Napunk

Nemzetiségi szinten katasztrofális anyag vagy előremutató terv Szlovákia készülő kulturális stratégiája?

Németh Ilona Eastern Sugar című kiállítása a pozsonyi Kunsthalléban. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Németh Ilona Eastern Sugar című kiállítása a pozsonyi Kunsthalléban. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Rigó Konrád volt kulturális államtitkár Szlovákia 2030-ig tervező kulturális stratégiáját nemzetiségi szinten katasztrofális anyagnak tartja, ami miatt a Szövetség petíciót is indított. Hushegyi Gábor, a Művészeti Alap munkatársa nem vár csodát a petíciótól, szerinte inkább egy kötelező feladatról van szó a párt részéről, ami inkább szól a közelgő választásokról, mint tudatos szakpolitika érvényesítéséről.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Február 13-án fényes körülmények közt, a Nemzeti Színházban mutatta be a kulturális miniszter, Natália Milanová (OĽaNO) Szlovákia 2030-ig tervező kulturális stratégiáját. A dokumentum a kultúra és a kreatív ipar fejlesztésére irányul, az előkészítésén több mint másfél évig dolgoztak, bevonva az érintett területek több fontos szereplőjét is.

Kiemelkedőnek tűnt ez a vállalkozás Milanová kevés sikeres projektje közül, de több dolog is elbizonytalanítja ezt a meglátást. Az egyik például az, hogy a választási ciklus végén sikerült nyélbe ütni, így még ha el is fogadja az ügyvivő kormány, egyáltalán nem biztos, hogy a szeptemberi választás után összeálló új kormány érdemben figyelembe veszi.

Egy másik problémás terület pedig a nemzetiségi kultúráé. Arra, hogy ezzel a területtel nem foglalkozik megfelelő mértékben a stratégia, már a bemutatót követően felhívta a figyelmet Rigó Konrád volt kulturális államtitkár. Újabban pedig a Szövetség égisze alatt indítottak petíciót többen, Rigón kívül Pálinkás Éva, Mózes Szabolcs és Őry Péter.

Az előző kormány idején, szintén a terület szakembereinek bevonásával, kidolgoztak egy koncepciót, amelyet az akkori kormány el is fogadott, és amely a regionális és kisebbségi kultúra alapdokumentuma lett volna szintén 2030-ig. Ebben a koncepcióban a nemzetiségi kultúra kérdését az elvártnál aprólékosabban is kidolgozták, de mégsem került át a mostani stratégiába.

Cikkünkben annak járunk utána, hogy:

  • milyen Szlovákia kulturális stratégiája,
  • mi minden hiányzik belőle a nemzetiségi kultúrák szempontjából,
  • a magas kultúrának van-e nemzetiségi aspektusa is,
  • a kisebb kulturális szervezetek, a független kultúra képviselőinek legfontosabb problémájával, a működési költségek fedezésével kapcsolatban történik-e előrelépés.

A stratégia

A kulturális minisztérium egy olyan stratégiát dolgozott ki, amely a kultúrát meglehetősen tágan értelmezi, a társadalom jólétének az eszközeként, és más tárcák területére is kiterjesztik egyes részeit. Kidolgozása során igyekeztek a meglévő problémákból kiindulni. Ezek feltárásába nem kevés munkát fektettek, és több szempontból is számbavették őket.

Így látja ezt Hushegyi Gábor esztéta, a Művészeti Alap (FPU) stratégiáért felelős munkatársa is, aki a Napunknak elmondta, hogy igazságtalan lenne úgy beszélni a stratégiáról, hogy figyelmen kívül hagyjuk a dokumentum első, elemző részét, amely szerinte „elsőként nevesíti precízen a kultúra gyenge pontjait, és releváns adatokkal bizonyítja a kultúra ágazatának alulfinanszírozását, az infrastrukturális fejlesztés területén felhalmozódott több milliárdos befektetési hiányt, a kultúrában, az állami- és közintézményekben, a független kulturális szférában dolgozók, a szabadfoglalkozású alkotók anyagi megbecsülésének hiányát, már-már kizsákmányolását stb. Ezt a munkát a szaktárca Kultúrpolitikai Intézete végezte el, kitűnően, és jó alapul szolgálhat egy új megvalósítási terv elkészítéséhez.”

