Orbán átcsábítaná a határon túliakat a magyar munkaerőpiacra, Káčerék szerint ez nem megoldás, csak nacionalizmus
Több százezer határon túli magyar költözött át az elmúlt évtizedekben Magyarországra, és Orbán most még rásegítene erre a folyamatra.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre, és a belső tartalékok mellett a magyar kisebbségekben rejlő tartalékokat kell felhasználni. Ez volt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március 9-i évnyitóján tartott beszédének egyik fő iránymutatása.
Hogyha nemcsak magyarországi, hanem magyar gazdaságban gondolkodunk, akkor még vannak tartalékaink, jelentette ki Orbán azzal, hogy a nem magyar nemzetiségű vendégmunkásokkal szemben előnyben kell részesíteni a határon túli magyarokat.
Először hangzott el ennyire egyértelműen a magyar kormány részéről, hogy a határon túli magyarokra Budapest „erőforrásként” tekint, és határozott célként tűzi ki Magyarországra való „átcsábításukat” vagy legalábbis munkaerőpiaci hasznosításukat.
Felvetődik a kérdés, mennyiben van összhangban ez a törekvés azzal a hivatalos magyar kormánypolitikával, amely a határon túli magyar közösségek szülőföldön való boldogulását támogatja, morálisan és anyagilag egyaránt.
A Napunk annak járt utána, mennyiben számítottak Magyarország munkaerőpiaci tartalékának a határon túli magyarok az elmúlt évtizedekben, hogyan viszonyul ehhez a hivatalossá váló magyarországi politikához a szlovák kormány, és mit gondol róla a pozsonyi parlamentbe készülő Szövetség és Magyar Fórum vezetése.
Többen fogytak, mint amennyien jöttek
A szomszédos országok magyarjainak áttelepülése Magyarországra régóta tartó jelenség, amely jelentősen hozzájárult a magyarországi népességi mutatók javításához, még ha nem is tudta kiegyenlíteni a természetes népességfogyásból származó hiányt.
A magyaroszági népességi mutatókat ugyanis már bő négy évtizede a fogyás jellemzi. 1981-ben volt a csúcson az ország népessége 10 712 781 fővel, és azóta állandósult a fogyás. 2022-re a KSH adatai szerint 9 689 010 lakos maradt Magyarországon.
A nemzetközi vándorlási nyereség, vagyis az országba érkezők és az országot elhagyók különbsége az elmúlt évtizedekben mindig a természetes népességfogyás alatt maradt. Nem jöttek be tehát Magyarországra annyian, mint amennyivel többen haltak meg a megszületetteknél.
Százezrével települtek át
Pedig elég sokan jöttek, és főleg a határon túli magyarok közül.
