Több mint ezer hektár szántóföldet is „bekebelezne” a Duna Menti Nemzeti Park, nem mindenki lelkesedik az ötletért
Már ismert a Duna Menti Nemzeti Park első hivatalos, részletes tervezete, közzétették a lehetséges határokat és zónákat felvázoló térképeket is. Míg a természetvédők üdvözlik a projektet, a gazdálkodók kevésbé lelkesek. Erdészeti, vadászati körökben pedig a nemzeti park kihirdetése ellen indított petíció aláírására buzdítanak.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A környezetvédelmi minisztérium a napokban közzétette a Slov-lex portálon Duna Menti Nemzeti Parkot kihirdető kormányjavaslat előzetes verzióját, amelyet a nyilvánosság március 22-ig véleményezhet. Ezzel egy időben nyilvánosságra hozták a nemzeti park Állami Természetvédelmi Hivatal által kidolgozott tervezetét is, amely tartalmazza a leendő nemzeti park pontos határait, valamint az egyes zónák kiterjedését is.
Az előzetes információk szerint a nemzeti parkot 18 ezer hektáros területen hozták volna létre, a most közzétett szakmai javaslatban 21 042,9 hektár szerepel. A park Dévénytől a Párkány alatti Helembáig terjedne a Duna mentén, Pozsony térségét, valamint a Szenci, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári járást érintve. Keleti végén magában foglalná a Kovácspataki-hegyek állami természetvédelmi rezervátumot is.
A nemzeti park összterületéből az A zónához (a legmagasabb, ötödik fokozatú védettséget élvező területek) 3 238,9 hektár, vagyis a NP összterületének 15,5%-a tartozna. A B zóna (negyedik fokozatú védettség) 10 218 hektáron (48,6%), a C zóna (harmadik fokozatú védettség) pedig 7 586 hektáron (36,1%) terülne el.
Ami a tulajdonjogot illeti, a leendő NP összterületének 73,5 százaléka (15 473,6 hektár) van állami tulajdonban. A terület legnagyobb része vízfelület (40,2%), illetve erdő (36,5%). Csaknem 5 százaléka, 1030 hektár szántóföld, 0,4 százaléka pedig kert, szőlő vagy gyümölcsös. Ez utóbbi két kategóriába tartozó földek nagy része magánkézen van. Az erdők 67%-a állami tulajdon, a maradék magántulajdonban, egyházi vagy nemzetközi tulajdonban van.
Nem egyértelmű, milyen feltételekkel folytatódhat a gazdálkodás
Michal Kiča, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára pénteken a Szlovák Agrárkamara képviselőivel találkozott Dunaszerdahelyen, hogy a leendő Duna Menti Nemzeti Parkról tárgyaljanak. Az államtitkár hangsúlyozta: a zöldtárca célja úgy védeni a természeti kincseket, hogy közben a régiófejlesztésre, az agrárturisztikára is hangsúlyt fektessenek, és a helyi gazdálkodókat is segítsék.
„A dunaszerdahelyi régiótól elválaszthatatlan a mezőgazdaság, amelynek itt nagy hagyományai vannak. Közös érdekünk, hogy a Duna Menti Nemzeti Park semmilyen módon ne veszélyeztesse a gazdák érdekeit. A nemzeti park javasolt területének 96%-a már most is védett” – nyilatkozta az államtitkár a pénteki találkozó után.
A pénteki találkozóval kapcsolatban megkerestük Patasi Ilonát, az agrárkamara elnökét. Arra voltunk kíváncsiak, mi volt a találkozó célja, és hogy az államtitkár közölt-e konkrétumokat például azzal kapcsolatban, mi lesz azoknak a nem állami tulajdonban lévő szántóföldeknek, gyümölcsösöknek a sorsa, amelyek az aktuális tervezet szerint rövidesen a nemzeti park részét képezhetik.
