Napunk

Nem bízunk egymásban, ezért hiszünk az összeesküvés-elméleteknek, mondja Mrva Marianna szociológus

Mrva Marianna. Fotó - Tomáš Benedikovič
Mrva Marianna. Fotó – Tomáš Benedikovič

A politikai intézményekbe vetett bizalom most nagyon alacsony szinten van, és a kormány megalakulása óta csökkenő tendenciát mutatott, mondja Mrva Marianna.

Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!

Azokban az országokban, ahol nagyon alacsony a bizalom, kritikus helyzetben ez ahhoz vezethet, hogy az emberek bezárkóznak, a társadalom még jobban atomizálódik, és könnyebben előtörhetnek autoriter ideológiák és karizmatikus vezetők, akik azt ígérik, stabilizálják a helyzetet, mondja Mrva Marianna szociológus, aki új könyvében felmérte, hogyan alakult a társadalmi bizalom az elmúlt harminc évben Szlovákiában.

Az interjúban szóba kerül,

  • miért fontos a társadalom szempontjából, hogy bízzunk egymásban és az intézményekben,
  • mikor volt a legalacsonyabb a bizalom szintje Szlovákiában, és hogy állunk most,
  • miért ilyen alacsony a bizalom idehaza, és miért bizalmatlanabbak a magyarok, mint a szlovákok,
  • veszélybe sodorhatja-e a bizalom hiánya a demokráciát, és milyenek a kilátásaink a parlamenti választások utáni időszakra.

Boldogabbak azok az országok, ahol az emberek jobban bíznak egymásban?

A társadalmi bizalom a társadalmi összetartás egyik legfontosabb eleme. Egyszerűbbé teszi az együttműködést, megkönnyíti az interakciókat a különböző társadalmi csoportok között, táptalajt biztosít az alulról jövő kezdeményezéseknek. Kellemesebb, biztonságosabb környezetet teremt, ami hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat. Jelentősen összefügg a társadalmi jólléttel (well-being).

Sokan sok helyen beszélnek a kritikus gondolkodás fontosságáról. A kritikus gondolkodás nem fokozza a szkepticizmust és ezáltal a bizalmatlanságot?

A kutatások inkább azt mutatják, hogy az emberek közötti bizalom egyfajta világnézeti kérdés. Az első forrása ugyanis a szocializáció, a különböző kulturális hatások, ezek alakítják a legjelentősebben. Ha összehasonlítjuk a különböző társadalmakat, azt látjuk, hogy abban nincsenek akkora különbségek, mennyire megbízhatóak az emberek, mint amekkorák a bizalmi indexben vannak. Ez tehát inkább a hozzáállás kérdése.

Egy kutatást idéznék ehhez, ahol azt kérdezték az emberektől, mennyire bíznak egymásban és ezt mivel igazolják. Azokban az országokban, ahol magas a társadalmi bizalom szintje, az emberek inkább úgy fogalmaztak, hogy persze, vannak megbízhatatlan emberek, de alapvetően azt feltételezik másokról, hogy megbízhatóak. Ahol alacsony a bizalom szintje, alapvetően megbízhatatlannak látják az emberek a többieket, de úgy vélik, esetleg megnyerhetik a bizalmukat. Ebben van az alapvető különbség.

Az intézményekkel kapcsolatban a bizalmi szint egyfajta visszajelzés arról, hogy az emberek mennyire tartják kompetensnek az intézményeket. Ez tehát lehet egyfajta állampolgári érdeklődés kinyilatkoztatása.

Ott, ahol az emberek jobban megbíznak egymásban, jobban megbíznak az intézményekben is?

Inkább azt mondanám, hogy ahhoz, hogy az emberek jobban bízzanak egymásban, kell egyfajta stabil intézményi hálózat. A bizalom annak a lehetőségét is magában hordozza, hogy valaki visszaél vele. Nem mindegy viszont, hogy olyan környezetben vállaljuk-e ezt a rizikót, ahol számíthatunk az intézményekre – például a rendőrségre vagy a bíróságokra –, amelyek visszaélés esetén képviselnek bennünket, vagy pedig olyan környezetben, ahol ilyenkor magunkra maradunk.

Melyik európai országokban bíznak meg a legjobban egymásban az emberek, és miért?

Ha megvizsgáljuk Európa bizalomtérképét, talán az a legszembetűnőbb, hogy az északi és skandináv országokban – Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország – kimagasló a bizalom. Őket követik a nyugat-európai országok. Innen akár délre, akár keletre haladunk, alacsonyabb bizalmi indexű országokra lelünk.

Szlovákia a többi posztkommunista országgal együtt azok közé az országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a bizalom mértéke. A kutatások azt mutatják, körülbelül minden ötödik ember vélekedik úgy, hogy meg lehet bízni másokban. A fennmaradó nyolcvan százalék úgy gondolja, sosem lehetünk elég óvatosak.

Mrva Marianna

Szociológus. A pozsonyi Comenius Egyetemen diplomázott. 2011 és 2015 között az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetében (NÚCEM) statisztikai elemzőként dolgozott, 2015 és 2018 között pedig a Nemzeti Művelődési Intézetben (NOC) kutatóként tevékenykedett. 2020 óta a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetének kutatója. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások részlegének munkatársaihoz 2009-ben külsős munkatársként, majd 2021-ben állandó munkatársként csatlakozott. A társadalmi bizalom jelensége Szlovákiában (Fenomén spoločenskej dôvery na Slovensku) című kötete 2022-ben jelent meg a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kiadásában szlovákul.

Az északi országokban mennyien bíznak meg egymásban, és ott hogyan alakult ki ilyen magas bizalom?

Amíg nálunk nyolcvan százalék azoknak az aránya, akik inkább bizalmatlanok, a skandináv országokban

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Demokrácia

Szlovákia

Társadalom

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak