Napunk

Olyan civilekkel képzelem el a társadalmat, mint akik a selmecbányai tűzvészben segítettek, mondja Korpás Árpád idegenvezető

Az Eleuzína kulturális központ. Fotó - az Eleuzína Fb-oldala
Az Eleuzína kulturális központ. Fotó – az Eleuzína Fb-oldala

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Selmecbánya történelmi központjában szombaton, március 18-án csaptak fel a lángok, összesen hét épület károsodott meg. A veszteségekről Korpás Árpád idegenvezetővel, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnökével beszélgettünk.

Hogyan fogadtad szombaton, március 18-án a hírt, hogy Selmecbánya központja lángokban áll?

Megdöbbentett a hír. A szombati tűzvész előtti két napon Selmecbányán jártam: csütörtökön egy győri diákcsoporttal, pénteken ipolysági felnőttekkel. Szombaton a Felföldi tájoló című honismereti filmsorozatunk nyereményjátékának győzteseit kalauzoltam Pozsonyban, de Selmecbánya Facebook-oldalán kezdettől láttam a képeket.

Képletesen szólva: a hírek szombat este szénné égett gerendákként zuhantak rám. Pénteken még könyvet vettem a selmecbányai Berggericht épületében lévő antikváriumban, másnap pedig a teljes könyvállományt a Szentháromság térre kellett menekíteni a lángoló épületből.

Az esetnek országos viszonylatban is van néhány üzenete. Az, hogy mennyi múlik az anyagilag és felszereltségben aluldimenzionált hatóságok áldozatkész munkatársain. És az, hogy milyen fontos az azonnali és önzetlen civil segítség: a helyi lakosságé és a városra rácsodálkozó turistáké, hiszen ők is azonnal bekapcsolódtak az értékmentésbe.

Szerintem helyénvaló, hogy az állam vezető képviselői is rövid időn belül megjelentek. A selmecbányaiakkal együtt csak remélni tudom, hogy ez nem egyszeri részvétel volt, hanem hathatós lesz a kormányzati segítség. Remélem, az előrehozott választások előtt ígért segítség nemcsak olcsó kampányfogás lesz, hanem tényleges és kellő mértékű támogatás.

Korpás Árpád idegenvezető március 17-én a Mihály-tárnánál magyaráz egy ipolysági csoportnak. Fotó – Baráti Andrea

Milyen veszteség ért bennünket?

Az anyagi károk felmérése időigényes, körültekintő munka, és erről egyelőre nincsenek érdemi információk. Az eszmei kár felbecsülhetetlen. Elég, ha példaként arra gondolunk, hogy az egykor bányatörvényszéknek is helyet adó Berggerichtben (más néven Hellenbach-házban) 1927-től a Dionýz Štúr geológusról elnevezett, gazdag ásványgyűjteménnyel rendelkező múzeum működött.

Ebben az eredetileg még 15. századi, de a jelenlegi formáját a 18. században elnyert épületben szállt meg 1751-ben a térségbeli bányászat tanulmányozására érkező Lotharingiai Ferenc István, Mária Terézia férje, néhány évvel később pedig a hasonló céllal érkező két fia, a később uralkodóvá váló Lipót és József is. Ezeknek a látogatásoknak az emlékét is őrzi az épület.

A Berggericht mögött nyílik a Mihály-tárna, ahová általában elviszem a csoportjaimat, mert ott érzékeltetni lehet, hogy Selmecen a pazar ingatlanok egy része közvetlenül a lelőhelyek elé épült. Persze, ezek csak a Hellenbach-házzal kapcsolatos példák, a többi megrongálódott épület jelentőségét is részletezhetnénk.

Szomorú, ami történt, ám szerencse, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Idegenforgalom

Selmecbánya

Turizmus

Tűzeset

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak