Gyakran a szülők miatt nem szereznek szakmát a hátrányos helyzetű gyerekek
Továbbtanulhatnak az alapiskolai végzettséget nem szerző fiatalok, de körükben nagy a lemorzsolódás. A déli országrészben a nekik szánt szakokat csak szlovák nyelven hirdetik meg, bár az iskolák szerint nem a képzés nyelve okoz problémát.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A szlovákiai magyar alapiskolákat évente mintegy 300 olyan gyerek hagyja el, akik nem szereznek alapiskolai végzettséget. Az oktatási minisztérium adatai alapján az utóbbi 10 évben 3600 ilyen diák hagyta el csak a magyar alapiskolákat. Nem újdonság, hogy az alapvégzettséget nem szerzők legnagyobb arányban olyan településekről kerülnek ki, ahol mélyszegénységben élnek, és jelentős számú roma közösség él. Az ilyen diákok többsége halmozottan hátrányos helyzetű.
A tavalyi adatok alapján ez a jelenség egyelőre a déli országrészben Közép- és Kelet-Szlovákiában a legerőteljesebb. A negatív ranglista élén Fülek áll, ahol két magyar alapiskola működik, itt összesen 23-an nem szereztek alapiskolai végzettséget a 2022/2023-as tanévben. Feleden és Rimaszécsen 21-21, Nagykaposon pedig 20 olyan diák hagyta el az alapiskolát, akik nem fejezték be a 9. osztályt.
Információink szerint senki nem vizsgálja vagy kutatja az alapiskola elhagyásának legfőbb okait. Nem tudjuk, hogy az alapvégzettséget nem szerző diákoknál az iskolakerülés, a tanulni nem akarás, a különböző tanulási zavarok, a szülők visszatartó ereje, esetleg a gyerekek „beskatulyázása” milyen szerepet játszik abban, hogy csak a magyar iskolák évente mintegy 300, a munkaerőpiacon érvényesülni képtelen fiatalt bocsátanak útjára.
Nagy kérdés, hogy vajon eleget teszünk-e azért, hogy csökkentsük a számukat, illetve a jelenlegi lehetőségek elégségesek-e ahhoz, hogy szakmát szerezzenek. Csak találgathatunk azzal kapcsolatban is, hogy mennyire befolyásolja az ilyen diákok „továbbtanulását” az, hogy az ország déli területein több régióban csak szlovák tannyelven meghirdetett szakra jelentkezhetnek, bár az általunk megszólított iskolavezetők állítják, a képzést magyarul beszélő mesterek vezetik.
Írásunkból kiderül, hogy:
- milyen képzésekre jelentkezhetnek az alapiskolai végzettséget nem szerző diákok,
- az iskolák tapasztalatai alapján milyen okok miatt hagyják abba a nagymértékben gyakorlati képzésen alapuló szakokat,
- milyen módosítás segíthetne abban, hogy több alapvégzettség nélküli diák szerezzen szakmát.
Középsuliba nyolcadikból
A vonatkozó jogszabályok értelmében azok is továbbtanulhatnak, illetve szakmát szerezhetnek, akik valamilyen okból nem fejezik be az alapiskolát. Nekik a szakközépiskolák különböző szakokon kínálnak kétéves továbbképzést. Felvételizniük nem kell, de azt igazolniuk kell, hogy teljesítették a kötelező, kilencéves iskolalátogatást. 16 évesen 7. vagy 8. osztályból mehetnek szakmát tanulni. A szakiskolák a felvételi eljárás során a jelentkezők tanulmányi átlagát veszik figyelembe a felvételi kérelmük elbírálásakor.
Nem sikerült kiderítenünk, hogy évente hány alapvégzettség nélküli diák igyekszik szakmát szerezni, ahogyan azt sem, mennyien fejezik be sikeresen a képzéseket. Az általunk megszólított iskolák arról számoltak be, hogy nagy a lemorzsolódás. A lányok leggyakrabban családalapítás miatt nem fejezik be a kétéves képzést, a fiúk külföldre mennek vagy munkát vállalnak építkezéseken. Sok fiatal az utazási költség miatt nem jelentkezik a kétéves képzésre, a középiskolások utazási költségét ugyanis az állam már nem támogatja.
Évente 24 diákot vehetnek fel
A tornaljai Szakközépiskolában mintegy 250 diák tanul szakmát. Az iskola három- és négyéves szakok mellett alapvégzettség nélküli fiataloknak is nyit kétéves képzéseket háztartási ismeretek (praktická žena), a varrás alapjai (výroba konfekcie), fafeldolgozó (spracúvanie dreva) és építőipari segédmunkás (stavebná výroba) szakokon. Utóbbit az aktuális évfolyamban nyitották meg – tájékoztatott Kocsis László iskolaigazgató. Az előbbieket jobbára a lányok, utóbbiakat pedig a fiúk választják, de van átjárás a szakok között.
„A megye határozza meg, mennyi diákot vehetünk fel, minden évben egy osztályt nyitunk 24 fővel, de osztott osztályokat alakítunk ki. Az első évfolyamban a háztartási ismereteket osztottuk az építőipari segédmunkás szakkal, a második évfolyamunkban pedig háztartási ismeretek és fafeldolgozó szakot nyitottunk” – részletezte Kocsis László. Diákjaik a két helyi alapiskolából, a pelsőci, a sajógömöri, a gömörfalvi (Harkács), a rimaszécsi és a bátkai alapiskolákból érkeznek.
A kétéves szakokat szlovák nyelven nyitják meg, az iskolaigazgató becslése szerint 80 százalékban magyar ajkú romák látogatják ezeket a képzéseket. „Majdnem minden mesterünk anyanyelvi szinten beszél magyarul, ezért ha szükséges, magyarul is elmagyaráznak ezeknek a diákoknak mindent” – mondta az igazgató azzal, hogy a magyar nyelvű képzések megnyitása kétéves ügyintézéssel járna.
A kétéves szakokon heti harminc órát kell látogatniuk a diákoknak. Mindig a gyakorlatra fektetik a hangsúlyt, ezért heti 24 órában gyakorlati képzésben, hat órában, vagyis egy nap pedig klasszikus tantermi oktatásban részesülnek. Hat órában általános tantárgyaik vannak, szlovák nyelvet, matematikát, polgári nevelést, szaktárgyakat tanulnak, illetve tornaórájuk van. A kétéves képzést befejezők záróbizonyítványt kapnak.
„Ezeket a diákokat nagyon nehéz lekövetni, de van példa arra, hogy egy régióbeli fafeldolgozó cégben helyezkedett el egy korábbi diákunk, a lányok konyhai kisegítőként vállalhatnak munkát. De vannak, akik a munkahivatalban kötnek ki” – mondta az igazgató.
