Napunk

A diákok Magyarországon sokszor nem hiszik el, hogy nem csak idős nénik beszélnek palócul, mondja Rási Szilvia nyelvész

Rási Szilvia. Fotó . Rási Szilvia archívuma
Rási Szilvia. Fotó . Rási Szilvia archívuma

A palócok nem szégyellik a nyelvjárásukat, de nem mindig találkoznak megértéssel a nem palócok részéről, állítja Rási Szilvia, aki maga is palóc származású kutatóként foglalkozik ezzel a nyelvjárással.

Egy rocska köszméte jobb, mint a dumó. Ha ön érti ezt a mondatot, lehet valami köze a palóc nyelvjáráshoz. De a palóc nyelvjárás sokkal több néhány különös tájszónál – ez az egyik legsajátosabb magyar nyelvjárás, amelyet nem nagyon tud utánozni senki, aki nem gyerekkorában sajátította el.

A Napunk a szerkesztőség füleki régiós kiszállásának keretében Rási Szilvia nyelvésszel, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársával vette végig a palóc nyelvjárás jellegzetességeit. Interjúnkból kiderül,

  • mennyiféle palóc van,
  • van-e olyan palóc, aki nem beszél palócul,
  • milyen negatív és pozitív előítéletekkel találkozhat egy palóc,
  • miért ne mondjuk azt egy meghallgatáson, hogy töklotyó.

A palóc a köznyelvi magyartól leginkább eltérő magyar nyelvjárás?

Az egyik leginkább eltérő. De a csángó vagy a nyugat-dunántúli nyelvváltozat is jelentősen eltér a köznyelvitől. A palóc viszont ebből a szempontból ott van az első háromban.

Mit tudunk ma a palóc nyelvjárás eredetéről?

Mint minden természetes nyelv, a magyar is többféle változatban él, különböző nyelvváltozatok együtteseként. Vannak társadalmi alapon elkülönülő nyelvváltozatok – mint például a társadalmi rétegek, foglalkozások nyelvváltozatai, és területi alapon elkülönülők, ezek a nyelvjárások. A nyelvjárásoknak mindig nagy szerepük volt a nyelvünk életében. Az ősmagyar korban a törzsi szervezetekben élő nép törzsi nyelvjárásokban beszélt, és a honfoglalás után ezekből lettek a területi nyelvjárások.

Körülbelül az 1500-as évek közepéig a magyar nyelv kizárólag nyelvjárásokban létezett, ezután indult meg a nyelvi egységesülés iránti igény és a köznyelv kialakulása. De fontos megemlíteni, hogy a köznyelv a már meglévő nyelvjárásokon alapszik, különösen az északkeleti nyelvjárási régió változatain.

Ezt biztosan tudjuk, de a palóc nyelvjárás kialakulásával kapcsolatban már kevesebb adatunk van, hiszen a nyelvjárások lejegyzése csak jóval később, az 1900-as évek környékén kezdődött meg. Amit tudunk, hogy kétféle értelemben használatos: nyelvjárási és néprajztudományi.

Mi a kettő között a különbség?

A néprajztudomány a palócok szokásait, hagyományait vizsgálja, a dialektológia főleg a nyelvi vonatkozásokat. A két tudományág nem egyforma kiterjedésű földrajzi térben képzeli el a palócságot. A dialektológia egy kisebb, a néprajztudomány nagyobb területet tulajdonít a palócságnak. De a nyelvészek sem egységesek abban, mekkora területen helyezik el a palócságot.

A palóc nyelvjárás nyugati és keleti határáról még mindig nincs konszenzus. Jelenleg tíz nyelvjárási területet ismerünk, de korábban voltak, akik nyolcat határoztak meg, olyanok is, akik tizenhatot. Nagy a belső tagoltság, és ez a palócra különösképpen érvényes.

Vannak olyan palócok is, akik nem beszélnek palócul?

Tulajdonképpen lehetséges, ugyanis vannak olyanok, akik palócnak vallják magukat, de valójában nem azok. A palóc nyelvjárási régió négy fő tömbből áll. A déli tömb nem nyúlik át Szlovákiába, viszont a nyugati, a középső és a keleti tömb főleg a felvidéki területeket érinti. A rimaszombati, keleti palóc nyelvváltozat, amit például én is beszélek, eltér az egritől, ami ugyancsak palóc, de déli palóc, a két változat között pedig jelentős a különbség.

A szlávokkal való kapcsolat lehetett hatással a palóc kialakulására?

Ezt még nem sikerült bebizonyítani, de a tájszavakra, a lexikológiai alakulásra mindenképpen hatással volt. A szláv szavakat átvették, és ezek először tájszavakként épültek be a szókészletbe.

Meg lehet becsülni, ma mennyien vannak a palócok?

Ezt nagyon nehéz lenne megmondani. A nyelvjárási határokat izoglosszáknak nevezzük, és ezekből kétfajta van. Az egyik sávos, ami azt jelenti, hogy az egyik településen még nyelvjárásban beszélnek, majd vannak köztes települések, ahol ezt a nyelvjárást is beszélik meg egy másikat is. A vonalas pedig az, amikor két település között egyértelmű határt lehet húzni: például az egyik településen az egyik nyelvjárást használják, míg a szomszédos településen meg a másikat. Vannak tehát olyan beszélők, akik több nyelvjárásból is építkeznek, így a palóc nyelvjárási beszélők konkrét számát nem tudjuk pontosan meghatározni. Nem beszélve az olyan kérdésekről, hogy valaki mennyire tartja magát abba a csoportba tartozónak vagy sem.

Rimaszombat a keleti palócok egyik központja. Fotó – TASR

A legnyugatabbi határa a palócságnak hol húzódik?

A palóc nyelvjárás nyugati határának meghatározásával több nyelvjáráskutató is megpróbálkozott. Van, aki szerint a Vág folyó képezi az éles határt a palóc és a dunántúli nyelvjárás között, míg olyan is van, aki azt állítja, hogy vannak még palóc települések a Vágtól nyugatra is. Mindenesetre az oktatásban a palóc nyelvjárás nyugati határaként – szakmai szempontból, kisebb megszorítással – elfogadható a Vág folyó.

Trianon után mélyültek a nyelvi különbségek a Szlovákiában és Magyarországon élő palócok között?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fülek

Régió

Rimaszombat

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak