Több ezer szlovákiai magyar diák az alapiskolát sem végzi el Szlovákiában, az okokról mindenki csak találgat

Nagyon keveset tudunk a szlovákiai magyar alapiskolák belső világáról, illetve az iskolákban zajló folyamatokról, tendenciákról. Míg az iskolai beiratkozásokat évek óta már központi kampány is segíti, és jobbára a magyar elsősök számát nyomon is követjük, addig más adatok nem kerülnek a figyelem középpontjába. Nem követjük például, hogy mennyi magyar diák szerez alapiskolai végzettséget.

Közben ezek az adatok a szlovákiai magyar közép- és szakoktatás számára kulcsfontossággal bírnak, de a társadalom szempontjából sem mindegy, hogy évente hány, a munkaerőpiac számára használhatatlan 16 évessel, a tankötelezettséget letudó fiatallal bővül azok száma, akik nagy valószínűséggel évtizedekre az állam szociális hálójának támogatására fognak szorulni.

Ravasz Ábel, volt romaügyi kormánybiztos szerint az oktatási rendszerünk egyáltalán nem segíti az alapiskola akadályait nehezebben vevő gyerekek felzárkóztatását. „Szlovákia azon országok között van, ahol az iskolarendszer megerősíti a gyerekek között lévő különbségeket, nem pedig csökkenti. Ha belépnek a gyerekek az iskolába, és vannak közöttük különbségek, akkor úgy lépnek ki, hogy ezek a különbségek még nagyobbak lesznek” – figyelmeztet Ravasz Ábel. Jó hír viszont, hogy vannak diákok, akik alapvégzettség nélkül is tanulnak szakmát, bár számuk elenyésző lehet.

Írásunkból kiderül, hogy:

• az oktatási minisztérium adatai alapján a 2012 és 2022 közötti években pontosan hány diák hagyta el a szlovákiai magyar alapiskolákat alapvégzettség nélkül,
• melyik alapiskolákból került ki a legtöbb olyan diák a tavalyi tanévben, akik nem jutottak el a 9. évfolyam végéig,
• milyen tényezők befolyásolhatják az alapiskolai végzettséget nem szerzők számát.

A Kárpát-medence magyar iskoláinak 2010 és 2019 közötti adatait, köztük a szlovákiai magyar iskolákét is a Közoktatási kör(tér)kép című kötetben Tátrai Patrik, Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián és Márton János összegezte. A kötet szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a szlovákiai magyar középiskolák diáklétszámának visszaesése rendkívül látványos a vizsgált időszakban, több mint negyedével csökkent a magyar középiskolai diákok száma.

Olvassa el

Fodor Attila: Ilyen kevés gyerek még nem járt magyar iskolába. Ne az abszolút számokat nézzük, hanem a szlovák iskolákhoz mérjük az adatokat

Egyéb tényezők mellett ebben komoly szerepe lehet annak, hogy a magyar ajkú roma gyerekeknek csak a töredéke lép középiskolába. Viszont ebben a témakörben csak a meglátásainkra, nem pedig kutatásokon alapuló tényekre támaszkodhatunk.

Szlovákiában nincs kutatóintézet, mely szisztematikusan vizsgálná, elemezné és a tudományosság elvei alapján feldolgozná az oktatással kapcsolatos statisztikákat. A szlovákiai magyar alapiskolák számait korábban individuálisan egy-két szakember, Albert Sándor, a komáromi egyetem volt rektora, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője és Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének korábbi elnöke összegezte tanulmányokban. Átfogó, meghatározó intervallumok közönkénti adatfeldolgozás, azok rendszeres elemzése, összevetése, a különböző jelenségek okainak kutatása sajnos hiányzik.

Olvassa el

Többet kellene tudni a magyar elsősök beiratkozásának hátteréről és a roma gyerekek helyzetéről a magyar iskolákban

Tíz év adatai

Nézzük meg, hogyan alakultak a magyar alapiskolák végzőseinek számai a 2012 és 2022 közötti időszakban. Az oktatási minisztérium statisztikáiban külön szerepelnek azok a diákok, akik az alsó tagozaton fejezték be a kötelező iskolalátogatást. Az utóbbi tíz évben a magyar iskolákból a legkevesebben 2014-ben hagyták abba a kötelező iskolalátogatást az alsó tagozaton, 11 ilyen diákot tartanak nyilván. Bár az adott intervallumban hullámzik az alsó tagozatos iskolaelhagyók száma, 2012 és 2013 után 2019-ben közelítette meg ismét az 50 főt azok száma, akik az alsó tagozaton fejezték be a kötelező iskolalátogatást.

