Napunk

Az elrabolt ukrán gyerekekből könnyen oroszokat nevelnek. Ezek a gyerekek már örökre elvesznek, mondja a volt ombudsman

Mikola Kuleba. Fotó – Deník N/Gabriel Kuchta
Mikola Kuleba. Fotó – Deník N/Gabriel Kuchta

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Azoknak a gyermekotthonokban élő ukrán gyerekeknek, akiket Oroszországba vittek, csak nagyon kevés esélyük van arra, hogy visszatérnek a hazájukba. A legkisebbek talán sohasem tudják meg, hogy ukránnak születtek.

Azok számára még él a remény, akiknek vannak szüleik. Noha a háború elszakította őket egymástól, és a gyerekek az ellenséges területen találták magukat, őket legalább keresi valaki.

Amikor az ukránok felszabadították az orosz hadsereg által megszállt területeket, azok a nők, akiknek gyermekei különböző okokból Oroszországban vagy a még mindig megszállt területeken találták magukat, elkezdtek jelentkezni a Save Ukraine (Mentsük meg Ukrajnát) szervezetnél. Az alapítvány mentőakciókat indított. 2023. február 25-ig 120 gyermeknek segített visszatérni Ukrajnába a megszállt területekről és 30 gyermeknek az Orosz Föderációból.

A Save Ukraine szervezetet a volt ukrán gyermekjogi ombudsman, Mikola Kuleba vezeti.

Hogyan keresik azokat a gyerekeket, akiket elvittek Oroszországba?

A szervezetünk főleg a veszélyes zónákból evakuálja a gyerekeket. És amikor az ukrán hadseregnek sikerült felszabadítania a megszállott területek nagy részét, elkezdtek érkezni a szülők, akik a segítségünket kérték. Elvesztették a gyerekeiket, és tudták, hogy valahol Oroszország területén vannak. Egyre többen kerestek fel minket.

Tudná pontosítani azon családoknak a számát, akiknél hiányzik egy gyerek, mert valaki Oroszországba vitte?

Több száz családról van szó. Inkább több ezerről.

Az ukrán kormány több mint 16 ezer olyan gyerekről tud, akiket Oroszországban keresnek a szülei vagy a rokonai. Benne vannak ebben az ukrajnai gyermekotthonok árvái is?

Igen. Ugyanúgy, ahogy azok a gyerekek is, akiknek vannak szüleik, de mégis Oroszországban kötöttek ki, és most a családjuk vissza akarja őket kapni. Ez az egész sokkal bonyolultabb annál, mint hogy számokkal ki lehetne fejezni.

Mondok egy friss esetet, amellyel most foglalkozunk. Egy anya a gyerekével Oroszországba menekült a háború elől. Nem fogok belemenni az okokba. Az anya viszont nemrég meghalt. A gyerek Oroszországban marad. Az apja viszont Ukrajnában van. Az oroszok nem akarják neki odaadni. Azt mondják neki, hogy jöjjön el a gyerekért. De ő ukrán férfiként, nem valószínű, hogy elmegy Oroszországba. Tehát ez egy patthelyzet.

Ez inkább kivételes eset, nem?

Nagyon sok ilyen „kivételes” eset van. Például van egy gyerek, akinek mindkét szülője katona. Amikor elkezdődött a háború, a nagymama gondjaira bízták. A nagymama úgy döntött, hogy Oroszországban akar élni, és odament az unokájával. A szülők kétségbe vannak esve, de nem tudják visszaszerezni a gyereket. Az oroszok csak személyesen adják át nekik. De mindketten harcoltak, így ha megjelennek, azonnal letartóztatják őket. A nagymama pedig jól érzi magát Oroszországban.

Az oroszok tehát csak akkor hajlandók visszaadni egy gyereket, ha a szülei mennek el érte?

Pontosan.

Ezért utaztatnak önök főleg anyákat, hogy elhozhassák a gyerekeiket orosz területről? Mert nincs más lehetőség?

Igen. Már három mentőakciót szerveztünk.

Ezek mindig száz százalékban sikeresek?

