Megéri átmenni Fülekről Salgótarjánba nagybevásárlásra? Van pár dolog, amiért igen

A Salgótarján központú Nógrád vármegyében alacsonyabb az átlagbér, mint a határ túloldalán fekvő Losonci járásban, még az ársapkák ellenére sem drámaian olcsóbbak viszont az alapélelmiszerek.

Egy átlagos keresetű fülekinek megéri néhány termékért átugornia a határ túloldalára, nagybevásárlásra átjárni viszont nem feltétlen kifizetődő.

Ez meglátszik a helyiek viselkedésén is: a salgótarjáni Lidl parkolójában nem nagyon látni szlovák rendszámú autókat, a füleki Lidlnél viszont felbukkannak magyar rendszámok.

A Napunk elvégzett egy átlagos bevásárlást a határ magyar és szlovák oldalán, hogy megnézzük, hol sújtja jobban az embereket az élelmiszerek brutális drágulása a két ország legelhanyagoltabb régióiban. Az így megszerzett adatokat pedig a két régió általános helyzetének a kontextusába helyeztük, hogy kiderüljön, hol könnyebb az élet.

Salgótarján jobb helyzetben lehetne, de még sincs

Fülek és Salgótarján nem azonos jelentőségű városok – míg utóbbi megyei székhely, előbbi a Losonci járás két városa közül a kisebbik és a kevésbé fejlett. Nógrád vármegye Pest vármegyével határos, ami gazdasági szempontból előnyös, a Losonci járás viszont Szlovákia egyik legszegényebb régiójához, Besztercebánya megye déli térségéhez tartozik.

Ezen eltérések ellenére a Salgótarján és Fülek közötti fejlettségi különbség már első pillantásra sem túl jelentős. A számok pedig megerősítik, hogy a Losonci járás tulajdonképpen előrébb tart, mint a magyarországi Nógrád, így a határ szlovák oldalán jelenleg valamivel nagyobb biztonságban érezhetik magukat az emberek az inflációval és a gazdasági válsággal szemben.

Nem Füleken a legmagasabb a munkanélküliség

Kezdjük a munkanélküliséggel, amely mindkét régiót hosszú ideje és fokozottan sújtja. A Losonci járásban a szlovák munkaügyi minisztérium adatai szerint 2023 februárjában 7,75 százalékos a munkanélküliség. Ez a szám a 15 és 64 év közötti, produktív korban lévő álláskeresők arányát fejezi ki a gazdaságilag aktív lakosságon belül. A Losonci járás ezzel országos összehasonlításban nem áll olyan rosszul, a 14. legrosszabb. A legrosszabb 13,74 százalékkal a szomszédos Rimaszombati járás. Az országos munkanélküliségi ráta e szerint a statisztika szerint 4,4 százalék.

Mindjárt hozzá kell tennünk, hogy ez az adat nem túl pontos – a minisztérium idén januártól másképp számolja a munkanélküliek számát. A produktív korban lévőkből számolják ki a munkanélküliségi rátát, akik többen vannak, mint a gazdaságilag aktív lakosság, így alacsonyabb számot kapunk.

Tavaly decemberben, az előző módszertan szerint még 10,55 százalékos volt a munkanélküliség a Losonci járásban, ez az adat közelebb állhat a valósághoz. (A Rimaszombati járás 19,39 százalékon állt ekkor.)

Salgótarján nem nagyon megy előre

Magyarországon a KSH a 15–74 éves népességre vonatkozó adatokat használ, és ebben a számításban 2022 negyedik negyedévében Nógrád vármegye a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta az országban kerek 8 százalékkal, Békéssel holtversenyben. Csak Szabolcs–Szatmár–Bereg teljesített ennél is rosszabbul, 8,9 százalékkal.

Salgótarján utcáit járva is látszik, hogy a megyeközpont szebb napokat is látott: a városközpont hatvanas években épített, legendás modernista épületei mára meglehetősen elhanyagoltnak tűnnek. Az egykor patinás Karancs szálló 2001 óta üresen áll, habár tavaly egy árverésen új gazdára lelt, akinek állítólag hosszú távú tervei vannak vele. A város egykor a környékbeli bányavidék központja volt, majd ipari központ, ám hosszú évtizedek óta mindkét területen a hanyatlás jellemzi.

A jelenlegi hivatalos számok szerint tehát Nógrádban egy hajszállal magasabb a munkanélküliség, mint a Losonci járásban, valójában alighanem elhanyagolható a különbség.

A szlovák oldalon jobban keresnek

A másik fontos mutató, amelynek fényében érdemes az árakat vizsgálni, az átlagkereset.