Napunk

VárLak: egy dinamikusan növekvő fesztivál, mely a régió egyik motorja lehet

Szvorák Dávid. Fotó - Schnelczer Zoltán
Szvorák Dávid. Fotó – Schnelczer Zoltán

A VárLak fesztivál a nógrádi régió egyik sikertörténete. Néhány év alatt többszörösére növelte a látogatottságát, és immár a határon túlról is egyre többen jönnek miatta Fülekre. Idén a csökkenő pályázati források komoly kihívást okozhatnak, de a fesztivál egyik főszervezője, Szvorák Dávid bizakodó.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Hogyan indult a VárLak története?

Ebben az esetben a szervezettel kell kezdenünk, ami létrehozta a fesztivált. A Iuvenis Neogradiensis (Nógrádi Ifjúság) nevű ifjúsági csoportunkat 2015-ben hoztuk létre. Az volt a cél, hogy Füleknek és a régiónak olyan programokat szervezzünk, amelyek bevonzzák a helyi ifjúságot és itt tudják őket tartani. Először filmesteket, kvízesteket, magyar bulikat szerveztünk, aztán ahogy egyre többen csatlakoztak hozzánk, akkor döntöttük el 2016-ban, hogy egy Szent István-napi fesztivált hozunk létre. Mivel itt a füleki vár, azt a nevet találtuk ki, hogy „VárLak”.

Ez mekkora volt a mostani fesztiválhoz képest?

Nagyon kicsike volt, kb. 700 ember jött el, az akkor még csak egynapos rendezvényre. Az elején gyermekprogramok voltak, este pedig koncertek. 2017-ben és 2018-ban maradtunk a könnyűzenénél, és 2018-ban döntöttük el, hogy ideje szélesíteni a programot, mert egyre nagyobb volt rá az igény. Aztán jött a Covid, ami mindent leállított. 2020-ban csak a gyermekprogramokat tartottuk meg.

Végül 2021-ben lett sokkal nagyobb volumenű a rendezvény: több helyszínen egy összművészeti fesztivált rendeztünk. Ekkor már volt olyan tömegvonzása a fesztiválnak, hogy úgy gondoltuk, elindulhatunk a minőség felé. Már a népművészetet, szépirodalmat és filmvetítéseket is bevettük a programok közé. Még egy tábort is szerveztünk elé, ahol a fiatalok megalkották a VárLak fesztivál díszeit, illetve kisfilmeket is készítettek, amiket levetítettünk és kiraktunk az oldalunkra.

A szervező csapat hogy alakult ki?

Ez úgy volt, hogy mi nagyon szerettünk koncertekre járni, amiből összeállt egy 10-12 fős baráti társaság. Ők adják ennek a csoportnak a kemény magját, lényegében ők alkotják a polgári társulásunk elnökségét is. Mindenkinek megvan a saját feladata, amivel foglalkozik. Ahogy egyre vonzóbbá vált az egész, úgy növekedett ez a csoport is, jelenleg több mint 80 főt számlál az egyesület tagsága, de külsősök is sokat segítenek. A rendezvény előtt egy hónappal már nagyjából 120 segítőnk van, mindenki önkéntes.

Fotó – Schnelczer Zoltán

Tehát 2021-ben az egynapos könnyűzenei fesztiválból egy több napos összművészeti fesztivál lett. Ez egy elég komoly minőségi ugrás, ezt hogy sikerült meglépni? Kik támogattak?

Ez komoly ugrás, de előre el volt tervezve. Támogatott a KultMinor, a megye, csak nyilvános pályázataink vannak.

Hogy jellemeznéd a VárLak profilját, kiket akar a fesztivál megszólítani?

Mi úgy indultunk el, hogy a régiót akarjuk felemelni ezzel a kulturális rendezvénnyel. Most már úgy látjuk, egyre inkább országos jelentőségűvé válik, de továbbra is a felvidéki magyarokra és a romákra koncentrálunk. Vannak roma tagjaink is, akik sokat segítenek, és a programokba is igyekszünk bevinni pl. a roma népművészetet, illetve a könnyűzenénél is figyelünk erre. Együtt élünk, őket is ki kell szolgálnunk minőségi kultúrával.

Ami a közönséget illeti, egyre többen jönnek Magyarországról is. Tavaly a pénteki napunkon minden második ember magyarországi volt. Úgy tudom, hogy a Felvidéken kevés ilyen rendezvény van, amit ilyen nagy számban látogatnak magyarországi vendégek.

Hogyan alakult a látogatók száma az évek alatt?

2016-ban nagyjából 700-an voltak, 2017-ben 1600, 2018-ban 1700, 2019-ben 4000 felé ugrott, ekkor már háromnapos volt a rendezvény. 2020-ban volt egy nagy visszaesés, talán kilencszázan voltak. 2021-ben jött egy nagy ugrás: hatezerre növekedett a látogatók száma, 2022-ben pedig tízezerre. Tavaly az volt a nagy pozitív csalódásunk, hogy egyre többen vettek részt a beszélgetéseken, pl. az orosz–ukrán háborúról szóló beszélgetésen több mint kétszázan voltak. De ugyanez a helyzet a stand-upokkal, filmvetítésekkel is. Azt veszem észre, hogy az értelmiség az utóbbi húsz évben mintha költözne el ebből a régióból, ezekkel a rendezvényekkel azonban képesek vagyunk bevonzani ezt a réteget.

Mondhatjuk, hogy a VárLak fesztiválban a füleki magyarság kultúrával foglalkozó része egyként mozdul?

Mindenképp, és most már össze is van fogva. A Csemadok szervezi a csütörtöki gyermekprogramokat, most már a város is egyre jobban támogat. Hosszú távon én ebben, a turizmusban látom a régió számára a kiugrási lehetőséget, és ezért is fontos, hogy az ilyen nagy rendezvények behozzák az embereket.

Látsz még teret a növekedésre? Tavaly például a pénteki napon már nem nagyon fértek az emberek a várudvarra.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fesztivál

Fülek

Kultúra

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Szlovákia a jövőben együttműködik majd Franciaországgal a nukleáris üzemanyag-ellátás diverzifikálásában. Ez a kötelezettségvállalás az egyik legfontosabb eleme annak az egyetértési nyilatkozatnak, amelyet a Szlovák Villamos Művek és a francia Framatome írt alá Emmanuel Macron látogatása során. (tasr)

Folytatódott a török líra vesszőfutása, és a dollárral szemben újabb történelmi mélypontra gyengült. A délutáni órákban egy dollár 20,75 lírát ért, ami 1,6 százalékos napi gyengülés. Idén a líra 10 százalékkal gyengült, 2021 májusa óta pedig értékének 144 százalékát vesztette el a dollárral szemben. (mti)