Nem. Különösen a második akció során több gyermeket nem sikerült visszahoznunk Ukrajnába, pedig minden szükséges dokumentumot és személyi okmányt előkészítettünk. Az a személy, akinek a gyereket kellett volna elhoznia, elutazott Oroszországba, teljes jogkörrel, több millió pecséttel rendelkezett. Az oroszok azonban így sem adták oda neki a gyereket. Mert nem a gyerek szülője volt.

Van partnerük az orosz oldalon?

Ezt így nem mondanám.

De biztos van valaki, akivel megegyeznek…

Nem mondhatom el, hogy kivel és hogyan. Ezt nem lehet, mivel nagyon kockázatos. Most például az történt, hogy az egyik sofőrünket, egy fehérorosz állampolgárt, aki a szülőket fuvarozta, letartóztatták Belaruszban. A KGB elment érte, és elvitték. Börtönben van. Csak azért, mert nekünk dolgozik.

Ön nem vesz részt ezekben az akciókban?

Nem tudok. Oroszországban 2014 óta  a nép ellenségeként feketelistán vagyok. Azóta, hogy az elnöki hivatal gyermekjogi ombudsmanjaként dolgoztam. Huszonhárom éve foglalkozom gyermekjogi védelemmel. Azt hiszem, ezért tekint rám Oroszország ellenségként.

Kik azok a szerencsés szülők, akiknek segítenek visszahozni a gyerekeiket?

Most azok a szülők, akiknek a gyereke Oroszországban van, és nekik vagy nekünk sikerült kiderítenünk, hogy pontosan hol. Mi intézzük az iratokat, a fuvart, a hotelt, fizetünk mindent. Ők csak mennek. Az utazás 6–14 napig tart.

Hány gyereket sikerült eddig ilyen módon menteniük?

Eddig negyvenhármat. Hamarosan indítjuk a következő, negyedik mentőakciót. Húsz gyerekért megyünk.

Mely területekről vittek ukrán gyerekeket leggyakrabban Oroszországba?

Harkivból és Herszonból. Az ok egyszerű – ezeknek a területeknek nagy része már régóta megszállás alatt van. A felszabadulás után kiderítettük, hogy ki kinek hiányzik.

Az is előfordul, hogy a családok már a felszabaduláskor elszakadnak egymástól a zűrzavarban, és a gyerek a megszállt területen marad?

Igen. Szervezetünk az elsők között van jelen a még bombázott területeken. Hatvan járművünk van, egyebek mellett páncélozott buszok, autók és mentőautók. Naponta több száz embert evakuálunk a front melletti falvakból. Összesen már 83 ezer szülőt és gyereket vittünk ki onnan. És még a megszállt területekről is sikerült 120 gyermeket hazahoznunk, akik különböző okokból ott maradtak.

Ezt hogyan sikerült?

Nehéz volt. Még a nyáron két nevelőcsaládot fogadtunk a megszállt Herszoni területről, az egyik tizenhét gyerekkel jött Henicseszkből, a másik tizenhat árva gyereket gondozott, és Ocsakivból jött. A megszállt területek hivatalnokaival sikerült megállapodnunk arról, hogy ezeket a családokat kivisszük, ki kíséri el őket, és hol juthatnak át az Ukrajna által ellenőrzött területre. A frontot Zaporizzsja térségében sikerült átlépni. Ma sajnos ez már nem lehetséges.

Ha egy gyerek most Ukrajna egy megszállt részén, például a Krímen van, és nem tudnak eljutni hozzá a fronton keresztül, hogyan jutnak el a buszaik a félszigetre?

Kerülővel. Először Lengyelországba mennek, aztán Belaruszba vagy Lettországba. Aztán Oroszország egy részén keresztül a Krímre. És néha még tovább a megszállt ukrán szárazföldre, a még mindig megszállt Herszon vagy Zaporizzsja területére. Máshogy nem jutunk el. Még ha tőlünk egy kőhajításnyira is van. Látótávolságban, a Dnyeper túloldalán. Több ezer kilométeres kerülőutat kell tennünk.

