Mi értelme egy nemzeti parknak, ha megzabálnak ott a szúnyogok?
- Komárom és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
Michal Kiča, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára a komáromi régió polgármestereivel egyeztetett ma a Duna Menti Nemzeti Park (NP) projektjéről. A komáromi városházán tartott találkozón több helyi vállalat, valamint az állami erdészet képviselője is megjelent. A résztvevők egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, az állami környezetvédelmi hatóságok hogyan fogják megoldani a nyári szúnyoginvázió problémáját, illetve hogyan fogja befolyásolni a nemzeti park esetleges kihirdetése az árvízvédelmi intézkedéseket.
Még semmi sem dőlt el
Az államtitkár a beszéde elején azt ecsetelte, hogy a NP nemcsak a Duna mente megmaradt természeti értékeinek megóvása szempontjából lenne fontos, hanem az ökoturisztika fellendítése, a rekreációs tevékenységek támogatása miatt is. Hangsúlyozta, hogy a térségben rendkívül népszerű horgászatot sem korlátoznák, ellenkezőleg, az infrastruktúra fejlesztése még kedvezne is e szabadidős tevékenység űzőinek.
„A Duna Menti Nemzeti Park az Ausztriában és Magyarországon már több évtizede létező, folyó menti nemzeti parkok hálózatához csatlakozna. Maga az ötlet mintegy 40 éve merült fel először” – mutatott rá a zöldtárca államtitkára Komáromban.
Kiča arról is beszélt, hogy a parlament elé terjesztett törvénymódosítás csupán a NP jogi kereteit biztosítja, ténylegesen azt a kormánynak kell kihirdetnie. Vagyis még ha a parlament jóvá is hagyná a természet- és tájvédelmi törvény javasolt módosítását, az még nem jelentené automatikusan a NP létrehozását a megadott határidőig, vagyis 2024 márciusáig.
„Még csak az előkészítés előtti fázisban vagyunk, vagyis egyelőre még semmi sem dőlt el. A jelenlegi fázisban egyeztetünk minden érintett féllel – így a polgármesterekkel, gazdálkodókkal, horgászegyesületekkel, környezetvédelmi szervezetekkel – és a megjegyzéseiket, észrevételeiket figyelembe fogjuk venni az új nemzeti parkról szóló kormányrendelet kidolgozásakor” – ígérte a zöldtárca államtitkára, aki kilátásba helyezte a napokban közzétett térképvázlatok, vagyis a NP határainak és zónáinak módosítását is. Többször elismételte: azt szeretnék, ha a projekttel minden érintett fél és a helyi lakosok is elégedettek lennének.
Orosz Örs önkormányzati képviselő kérdésére válaszolva Kiča kifejtette: nem biztos, hogy a szóban forgó rendelet elfogadására még ebben a választási ciklusban sor kerülhet, ugyanakkor szeretnék, ha az előre hozott választások után felálló új kormány egy jól előkészített projektet „örökölne”.
A terület 96 százaléka már most is védett
Elhangzott az is, hogy a nemzeti parkra egyebek mellett azért is szükség van, mert az Európai Bizottság a közelmúltban három eljárást is indított Szlovákia ellen az európai jelentőségű természetvédelmi területek és bizonyos veszélyeztetett fajok nem megfelelő védelme miatt. A NP egyik deklarált célja tehát a védett és veszélyeztetett fajok, valamint természetes élőhelyeik megőrzése, hatékony védelme, esetlegesen az élőhelyek állapotának javítása.
Daniela Uhereková Šmelková, a Duna Menti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet igazgatóságának munkatársa a projekt bemutatása során többször is hangsúlyozta, hogy a NP javasolt területének 96 százaléka már most is természetvédelmi terület.
Beszélt arról is, hogy a mintegy 21 ezer hektáros, leendő nemzeti parknak csupán a 15,4 százaléka tartozna az A zónába, vagyis élvezné a legmagasabb fokú védettséget, és lenne beavatkozásmentes övezet. Ugyanakkor ezeket a rezervátumokat sem zárnák el a látogatók elől, legfeljebb szezonálisan, például a védett madarak költési időszakában.
Az alacsonyabb védettségi fokozatú területeken folytatódhatna
