A diákok Magyarországon sokszor nem hiszik el, hogy nem csak idős nénik beszélnek palócul, mondja Rási Szilvia nyelvész
A palócok nem szégyellik a nyelvjárásukat, de nem mindig találkoznak megértéssel a nem palócok részéről, állítja Rási Szilvia, aki maga is palóc származású kutatóként foglalkozik ezzel a nyelvjárással.
- Rimaszombat és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
Egy rocska köszméte jobb, mint a dumó. Ha ön érti ezt a mondatot, lehet valami köze a palóc nyelvjáráshoz. De a palóc nyelvjárás sokkal több néhány különös tájszónál – ez az egyik legsajátosabb magyar nyelvjárás, amelyet nem nagyon tud utánozni senki, aki nem gyerekkorában sajátította el.
A Napunk a szerkesztőség füleki régiós kiszállásának keretében Rási Szilvia nyelvésszel, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársával vette végig a palóc nyelvjárás jellegzetességeit. Interjúnkból kiderül,
- mennyiféle palóc van,
- van-e olyan palóc, aki nem beszél palócul,
- milyen negatív és pozitív előítéletekkel találkozhat egy palóc,
- miért ne mondjuk azt egy meghallgatáson, hogy töklotyó.
A palóc a köznyelvi magyartól leginkább eltérő magyar nyelvjárás?
Az egyik leginkább eltérő. De a csángó vagy a nyugat-dunántúli nyelvváltozat is jelentősen eltér a köznyelvitől. A palóc viszont ebből a szempontból ott van az első háromban.
Mit tudunk ma a palóc nyelvjárás eredetéről?
Mint minden természetes nyelv, a magyar is többféle változatban él, különböző nyelvváltozatok együtteseként. Vannak társadalmi alapon elkülönülő nyelvváltozatok – mint például a társadalmi rétegek, foglalkozások nyelvváltozatai, és területi alapon elkülönülők, ezek a nyelvjárások. A nyelvjárásoknak mindig nagy szerepük volt a nyelvünk életében. Az ősmagyar korban a törzsi szervezetekben élő nép törzsi nyelvjárásokban beszélt, és a honfoglalás után ezekből lettek a területi nyelvjárások.
Körülbelül az 1500-as évek közepéig a magyar nyelv kizárólag nyelvjárásokban létezett, ezután indult meg a nyelvi egységesülés iránti igény és a köznyelv kialakulása. De fontos megemlíteni, hogy a köznyelv a már meglévő nyelvjárásokon alapszik, különösen az északkeleti nyelvjárási régió változatain.
Ezt biztosan tudjuk, de a palóc nyelvjárás kialakulásával kapcsolatban már kevesebb adatunk van, hiszen a nyelvjárások lejegyzése csak jóval később, az 1900-as évek környékén kezdődött meg. Amit tudunk, hogy kétféle értelemben használatos: nyelvjárási és néprajztudományi.
Mi a kettő között a különbség?
A néprajztudomány a palócok szokásait, hagyományait vizsgálja, a dialektológia főleg a nyelvi vonatkozásokat. A két tudományág nem egyforma kiterjedésű földrajzi térben képzeli el a palócságot. A dialektológia egy kisebb, a néprajztudomány nagyobb területet tulajdonít a palócságnak. De a nyelvészek sem egységesek abban, mekkora területen helyezik el a palócságot.
A palóc nyelvjárás nyugati és keleti határáról még mindig nincs konszenzus. Jelenleg tíz nyelvjárási területet ismerünk, de korábban voltak, akik nyolcat határoztak meg, olyanok is, akik tizenhatot. Nagy a belső tagoltság, és ez a palócra különösképpen érvényes.
Vannak olyan palócok is, akik nem beszélnek palócul?
Tulajdonképpen lehetséges, ugyanis vannak olyanok, akik palócnak vallják magukat, de valójában nem azok. A palóc nyelvjárási régió négy fő tömbből áll. A déli tömb nem nyúlik át Szlovákiába, viszont a nyugati, a középső és a keleti tömb főleg a felvidéki területeket érinti. A rimaszombati, keleti palóc nyelvváltozat, amit például én is beszélek, eltér az egritől, ami ugyancsak palóc, de déli palóc, a két változat között pedig jelentős a különbség.
A szlávokkal való kapcsolat lehetett hatással a palóc kialakulására?
Ezt még nem sikerült bebizonyítani, de a tájszavakra, a lexikológiai alakulásra mindenképpen hatással volt. A szláv szavakat átvették, és ezek először tájszavakként épültek be a szókészletbe.
Meg lehet becsülni, ma mennyien vannak a palócok?
Ezt nagyon nehéz lenne megmondani. A nyelvjárási határokat izoglosszáknak nevezzük, és ezekből kétfajta van. Az egyik sávos, ami azt jelenti, hogy az egyik településen még nyelvjárásban beszélnek, majd vannak köztes települések, ahol ezt a nyelvjárást is beszélik meg egy másikat is. A vonalas pedig az, amikor két település között egyértelmű határt lehet húzni: például az egyik településen az egyik nyelvjárást használják, míg a szomszédos településen meg a másikat. Vannak tehát olyan beszélők, akik több nyelvjárásból is építkeznek, így a palóc nyelvjárási beszélők konkrét számát nem tudjuk pontosan meghatározni. Nem beszélve az olyan kérdésekről, hogy valaki mennyire tartja magát abba a csoportba tartozónak vagy sem.
A legnyugatabbi határa a palócságnak hol húzódik?
A palóc nyelvjárás nyugati határának meghatározásával több nyelvjáráskutató is megpróbálkozott. Van, aki szerint a Vág folyó képezi az éles határt a palóc és a dunántúli nyelvjárás között, míg olyan is van, aki azt állítja, hogy vannak még palóc települések a Vágtól nyugatra is. Mindenesetre az oktatásban a palóc nyelvjárás nyugati határaként – szakmai szempontból, kisebb megszorítással – elfogadható a Vág folyó.
Trianon után mélyültek a nyelvi különbségek a Szlovákiában és Magyarországon élő palócok között?
