Szlovákia arra számított, nem kapja vissza az „orosz kémbankba” befizetett alaptőkéjét
Először a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) nem is akarta kifizetni a kilépő országokat, végül egy enyhébb megoldást választott. A bank nagyon nehéz helyzetben van, az is felmerült, hogy elköltözik Budapestről – derül ki hackerek által kiszivárogtatott dokumentumokból.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Február közepén hackertámadás érte a Nemzetközi Beruházási Bank levelezőrendszerét. A hackerek érzékeny dokumentumokhoz jutottak hozzá, és azokat el is kezdték terjeszteni. A Direkt36 oknyomozó portál megszerezte és feldolgozta a dokumentumokat, amiből kirajzolódik, hogyan próbált lavírozni az IIB azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Az IIB – mint azt a Napunk is megírta – igyekezett lerázni magáról a KGST és különösen a KGB örökségét – az orosz titkosszolgálat annak idején gyakran használta a bankot fedőszervezetként, és szakértők szerint ez lehetett a célja a bank Budapestre költöztetésének is. Az IIB vezetése ugyanakkor igyekezett „európai szervezetté” alakítani a bankot, aminek öt uniós tagország – Magyarország mellett Csehország. Szlovákia, Románia és Bulgária – is tagja és társtulajdonosa volt.
Ezek az országok Magyarország kivételével 2022. február 24. után jelezték, kilépnek az IIB-ből, ezt Csehország és Szlovákia idén januárban meg is tette, és hamarosan Románia és Bulgária is követi őket.
Feszültségek a kilépők és a maradók között
A Direkt36 szerint a háború kirobbanásakor az IIB magabiztos képet mutatott, de a színfalak mögött eluralkodott a pánik. Már a négy uniós tagország kilépését is nagyon súlyosnak ítélték meg a bankon belül. A kilépési folyamat hónapokig húzódott, ez idő alatt a kilépők egyrészt elkaszáltak egy oroszországi vízierőmű-projekt befejezéséhez szükséges hitelnyújtást, másrészt megpróbáltak elfogadtatni egy határozatot arról, hogy a bank szigorúan be fogja tartani az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben.
Ezt a határozatot Oroszország nyilvánvalóan megvétózta volna, ami utólag igazolta volna a kilépőket, ezért a kiszivárgott dokumentumok szerint a bank vezetésében felmerült, hogy megkérjék Magyarországot, nyújtson be egy semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot. Ez egy csapda lett volna a kilépőknek, hiszen ha a határozat ellen szavaznak, ők lettek volna, akik blokkolnak egy ilyen döntést.
Erre végül nem került sor, a kilépők eredeti javaslata került a bank részvényeseit képviselő kormányzótanács elé, ami elbukott Magyarország és Oroszország tartózkodásán.
Szlovákia nem is várta, hogy bármit visszakap
A bank azt is szerette volna elérni, hogy a kilépők ne kapják vissza a befizetett alaptőkéjüket. A bank vezetői úgy gondolták, hogy ők nem okoztak kárt a kilépő országoknak, ők viszont a kilépéssel kárt okoznak az IIB-nek, és ez bíróságon is bizonyítható. A kiszivárgott dokumentumokban az áll, hogy a menedzsment szerint a kommunikációban keményebb, agresszívebb fellépés szükséges a kilépő országokkal szemben.
Végül a banknál egy enyhébb megoldást választottak: a kilépőknek a befizetett tőkét hosszú távon, késleltetve, részletekben hajlandók kifizetni. Ez a megoldás Csehország és Románia számára nem tűnik elfogadhatónak a kiszivárgott dokumentumok szerint, Szlovákia azonban hajlik a kompromisszumra.
Ezt a szlovák pénzügyminisztérium is megerősítette a Direkt36-tal együttműködő ICJK-nak: ők eleve arra számítottak, hogy semmit nem fognak visszakapni, mert Oroszország és Magyarország úgyis leszavazná a befizetett tőkéjük visszatérítését.
Szankció az EU-ból és Oroszországból is
Az IIB-nek azonban volt egy másik nagy gondja is.
