuzsanna hozzáteszi: sok olyan helyen jár, ahol elképzelhetetlen mértékű a nyomor. „Szepsiben például térdig ér a szemét, ott tényleg megrágják a patkányok a gyerekeket. Csoda, hogy ilyen helyről egyáltalán be tudja hozni a szülő a gyereket az iskolába. Ezek a gyerekek nyolcévesen az apjuk munkáját végzik, fáért mennek, gombát gyűjtenek. Olyankor nincs suli vagy ovi. Nincs jövőkép” – mondja.

A szlovákiai magyarok többsége egyáltalán nem úgy gondolkodik a magyarajkú romákról, mint a szlovákiai magyar társadalom részéről – mondja Ravasz Ábel arra a felvetésre, vajon van-e olyan törekvés, hogy a roma gyerekekre ne csak számként gondoljunk majd – adott esetben a magyar iskolák megmentőiként –, hanem lássuk is a valós helyzetüket. Gömörben és Nógrádban még talán van táptalaja ennek a gondolkodásnak, ám keleten, Bodrogközben vagy Ungvidéken, és nyugaton, a Csallóközben sincs ez így.

„Politikailag pedig ez extrém népszerűtlen” – véli a korábbi Híd-alelnök Ravasz, aki azt mondja, még egykori pártjában is komoly bírálatokat kapott azért, hogy a Hídra húzza a roma témát. A romák így a választószerzés áldozatává válnak: sokkal könnyebb rájuk kenni a dolgokat, mint segíteni nekik, előbbi ugyanis több szavazót hoz.

Kotlár Ildikó azt mondja: minden fehér embernek, aki romákkal kezd foglalkozni, először meg kell értenie a romák életét, kultúráját, gondolkodásmódját. „A tanárokat nem készítik fel erre a helyzetre. Nem mondják el nekik, hogy mi vár rájuk mondjuk egy gömöri roma iskolában, és mit kezdjenek ezzel a helyzettel” – teszi hozzá.

Korán kell kinyúlni a gyerekekért

A kötelező óvodalátogatás bevezetése segít ugyan azon, hogy a roma gyerekek elkezdhessék az integrálódást, ám több szakértő is hangoztatja, hogy ez nem elég – és az olyan civil programok is, mint a Cesta von (Kiút) égisze alatt működő Omama program is arról szól, hogy a gyermekkel minél korábban, minél formálhatóbb korban kezdjenek el foglalkozni.

Kotlár Ildikó megjegyezte: szerinte hiba volt például, hogy megszüntették a diákok számára a nulladik osztályt

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fülek

Napunk vitaest

Oktatás

Ravasz Ábel

Romák

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak