Napunk newsfilter: Orbán Viktor óvatos geopolitikai félfordulatot hajtott végre
1. Búcsú a vörös tréninggatyától: beiktatták Petr Pavel cseh elnököt. 2. A választási kampánnyal itthon is felerősödik a szürrealizmus. 3. Orbán: új lengyel–ukrán közép-európai erőközpont jön létre.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
https://open.spotify.com/episode/4eLODfAfkkYJhHWdzRWkKj
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. Viszlát Miloš, üdv Tábornok!
Ma formálisan is véget ért a Zeman-korszak Csehországban: beiktatták a hivatalába Petr Pavelt, Csehország új elnökét. Pavel elnökké választásával a csehek jelentős részének azon vágya teljesül, hogy az államfő egy olyan ember legyen, aki méltó módon tudja képviselni az országot.
Az elnökválasztási kampányban – ahol Pavel fő kihívója Andrej Babiš korábbi populista miniszterelnök volt – az egyik leghangsúlyosabb téma az ukrajnai háború volt. Babiš azonban magyarországi mintára hiába próbálkozott a békepártisággal, mint az exit pollokból kiderült, amikben erre is rákérdeztek, a béke témája sokadrangú volt a választást befolyásoló tényezők között. A csehek egyszerűen egy vállalható elnökre vágytak, ami Miloš Zeman után eléggé érthető.
A láncdohányos és iszákos Zeman – aki nem ritkán a nyilvános szereplésein is láthatóan részegen jelent meg – legfeljebb Borisz Jelcinre hasonlított, míg a csehek Zuzana Čaputová szlovák elnökbe szerettek bele. Az elnökválasztáson volt is egy női jelölt, Danuše Nerudová személyében, de ő végül nem rúgott labdába, így Petr Pavel lett a csehek Čaputovája.
A kontraszt közte és Zeman között így is elég jelentős: Pavel majd kicsattan az egészségtől, határozottan Nyugat-párti, szemben a Kína- és a bucsai mészárlásig oroszbarát Zemannal.
Pavel a beiktatása után kifüggesztette az elnöki palota erkélyére azt az elnöki lobogót – pontosabban egy ugyanolyat –, amit még 2015-ben tulajdonított el a Zhotoven nevű gerilla művészcsoport, hogy egy vörös tréninggatyát tűzzün ki a helyére. A gatya Zeman szennyesét jelképezte, az elnöki lobogót pedig a gerillaművészek széttépték és a darabjait szétosztogatták véletlenszerűen kiválasztott emberek között – szerintük ezzel a hatalom decentralizációját jelképezték.
Performansz Zeman utolsó hivatalban töltött napjára is jutott: szerda este pár tucatnyian egy karneválszerű felvonulás keretében levittek egy Zeman-mellszobrot a várból a Károly hídra, ott a mellszobrot felgyújtották és beledobták a Moldvába.
De vissza az elnöki lobogóhoz: Pavel ennek a lobogónak a kifüggesztésével a saját bevallása szerint azt jelezte, hogy a prágai várba visszatérnek az értékek. Zeman elnökkel a cseh közélet egyik legszürreálisabb eleme vonul – valószínűleg – nyugdíjba, és most már nemcsak a kormány, hanem az elnök is egyértelműen Nyugat felé néz.
2. A választási kampánnyal itthon is felerősödik a szürrealizmus
Mondhatnánk, hogy ezzel Csehország utolérte Szlovákiát, csakhogy nálunk van rá némi esély, hogy hamarosan a kormány nem fog Nyugat felé nézni, legalábbis ha komolyan vesszük Robert Fico retorikáját. Ez lehet az egyik tétje az előrehozott választásnak, amiről még mindig nem tudjuk, mikor lesz, egy azonban biztos: az oda vezető út szürrealizmussal lesz kikövezve.
Mödözsö. Robert Fico, akinek még a nyolcvanas években indult a karrierje ifjú kommunistaként, és aki a saját bevallása szerint észre sem vette a rendszerváltást, miniszterelnökként soha nem vonta kétségbe az országa nyugati elkötelezettségét – a maffiaállam kiépítéséhez erre nem is volt szüksége. Azonban a pártja mindig is őrzött valamit az egykori szocialista „béketábor” hangulatából.
