Orbánék tovább növelnék Magyarország gázfüggőségét, Paks II-vel pedig csak az egyik gond, hogy oroszok építik
A magyar kormány terve sem a klímacéloknak, sem az energetikai függetlenségnek nem kedvez.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Magyarország energiapolitikájával kapcsolatban két fejlemény is volt az utóbbi hónapokban. Az egyik: kiderült, hogy a kormány a legutóbb emlegetett 2030-hoz képest azzal számol, hogy Paks II. csak 2032-re készül el. A másik: a kormány új gázerőművek építését tervezi.
Ez utóbbiról januárban Steiner Attila energiaügyekért felelős államtitkár beszélt először, március 9-én pedig Orbán Viktor is megerősítette a Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén, amikor arról beszélt: a magyar gazdaság növekvő energiaigénye miatt 2-3 új gázerőmű fog épülni Magyarországon. Azóta azt is lehet tudni, hogy egy új gázturbinás blokk a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, kettő pedig a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán épül majd fel.
Jó irány-e ez és van-e helye az új atomerőműnek a magyar energiamixben? Ezekről beszélgettünk Holoda Attila energetikai szakértővel és Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energetikai projektvezetőjével.
Drága gázból drága áram az akkumulátorgyáraknak
Holoda Attila szerint a gázerőművek kihagyhatatlanok a rendszerből, és a legrugalmasabban használhatóak. Ahol viszonylag magas a megújuló energiát termelő berendezések száma, ott szükség van erre a rugalmasságra: ha lemegy a nap, nem fúj a szél, akkor a gázerőműveket könnyen be lehet kapcsolni vagy magasabb fokozatra lehet állítani.
Ugyanakkor a földgáz magas ára miatt ezek termelik a legdrágábban a villamos energiát. Így Holoda szerint „a legnagyobb butaság” zsinórüzemben – azaz állandó működés-termelés mellett – gázerőműveket használni.
Márpedig a gázerőművek építését azzal indokolja a kormány, hogy az új ipari beruházásoknak – itt elsősorban az akkumulátorgyárakról van szó – több villamos energiára lesz szükségük, ennek az igénynek a kielégítését szolgálnák a viszonylag gyorsan megépíthető gázerőművek.
Perger András pedig azt mondja, emiatt a gázerőművek építése valójában nem is energiapolitikai döntés, hanem az energiapolitika csak elszenvedője egy rossz iparpolitikai döntésnek.
Az akkumulátorgyárakhoz Magyarországon nincs sem elegendő áram, sem elegendő víz – egy roppant vízigényes iparágról van szó –, sem elegendő ember, sem elegendő tudás, sorolja Perger az érveket.
Míg az akkumulátorok munkaerőigényének kielégítésében a miniszterelnök a határon túli magyarokra is számít, az energiaigényt gázerőművekkel elégítené ki, márpedig Magyarországnak földgáza sincs.
Ezért Holoda Attila is „elég nagy ostobaságnak” tartja
