Napunk newsfilter: Nem politikai döntés születik majd, mondja a bíró az első tanárperről
1. Oszlassuk fel az irodalmat! Demeter Szilárd és a „genderideológia”. 2. Perelnek és tiltakoznak a tanárok Magyarországon – a kormány törvényjavaslatot dolgoz ki. 3. Káosz jellemzi az energiaárak képzését Szlovákiában és Magyarországon.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. Oszlassuk fel az irodalmat! Demeter Szilárd és a „genderideológia”
Demeter Szilárd feloszlatja a Petőfi Kulturális Ügynökség fordítástámogatási kuratóriumát, mert támogatták a Meseország mindenkié fordítását. És mindeközben azt is mondta, hogy nem szeretne cenzúrát. Indíts háborút, és mondd, hogy békét akarsz – mostanában divat lett ez a képlet.
„Van egy határa annak, amire közpénzt áldozhatunk, ezt is többször leszögeztem: és ez az Alaptörvény értékhorizontja” – írta Demeter a Mandineren olvasható magyarázkodásában. Minél többször változik az Alaptörvény, annál több horizontja lesz – tehetnénk hozzá ironikusan.
De fogadjuk el egy gondolatkísérlet erejéig, hogy sziklaszilárd az Alaptörvény, és azt is, hogy a benne foglalt patriarchális valami a mi vezérelvünk. Dobjuk hát ki a Meseország mindenkié fordítását, és keressük meg a felelőst!
A bölcs és erős férfiak és a háziasszonyok családias világában fontos a becsület, a felelősség vállalása a tettekért. S ha így van, akkor nézzük meg, kinek az aláírása szerepel a támogatói szerződésen. Demeter Szilárdé. Még ha látatlanban is írta alá, miként ő maga mondja saját védelmében, lényegében azonban az inkompetenciáját bizonyítva.
Sehogy sem áll össze a kép sem ebben a patriarchális világban, sem a valódiban, amelyben élünk, és amely plurálisabb és sokszínűbb az Alaptörvény köré álmodottnál, hogy a balhét a kuratóriumnak kellene elvinnie…
Ilyenkor kell erőt mutatni, gondolhatja Demeter, és a Petőfi Kulturális Ügynökség további együttműködéseit „alkotmányossági vizsgálatra” küldi. Talán elfeledkezik arról, pedig többször is említi magyarázkodásában, hogy a szólásszabadság fontos része a jogrendnek. Alapvetőbb jog, mint egy pozícióba került kultúrharcos akarata, hogy mit tart elfogadhatónak, nota bene „alkotmányosnak”.
Aki olvasta a Meseország mindenkiét, tudja, hogy abban nem csak az LMBT+-emberek nézőpontja érvényesül, hanem a szegényeké is például. Demeter ezeknek a társadalmi csoportoknak a szavát tartja „alkotmányellenesnek”.
És még ki tudja, mi minden olvasható ki az Alaptörvényből, ami miatt egy kultúrharcos feldühödhet. Oszlassunk fel egy másik bizottságot is. Oszlassunk fel egy harmadikat. Egy egész ösztöndíjprogamot.
De talán az lenne a legjobb, ha felolszlatnánk az irodalmat.
2. Perelnek és tiltakoznak a tanárok Magyarországon – a kormány törvényjavaslatot dolgoz ki
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumán elkezdődött a pere annak a két tanárnak, akiket a Belső-Pesti Tankerület tavaly november 30-án felmentett az állásából, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Kapin Lilla, a budapesti Eötvös József Gimnázium, Törökné Pethő Erzsébet, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára volt.
A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását kérik, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára, a per másik tárgya pedig az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése.
Az ügyvéd, Sziklai Tamás szerint egy megnyert per esetén kérhetik a tanárok, hogy újra helyezzék őket állásba, de az elmaradt fizetésükre is igényt tarthatnak. Egy ilyen ítéletnek azonban nagyobb jelentősége is volna, hiszen a többi kirúgott tanár is bátrabban állna bele ilyen perekbe.
A bíró pedig arról beszélt, hogy a tárgyaláson munkaügyi, nem pedig politikai vitáról lesz szó, így a döntést sem politikai aktusként kell majd felfogni.
Hosszú történet most már a tanárok tiltakozásáé.