Az utóbbi 10 évben csak két alkalommal fordult elő, hogy 250 alatt volt azoknak a diákoknak a száma, akik a felső tagozat 5-8. osztályaiban fejezték be az alapiskolai tanulmányukat. 2014-ben és 2013-ban volt a legtöbb olyan diák a magyar alapiskolákban, akik a felső tagozaton a 9. évfolyam előtt teljesítették a kötelező iskolalátogatást. Az alsó és felső tagozatok adatait összegezve azt látjuk, hogy 2013-ban közel 400 olyan diák került ki a magyar alapiskolákból, akik nem szereztek alapiskolai végzettséget. A negatív tendencia ekkor érte el csúcspontját.

A vizsgált időszakban öt évben is 350 körül mozgott az alapiskolai végzettséget nem szerző magyar diákok száma. Ez a szám 2016-ban volt a legalacsonyabb, akkor 233 diák került ki az iskolából alapfokú végzettség nélkül. Összességében az utóbbi 10 évben 3595 diák hagyta el a magyar alapiskolát úgy, hogy nem szerzett alapiskolai végzettséget.

Mi lehet a számok mögött?

A száraz adatokon túl nagyon fontos lenne ismerni a számok hátterét. Miért képeznek a magyar iskolák ilyen magas számban a munkaerőpiac számára használhatatlan embereket? Milyen diákok vannak a számok mögött. Pusztán tanulni nem akaró, ösztönző, gondoskodó családi hátteret nélkülöző, esetleg halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő diákról van szó? Integrált vagy egyéni tanulmányi program alapján oktatott tanulókról? Speciális nevelési igényű, speciális pedagógus, asszisztens segítségét igénylő gyerekről? S ha így van, elegendő támogatást kapott-e az iskolától, az oktatási rendszertől ahhoz, hogy szakmát szerezzen? Felmerül a magyar oktatási intézmények színvonalának a kérdése is, vajon tudnak-e megfelelően reagálni és reálisan képesek-e csökkenteni az alapfokú végzettség nélküli iskolaelhagyók számát?

Átfogó regionális elemzésekre és háttérkutatásra volna szükség ahhoz, hogy értsük a tendenciákat. Cizellálni kellene a statisztikai adatokat is, hiszen az alapvető végzettséget nem szerzők csoportjába nemcsak azok a diákok kerülnek, akik több évismétlést követően elérték a kötelező iskolalátogatás korhatárát, hanem azok a gyerekek is, akik szüleikkel külföldre távoztak. Ilyenkor a kiskorú gyerekeket az állandó lakhelyük szerinti törzsiskola köteles vezetni, sok szülő azonban utólag nem jelenti be, ha a gyermeke külföldön befejezi az alapiskolát, így itthon végzettség nélküliként szerepel a statisztikában. Az ő számukat nem tudjuk megbecsülni.

Nem tudjuk azt sem, hogy az alapiskolai végzettséget nem szerzők közül hányan tanulnak mégis szakmát, mert a gyakorlatból olyan visszajelzést kaptunk, hogy erre is van mód és lehetőség. Fontos lenne tudni azt is, milyen a nemek aránya az alapiskolai végzettséget nem szerzők között, illetve azt, hogy a lányok esetében az iskola elhagyásánál milyen mértékben játszik szerepet a szülés. Az alapiskolát végzettség nélkül elhagyók arányát csak úgy lehet csökkenteni, ha pontosan ismerjük az okokat és adekvátan, akár a régiók specifikumaira reagálva lépünk.

Hol kiugróak az adatok?

Az oktatási tárca adatai alapján 2022-ben 288-an hagyták el a magyar alapiskolát végzettség nélkül. Táblázatunkból, melynél az alapvégzettséget nem szerzők magas arányát vettük alapul, kitűnik,