Hushegyi Gábor. Fotó N – Tomáš Hrivňák

Hasonlóan gondolja Rigó Konrád is, kérdésünkre a korábbi államtitkár azt mondta, hogy „a stratégia egy nagyon jó analitikai anyag, azaz alapos állapotfelmérés. Ez mindenképpen jó, és ezt nem szabad kétségbe vonni.”

A stratégia megalkotását rengeteg munka előzte meg az információk szerint, a kulturális élet számos szereplőjét vonták be, hogy megállapítsák, melyek azok a területek, amelyekkel a leginkább érdemes foglalkozni, hogy Szlovákiában a kultúra betöltse az előszóban vállalt ambiciózus szerepét: hogy értelmet és sokszínűséget vigyen a mindennapok szürkeségébe.

A stratégia részeinek kidolgozásában az Értéket a pénzért (Hodnota za peniaze) is kivette a részét, ami egyes kiadások észszerűsítésében, a pontosabb költségvetés tervezésének igényében mutatkozik meg. De érezhető a szakmai hatás más területeken is, még ha ez egy nagyon általános célokat és intézkedéseket megfogalmazó dokumentum is.

Mit tartalmaz, és mit nem?

Szlovákia 2030-ig tervezett kulturális stratégiája több területet is érint, ezek közt van például olyan, amely lemaradásával vagy ellenkezőleg, gazdagabb kilátásaival tűnik ki, de olyan is, amely az életünkre gyakorolt hatásával. A műemlékvédelem és a kultúrában dolgozók honorálása például kétségkívül az előbbi, a kreatív ipar – anyagi vonzata okán is – pedig a második indok miatt kapott teret, a harmadikra pedig a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele lehet példa.

A stratégia hangsúlyosan ügyel arra, hogy a jövőben mérjék a kultúra teljesítményét (bármit jelent is ez), és remélhetőleg lesz annyira méltányos, hogy olyan területeken, ahol ez nem lehetséges (mint például az irodalom egyes zsánerei), speciális eszközöket használ, vagy épp eltekint ettől. De az is fontos lesz, hogy a kultúra és a kreatív ipar területén dolgozó emberek méltányos körülmények között dolgozhassanak és élhessenek. Előtérbe kerül a szakmaiság, a minőség, de az inklúzió is, amivel a kultúra presztízse is növekszik, bár ez utóbbit más eszközökkel is növelni igyekeznek.

A stratégia fontos céljai közé tartozik a magántőke bevonásának megkönnyítése, a területet érintő ÁFA csökkentése. A finanszírozást pedig azzal javítanák, hogy az állami pénz elosztását minden területen független alapokra bíznák, miként a Művészeti Alap, az Audiovizuális Alap vagy épp a Kisebbségi Kulturális Alap is működik.

Mindezek ellenére Rigó Konrád úgy fogalmaz, hogy a tárcaközi egyeztetésre adott stratégiából kimaradt az, „ami egy stratégiának az esszenciája kellene, hogy legyen, ez pedig egy nagyobb ívű vízió arról, hogy hogyan lesz Szlovákiából egy európai mércével is mért kulturált társadalom. Az állam ezeket a vízióit az intézményein keresztül tudja elérni – erről mintha megfeledkezne az anyag.”

Rigó Konrád. Fotó N – Tomáš Benedikovič

A volt államtitkár szerint sok lehetőséget kihagyott a dokumentum, konkrétumként pedig egy jelentős fejlesztést említett, egy új múzeumi raktározási központ megépítését, amire szerinte nagyon nagy szükség van. „Továbbra sem számolnak például egy kortárs művészeti múzeum vagy más mai modern művészeti intézmény létrehozásával” – tette hozzá.

Nemzetiségi kultúra a stratégiában

A nemzetiségi kultúra konkrét tárgyalása az inkluzív kultúrát tárgyaló pontban szerepel, olyan területekkel együtt, mint

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kultúra

Kulturális minisztérium

Nemzetiség

Szlovákiai magyar

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak