Napunk

Hajsza a fehér aranyért – az akkumulátorok számára megkerülhetetlen lítium geopolitikai értékéről

Fotó N - Tomáš Hrivňák
Fotó N – Tomáš Hrivňák

Ma már nyilvánvalónak tűnik, hogy a belsőégésű motorok korszakának végéhez közeledünk, és járműveinket már a közeljövőben más meghajtás fogja mozgásba lendíteni. A közúti mobilitásban több technológia is szóba jöhet, de a személyautók terén jelenleg az elektromobilitás tűnik befutónak.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A globális autógyártók milliárdokat fektetnek az elektromos autók fejlesztésébe és gyártásába, és ennek következtében az elmúlt években globális szinten az elektromos autók eladása jelentősen növekedett. A rendelkezésre álló adatok szerint 2022-ben az autógyártók több, mint 10 millió elektromos autót értékesítettek, ezzel ismét új történelmi csúcsot állítottak be.

A legtöbb elektromos autót Kínában adták el, de ezek az autók Európában és Észak-Amerikában is egyre közkedveltebbek. Az elmúlt évek növekedési pályáját tekintve az elektromos autók térnyerése megállíthatatlannak tűnik, ami a globális autóipar legnagyobb változását hozza magával a modern tömegtermelés bevezetése óta.

Az elektromos autók gyártásának vállalati ellátási lánca nagyban különbözik a belsőégésű motorokkal ellátott autókétól. Az elektromos autók legfontosabb részegysége az akkumulátor, mely az autó meghajtásához szükséges energiát tárolja. Akkumulátor nélkül elektromos autók nem létezhetnek, ezért ezek fejlesztése és gyártása gyorsan az autóipari ellátási láncok fókuszpontjává vált.

Az akkumulátorgyárak globális szinten gombamódra szaporodnak, az elmúlt években Közép-Európa több országában is megjelentek. Az autókba szánt akkumulátorok gyártásában szinte az első pillanattól kezdve kelet-ázsiai vállalatok játszanak vezető szerepet, a kulcsfontosságú szereplők mindegyike Kínából, Dél-Koreából vagy Japánból származik. A kelet-ázsiai vállalatok iparági dominanciája nagymértékben meghatározza az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok iránti globális hajsza alakulását.

Lítium – a fehér arany

A modern akkumulátorok gyártásához több kulcsfontosságú nyersanyagra van szükség, melyek közül a lítium, kobalt, grafit, mangán és nikkel a legfontosabbak. Ezek a nyersanyagok jelenleg elegendő mennyiségben állnak az akkumulátorgyártók rendelkezésére, de ha az elektromos autók forradalma igazán beindul, az akkumulátorok gyártásához sokkal nagyobb mennyiségre lesz szükség belőlük. Figyelembe véve azt, hogy a szükséges nyersanyagok lelőhelyei relatíve kevés országban koncentrálódnak, nem meglepő, hogy az ezek bebiztosítására irányuló globális verseny egyre élesebb, és komoly geopolitikai kérdéseket is felvet.

Globális szinten a legnagyobb figyelmet a lítium érdemelte ki, melynek szerepe az energiatárolásban jelenleg megkerülhetetlen. Az ezüstfehér csillogású alkálifém a nagy energiasűrűségű lítiumion-akkumulátorok nélkülözhetetlen alapeleme, és a becslések szerint egy autóakkumulátor gyártásához mintegy 8 kilogramm lítiumra van szükség. Ha az elmúlt évben eladott 10 millió elektromos autót vesszük figyelembe, akkor ezek akkumulátoraihoz körülbelül 80 ezer tonna lítiumra volt szükség.

Ha ez nem tűnik soknak, gondoljunk arra, hogy az elkövetkező évtizedben az elektromos autók gyártása várhatóan robbanásszerűen növekszik majd, ami jelentősen növeli a világ lítiumszükségletét. Nem véletlen ezért, hogy a média egyre gyakrabban használja a lítiumra a fehér arany elnevezést, ugyanis ennek piaci értéke gyorsan növekszik.

Az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) legújabb adatai szerint a globális lítiumbányászat 2022-ben mintegy 130 ezer tonna lítiumot eredményezett. Ezzel a bányászvállalatok történelmi rekordot írtak, és az elmúlt évtizedben megnégyszerezték a kitermelt lítium mennyiségét. Ez jelenleg elegendő, de a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030-ban a világgazdaságnak legalább 250 ezer tonna lítiumra lesz szüksége, egyes forgatókönyvekben pedig a szükséges lítium mennyisége a 450 ezer tonnát is eléri. Mivel egy lítiumbánya megnyitása és beindítása több évig is eltarthat, a szükséges kapacitás elérésére vészesen kevés időnk van.

A fosszilis energiahordozók egyik átka, hogy a világ legtöbb országában nem találhatóak meg releváns mennyiségben, ezért ezek exportjából a világ országainak egy szűk csoportja profitál. Sajnos nincs ez másképpen a lítium terén sem, a világ jelenlegi lítiumtermelésének a döntő része néhány országból származik. Az USGS adatai szerint 2022-ben a világ lítiumtermelésének 90 százalékát három ország biztosította be. Napjaink legnagyobb lítiumtermelő országa Ausztrália (52 %), ezt követi Chile (25 %) és Kína (13 %).

Ez a koncentráció visszaköszön a bányavállalatok szintjén is, a fehér arany kitermelésének döntő többségét egy maroknyi vállalat végzi. Annak ellenére, hogy jelenleg az USA nem játszik nagy szerepet a lítiumbányászatban, ezek között két amerikai bányavállalatot is találunk (Albemarle, FMC), de egyre növekvő szerepet játszanak a chilei (Sociedad Química y Minera) és a kínai vállalatok is (Ganfeng Lithium, Tianqi Lithium).

Ami a bizonyítottan feltárt lítiumlelőhelyeket illeti, az USGS a jelenlegi tartalékokat 98 millió tonnára becsüli. Érvényes azonban, hogy a jelenlegi technológiai és piaci feltételek mellett ebből csak 26 millió tonna kitermelhető gazdaságosan.

A legnagyobb lítiumlelőhelyek

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Energiaválság

Gazdaság

Geopolitika

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak