Napunk

Orbáni mintát követ, de egyelőre kevésbé szigorú a hivatali nemváltást ellehetetlenítő hazai törvényjavaslat

Illusztrációs fotó N - Tomáš Hrivňák
Illusztrációs fotó N – Tomáš Hrivňák

A születési szám csak akkor lenne megváltoztatható, ha genetikai vizsgálat támasztja alá, hogy korábban tévesen határozták meg a nemet. A hasonló célú magyarországi törvénymódosítás jóval nehezebb helyzetbe hozta a transzneműeket.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Kedden a szlovák parlamentben 87 képviselő támogatta első olvasatban azt a törvénymódosítást, amely szerint nem lehetne megváltoztatni a személyi számot (rodné číslo). Ez a számsor nemcsak a születési dátumot tartalmazza, hanem a nemet is: a nők esetében a születési számban a hónapot jelző két számhoz hozzáadnak 50-et, az a kód jelzi a nemet.

A törvénymódosítást négy képviselő nyújtotta be: Anna Záborská, aki a Keresztény Unió nevű törpepárt elnökeként jutott be a parlamentbe az OĽaNO listáján; a szintén OĽaNO-s Anna Andrejuvová, aki egyébként a Nova tagja, valamint Eva Hudecová és Jozef Lukáč a Sme rodina-frakcióból.

A születési számról szóló törvény szerint jelenleg a Belügyminisztérium akkor változtatja meg a születési számot,

  • ha azt megkívánja a személy biztonsága (például tanúskodott valamilyen ügyben, ami miatt veszélyben lehet),
  • illetve „orvosi szakvélemény alapján a személy nemének megváltozásáról”.

Záborskáék törvénymódosítása az utóbbi bekezdést módosítaná oly módon, hogy a születési szám akkor változtatható meg, ha az adott személynek korábban helytelenül határozták meg a nemét, amit „a személy genetikai teszt alapján helyesen meghatározott neme igazol”.

Vagyis a születési szám csak akkor megváltoztatható, ha az azt kérő személy genetikai teszttel igazolja, hogy a neme nem felel meg a születési számának, ezt pedig a transzneműek értelemszerűen nem tudják megtenni.

Orbáni minta? Részben

A törvénymódosítás a kritikusai szerint ellehetetleníti, hogy a hivatalok a nemváltáson átesett emberekre az új identitásuk szerint tekintsenek. A Progresszív Szlovákia alelnöke, Lucia Plaváková jogász szerint a törvénymódosítás benyújtói Orbán Viktortól inspirálódtak.

A magyar parlament valóban elfogadott egy hasonló törvénymódosítást 2020. márciusában. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása szerint a személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza a „születési nemet”, amit definiál is: „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. Ez addig csak „nem” volt. Emellett a törvénymódosítás azt is rögzítette, hogy ez az adat nem változtatható meg.

A törvénymódosításig a hivatali nemváltás és az emiatti utónévváltoztatás nem okozott gondot, orvosi szakvélemény kellett hozzá. Mivel a két ügyet – a nem- és a névváltást – együtt kellett intézni, amióta a nem megváltoztatására nincs lehetőség, azóta az emiatti névváltoztatásra sem.

Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Anna Záborská

LMBT+

Magyarország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

A Híd támogatja az Ódor-kabinetet, Sólymos László és Rigó Konrád a kisebbségi kultúra támogatásáról, valamint dél-szlovákiai infrastrukturális és környezetvédelmi projektekről tárgyalt Ódor Lajos miniszterelnökkel.

A szlovák és a magyar írók között kölcsönös a nyitottság és a kíváncsiság, mondja Deák Renáta fordító, aki azt is elárulta a Napunknak, hogy ma több szlovák szerző kötete jelenik meg magyarul, mint magyar szerző kötete szlovákul, ez azonban nemrég még fordítva volt. A szlovák írók egyébként nagyon jól szokták érezni magukat Budapesten. A kerekasztal-beszélgetésen mindig nagy érdeklődéssel figyelik, hogy mi a helyzet a másik ország irodalmi életében, teszi hozzá a fordító.