Egy új Orbán Viktor bemutatkozása – Petőfi „elpuhult utódainak” nyomában jártunk Kiskőrösön (riport)
Orbán Viktor Kiskőrösön kibújt a bőréből, és filozofálgató értelmiségiként lépett máshoz szokott közönsége elé. Helyszíni riportunk a miniszterelnöki látogatás lázában égő Kiskőrösről.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Nagyon más volt az idei március 15-i miniszterelnöki szónoklat, mint amit az elmúlt években megszokhattunk. Orbán Viktor ilyenkor szokta meghirdetni az aktuális szabadságharcot és megnevezni az ellenségeket, akik között rendre felsorakoztak a nemzetközi és a magyarországi baloldal képviselői, valamint Brüsszel, Soros György, a menekültek vagy épp az LMBT+-emberek.
Idén mindez elmaradt. Orbánt mintha kicserélték volna, vagy mintha hirtelen kitört volna a politikai béke Magyarországon. A miniszterelnök ahelyett, hogy aktuális szabadságharcainak nehézségeit ecsetelte volna, javarészt a 175 évvel ezelőtti vagy még régebbi eseményekről beszélt, meglehetősen zavaros filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozott és irodalomórát tartott. Csak a beszéd végén tért ki néhány mondatban arra, hogyan segíteni szerinte Petőfi a Fideszt, ha ma élne.
A néhány ezres nézőközönségben többen csalódottak voltak Orbán Viktor szokatlan visszafogottsága miatt – a nagyszabású esemény előkészületei arra engedtek következtetni, a szokásos kemény, beszólogatós szónoklatra számíthatunk.
A Napunk stábja is ilyen várakozásokkal ment Kiskőrösre, ahol viszont egy bizarr kulturális fesztiválba csöppentünk.
Petőfi szülőháza kordonok mögött
Délután fél kettő körül már sűrű csoportokban áramlott a tömeg Kiskőrös főtere irányába, ahol igazi fesztiválhangulat uralkodott – több színpadon zajlottak az események, és az utcai árusok a legkülönbözőbb méretű és formájú nemzeti jelképeket kínálták, a hagyományos kokárdáktól a csillivilli nagy-magyarországos kitűzőkig.
Petőfi szülőházához – amely a legrégebbi irodalmi emlékház Magyarországon, Jókai Mór nyitotta meg 1880-ban – ekkor már nem lehetett eljutni, a teret kordonok egész hálózata szőtte át.
Eljuthattunk viszont még a Pizzaphone étterembe, amely az elmúlt napokban országos hírnévre tett szert. Megalkották ugyanis az Orbán Viktor-pizzát, amellyel a miniszterelnöki látogatásra akartak reagálni. Maga Orbán Viktor is megkóstolta a pizzakülönlegességet, amiről a Facebookján is beszámolt. Nem rossz reklám ez, hiszen a miniszterelnöki Facebook-oldalnak 1,2 millió követője van.
Csak a sonkás pizza nyomta le Orbánt
A pizzéria a beszéd előtt másfél órával dugig telt, de két hely még épp akad, és az Orbán-pizza is viszonylag gyorsan megérkezik. Az elsőre kissé bizarr összetevők (BBQ-szósz, méz, csirkemellszeletek, sajt, narancskarikák és jalapeño paprika) ellenére kifejezetten ízletes – a méz és a narancs édeskéssé teszi, aztán egyszer csak odacsap a paprika.
Többen is orbánoznak mellettünk (mármint gasztronómia szintjén), és feltűnik az étterem tulajdonosa, Rózsa Imre. A Napunk kérdésére azt mondja, kaptak hideget-meleget, amikor előrukkoltak az Orbán-pizzával. „Ha valami az embereket ennyire foglalkoztatja, az már jó” – mondja Rózsa, és elismeri, a forgalmat feldobta az idei március 15. Aztán szerényen hozzáteszi, a miniszterelnök hozta a forgalmat a főtérre, nem az ő pizzériájuk. „Nem volt még ekkora felhajtás Kiskőrösön.”
Orbán-pizzát csak ezen a héten sütnek, habár azt nem zárja ki, hogy később is ott lesz még a kínálatban. A kérdésre, ez egy politikai állásfoglalás-e a részükről, Rózsa azt válaszolja, ők nem akartak politizálni. „Csak az eseményhez akartunk egy pizzát készíteni. Ha a miniszterelnök szólal fel a főtéren, akkor neki csinálunk pizzát, ha legközelebb az angol király látogat ide, neki fogunk.”
Azt nem tudja megmondani, hány darab Orbán-pizzát adtak el eddig. A legnépszerűbb még most is a sonkás pizza, Orbáné csak a második helyre tudott feljönni.
Előre!
Az Orbán-beszéd előtt már esélytelen közel férkőzni a színpadhoz, amelyet kordonok sokasága választ el a közönségtől. Civilek egy csoportját odaengedték a színpad közelébe, de a sajtó képviselői csak távolról figyelhetik az eseményeket. Amikor megpróbálunk bejutni, a városházára irányítanak bennünket, ahol állítólag karszalag vételezhető a sajtósok számára. A városházán ridegen utasítanak vissza minden kérdést arra vonatkozólag, hogyan juthatunk a színpad közelébe. Így aztán a színpadtól és a Petőfi-emlékháztól jó messzire, a tömegben elvegyülve figyelhetjük a műsort, fotókat sem lehet közelebbről készíteni. Vannak, akik hangosan kifogásolják, miért nem mehetnek közelebb, de a tömeg nagy része békésen tudomásul veszi a helyzetet.
A téren több óriáskivetítő segítségével követheti a műsort az a néhány ezer ember, akik a kordonokon kívül rekedtek.
Az Orbán-beszédet Petőfi életét feldolgozó kultúrműsor előzi meg, amelyben megemlékeznek a kiskőrösi születésről (még egy szlovák mondat is elhangzik, amelyben a szomszédok köszöntik Petrovicsék kisfiát), majd militáns hangnemben buzdítanak a szabadság melletti kiállásra.
„Hogyha el kell veszni, nosza, / Mi vesszünk el, ne a haza, / Előre!”, harsogja a színpadon Petőfi, aki mintha megfeledkezett volna arról az örök igazságról, hogy a béke jó, a háború meg rossz. Nehéz nem az ukrán szabadságharcosokra gondolni Petőfi harcias rigmusai hallatán.
Orbán, a filozófus
A műsor után a színpadra lépő Orbán nem emlékeztet