A határátlépésnél nem szoktak gondok lenni?

De igen. Egyik csoportunkat az oroszok nem akarták átengedni a határon vissza Belaruszba. Megpróbáltunk egy másik határátkelőt is, de ott sem engedtek át. Végül sikerült átmenniük Lettországba. De egész nap kihallgatásokon voltak, és átkutatták a holmijukat is.

Kapcsolatban van az anyákkal az út alatt?

Igen. Amikor nem engedték őket Belaruszba, drámai helyzet alakult ki. Végül a busz átment Lettországba. Két nap múlva, amikor a sofőr több különböző lehetőséget is megpróbált, az anyák már a gyerekekkel együtt kikészültek… Egyszóval az oroszok minden lehetséges módon akadályozzák az ukrán gyerekek hazatérését. Az a feladatuk, hogy minél több kiskorú ukránt Oroszországban tartsanak.

Úgy gondolja, hogy oroszosítani akarják őket?

Egy hete ezeket a tankönyveket találtam az egyik iskolában Herszon megyében. A megszállás alatt az oroszok minden iskolát feltöltöttek ezzel az „irodalommal”. Tonnaszámra nyomtatták a könyveket. Vadonatújak, 2022-ben adták ki őket Moszkvában.

„Oroszország története, 8. rész“ Fotó – Iva Zímová

Az iskolákban maradtak az ukrán tanárok a megszállás alatt?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gyermekjogi ombudsman

Orosz–ukrán háború

Ukrajna

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Egy 67 éves férfi vesztette életét abban a lakástűzben, ami ma délelőtt ütött ki Kassán, a két sérültet, egy 28 és egy 60 éves férfit eszméletlenül szállítottak kórházba. (tasr)

Juraj Krúpa (korábban OĽaNO, most SaS) szerint a gyerekek után járó 200 eurós támogatás ötletével először Anna Remiášová állt elő. Krúpa azt állítja, hogy amikor Remiášovával közösen bemutatták a tervet Igor Matovičnak, a pártelnök elküldte őket, mondván, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné a költségvetést. „Öt hónappal később maga Matovič állt elő a javaslattal“ – mondta Krúpa. (markíza)

Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője védelmébe vette a párt feltételeit, amelyeket az Ódor-kabinetnek szabtak a támogatásért cserébe. Šipoš szerint nem igaz, hogy szándékosan teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabtak volt, például, hogy a miniszterelnök elérje a választópolgároknak szánt 500 eurós támogatás bevezetését, vagy a szülőknek a gyerekek után járó 200 eurós juttatás megtartását. A frakcióvezető szerint az OĽaNO tisztességes feltételeket szabott. (markíza)

Egy ember életét vesztette, két személyt pedig eszméletlenül szállítottak kórházba egy kassai lakástűz után. A két sérült állapotáról egyelőre nincs bővebb információ, a holttestre a lakásban bukkantak rá a mentőegységek. A lángok vasárnap délelőtt csaptak fel egy földszinti lakásban a Szabadság utcán (Ulica Slobody). A tűzoltóknak már sikerült megfékezniük a lángokat. (tasr)

A Smer június 20-a körül mutatja be jelöltlistáját, mondta Robert Fico pártelnök. A párt elsősorban az áremelkedések megállításának témájával vág neki a kampányidőszaknak, emellett prioritás lesz a jelzáloghitelek rögzítésének megváltoztatása is, amit a Smer a kamatok állami támogatásával akar megoldani. (ta3)

Az SaS számára az egészségügy, az oktatás és az energetika a legfontosabb témakörök, mondta Richard Sulík pártelnök. Szavai szerint a párt további két speciális szakértői csoportot kíván bemutatni a kampányidőszakban. Sulík elmondta, hogy a kampányprogramot keddtől kezdődően szeretnék bemutatni. (ta3)

Két orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Kropivnickij város mellett található repülőtéren az éjszaka. Az oroszok összesen hat rakétával és öt drónnal támadtak. „Sajnos nem sikerült minden rakétát megsemmisítenünk“ – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő munkatársa. (afp, tasr)