Aggasztóan kevés a diák sok szlovákiai magyar gimnáziumban – az iskolaközpont lehet a megoldás

Az oktatási minisztérium adatai alapján Szlovákiában húsz tanintézményben van magyar gimnáziumi képzés. Hét magyar tannyelvű gimnáziumunk van, hat iskolaközpontban működik gimnázium, ezek közül négy egyházi fenntartású tanintézmény. További hét gimnázium kétnyelvű, vagyis magyar és szlovák tagozata is van.

Összesen hat olyan magyar gimnázium van Szlovákiában, melyekben elegendő a diákok száma, így az elkövetkező néhány évben biztosan nem kell a megszűnéstől tartani, függetlenül attól, hogy gimnáziumként vagy iskolaközpontként működnek. Három egyházi iskolaközpontban a gimnazista diákok száma 56–56, illetve 75 fő. Van olyan kétnyelvű gimnáziumunk is, ahol a magyar diákok száma nem éri el az ötvenet.

Az adatokból az is egyértelműen kitűnik, hogy egymást oltják ki az iskolák azokban a városokban, ahol az állami gimnáziumok mellett az egyházi iskolaközpontok is nyitnak gimnáziumi osztályokat. Anyagilag még úgy sem volna gazdaságos az iskolák működése, ha ezekben a városokban egy gimnáziumi osztály nyílna.

A fejkvótarendszert a 250 fős iskolákra állították be, ahol ez alatt van a diákok száma, ott képtelenek kijönni a büdzséből. Innen nézve pedig a 20 magyar képzést is nyújtó gimnázium közül 9 iskola működését iskolánként több tízezer euróval kell kiegészítenie a fenntartóknak.

Egy-egy olyan gimnáziumunk van, ahol a magyar diákok száma meghaladja az 500, illetve a 300 főt. Két iskola megtartása érdekében sürgősen lépni kellene. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben meddig képesek a megyék támogatni az alacsony létszámú gimnáziumokat, és mikor indul el a racionalizálási folyamat.

Írásunkból kiderül:

• hány diák tanul magyar tanítási nyelvű gimnáziumi osztályokban Szlovákiában, és melyik gimnáziumok kerülhetnek bajba a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt,
• hol van negatív hatása a megye osztálylétszámra vonatkozó korlátozásának a magyar gimnáziumok szempontjából,
• nem mindenki várja ölbe tett kézzel a csodát, van, ahol iskolaközpont és iskolai klaszter kialakításában gondolkodnak a gimnázium megtartása érdekében.

Nyugaton még nincs gond

Egyedül Pozsony és Nagyszombat megyében nem kell aggódni a magyar gimnáziumok helyzetéért. A pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium iskolaközpontként működik, a gimnáziumnak 175 diákja, az alapiskolának pedig 251 tanulója van.

Nagyszombat megye gimnáziumai sem küzdenek létszámhiánnyal. Közel 480 diák jár a két somorjai gimnáziumba, 263-an tanulnak a szlovák, 215-en pedig a magyar tagozaton. Galántán is hasonlóak az arányok, 306 diák jár a Kodály Zoltán Gimnáziumba, 316 pedig a szlovák tannyelvű Janko Matúška Gimnáziumba.

Kétszáz fölötti diáklétszámmal működik a három dunaszerdahelyi gimnázium. A Vámbéry Ármin Gimnáziumot (201) és a Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnáziumot (229) megközelítőleg azonos számú diák látogatja. Viszont a gyakorlatilag magyar városnak számító Dunaszerdahelyen a legtöbb, 250 diákja a szlovák tannyelvű Ladislav Dúbrava Gimnáziumnak van.

Több gimnáziumban kevés a diák

Nyitra megyében viszont már korántsem ilyen kedvező a helyzet. Érsekújvárban, Párkányban, Zselízen és Ipolyságon komoly gondok vannak és lehetnek a diáklétszámmal. A négy város gimnáziuma csak a megye támogatásával képes működni, a diákok után járó fejkvóta nem egy iskolában a tanárok bérét sem fedezi, bár egyelőre nem merült fel nyíltan a racionalizálásuk, fenntartásuk iskolánként több tízezer euróra rúg.

Jelentősen eltolódtak az arányok Érsekújvárban, hiszen míg a Pázmány Péter Gimnáziumnak 80, addig a szlovák giminek 576 diákja van. A városban már évek óta téma egy magyar iskolaközpont kialakítása, egyelőre azonban nem a racionalitás kap teret a témával kapcsolatban, hanem inkább az érzelmek, illetve a vélt és valós sérelmek feszülnek egymásnak. Ha viszont a helyiek nem lépnek sürgősen, félő, hogy a magyar gimnázium megszűnik.

Olvassa el

Megosztottság van Érsekújvárban a magyar iskolaközpont kialakításának ügyében

A párkányi gimnázium 117 diákja közül 75 jár a magyar tagozatra, Mocsi Beáta igazgató tájékoztatása szerint intézményük mintegy 6 diáknak törzsiskolája. Azt nem tudjuk, hogy az esztergomi gimnáziumot pontosan hány szlovákiai diák látogatja, de évfolyamonként nem egy diákot szív el. Ez a jelenség több határközeli iskolánál megfigyelhető. A magyarországi középiskolákat magyarországi egyetemekre készülő diákok választják, közben a szlovákiai gimnáziumban letett érettségi több pontot jelent az egyetemi felvételiknél, hiszen felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el több magyarországi egyetem a szlovák nyelvből megszerzett érettségi vizsgát.

Alacsony kvóta

Zselízen a közelmúltban már léptek, hiszen a szlovák gimnázium diákjai elfogytak, így összevonták a magyar gimivel. Cserba Katalin, a zselízi Comenius Gimnázium igazgatójának tájékoztatása szerint az összevont iskola 96 diákja közül 66 jár a magyar tagozatra. Három évfolyamban 30 diák tanul a szlovák tagozaton.

Cserba szerint több diákjuk is lehetne, ha a megye nem csupán 12–12 elsős felvételét engedélyezné az első osztályokban. Az igazgató nem érti, miért 12 főben korlátozzák az elsősök számát, miközben a vonatkozó szabályok szerint maximálisan 30 diák tanulhat egy osztályban. Ráadásul az érdeklődők száma is magasabb.

Megmentenék a gimnáziumot

Az ipolysági Szondy György Gimnáziumban évekkel korábban még két magyar évfolyamban tanultak a nagykürtösi és az ipolysági régió diákjai. Ma viszont finoman szólva sem rózsás a helyzet, hiszen mindössze 79 diákjuk van. Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola gimnáziumi osztályait 56-an látogatják, az iskolaközpontnak további 200 alapiskolás tanulója is van.

Nagy Tímea, Ipolyság alpolgármesterének elmondása alapján nem először merül fel Ipolyságon a magyar iskolák összevonásának a gondolata, hiszen már 20 éve is téma volt. „A vezetők már akkor érezték, hogy szükség lesz az ipolysági magyar alapiskola és a gimnázium összevonására, de akkor kudarcba fulladt ez a kísérlet” – mondta Nagy Tímea azzal, hogy az ősszel megválasztott Zachar Pál (Szövetség) polgármester vetette fel ismét az iskolák összevonásának gondolatát.

„Több mint száz éve működik gimnázium Ipolyságon, nagyon nagy kár lenne, ha a diáklétszám csökkenése miatt megszűnne” – mondta az alpolgármester és leszögezte, hogy vázolták a helyi iskolák egyesítésének a lehetőségét az iskolaigazgatóknak, de döntés még nem született az ügyben. A magyar mellett a szlovák iskolákat is bevonták az ötletelésbe azzal, hogy a város kész lenne fenntartásába venni az összevont tanintézményeket. Nagy Tímea azt mondta, szeretnék látni, hogyan működnek a már összevont iskolák, ezért néhányat szeretnének felkeresni.

Időt adtak az ipolysági iskolaigazgatóknak arra, hogy gondolkodjanak az egyesülés lehetőségén. Két szlovák alapiskola és egy gimnázium, valamint egy-egy magyar alapiskola és gimnázium összeolvadásának gondolatát vetette fel az önkormányzat. Nagy Tímea szerint Gajdács Mónika, a Szondy György Gimnázium igazgatója elsőként reagált és pozitívan fogadta az ötletet, de az igazgatók hivatalos állásfoglalására még várnak.

Nagy Tímea szerint egyébként a Szondy György Gimnáziumnak is jóval több diákja lehetne, ha Nyitra megye nem korlátozná 17 főre a felvehető elsősök számát, így viszont több diákot el kell utasítaniuk.

Iskolai klaszterben gondolkodnak

Besztercebánya megyében három tanintézményben működnek magyar gimnáziumi osztályok,