Ez legmarkánsabban a nőnap megünneplésében öltött testet: a nemzetközi nőnap, azaz a „mödözsö” mindig is egy Smer-turné volt, ahol Fico és néhány smeres prominens szexista vicceket mesél a leginkább nyugdíjas asszonyokból álló közönségnek, akik virágot és némi kultúrműsort is kapnak. Tegnap Nyitrán indult útnak a turné, ami leginkább arról lesz emlékezetes, hogy kitessékeltek róla egy embert, aki a közönség soraiból bekiabálva bírálta a Smert.
De volt más érdekesség is: jelen volt – igaz nem a pódiumon, csak nézőként – Tibor Gašpar egykori országos rendőrfőkapitány is, aki korábban egy évet töltött vizsgálati fogságban, még mindig eljárás folyik ellene, és ha elítélik, több évnyi börtön vár rá. Fico ezúttal is kiállt mellette, Gašpar pedig vastapsot kapott a közönségtől.
A nőnapi műsornak csomagolt kampányrendezvényen nem esett szó a háborúról, de Robert Fico retorikája egyre nyíltabban oroszbarát, számára Orbán Viktor a követendő példa, amiért a magyar közmédia is körberajongja. Az persze továbbra is kérdés, hogy Ficóban maradt-e annyi pragmatizmus, hogy hatalomra kerülve nem fordul el a Nyugattól, vagy beteljesíti azt, amiről beszél. Csak abban bízhatunk, hogy nem kell megtudnunk a választ.
Igor. Az exkormányfő és expénzügyminiszter pártelnök tartott egy sajtótájékoztatót csütörtök délután, amin újra azt állította, tulajdonképpen az ő ötlete volt, hogy Eduard Heger kilépjen az OĽaNO-ból. Ez majdnem olyan, mint amikor Richard Sulík azt próbálta elhitetni a világgal, hogy az SaS következetlen bukdácsolása gondosan mérlegelt, előre megtervezett lépések sorozata. Igor Matovič hiúságába sem férne bele annak belátása, hogy a 2020-ban fényes választási győzelmet aratott pártjának szétzilálása nem azért történt, mert ő nem tudta kontroll alatt tartani a folyamatokat. Én így szállok le, mondja az ismert viccben a biciklivel felboruló kismalac, és Matovič is így száll le.
3. Orbán: új lengyel–ukrán közép-európai erőközpont jön létre
A magyar miniszterelnök ma beszédet tartott a Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén, amiben volt néhány újdonság a korábbi geopolitikai víziójához képest.
Orbán szerint az orosz energiára továbbra is szükség van, de nemigen lát esélyt arra, hogy visszaépülnek a korábbi gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között.
Ellenben szerinte egy új közép-európai gazdasági és katonai erőközpont fog kiépülni, aminek Lengyelország és a Nyugat által agyontámogatott Ukrajna lesz a része. Legalábbis ezt eredményezi majd Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése, ami Orbán szerint a háború felszíne alatt zajlik.
Ennek a lengyel–ukrán erőközpontnak a gazdasági teljesítménye meg fogja közelíteni Németországét. Orbán úgy véli, hogy Amerika megpróbálja levágni Európáról a kínai gazdaságot vagy legalábbis csökkenteni a Kína felé fennálló gazdasági kapcsolatok sűrűségét. Ez pedig olyan gazdasági kihívásokat jelent, amik felértékelik az új közép-európai térség súlyát.
Orbán Viktor azt nem fejtette ki, hogy Magyarországnak szerinte hol a helye ebben az új viszonyrendszerben. Ha feltesszük, hogy tényleg ebbe az irányba tartunk, akkor például az északról Lengyelországgal, keletről Ukrajnával határos Szlovákia magától értetődően része lesz ennek az erőközpontnak – a földrajzi adottságokon túl azért is, mert a háború kitörése óta következetesen támogatja Ukrajnát egyebek mellett fegyverekkel is. Ha Magyarország kiállása is ilyen egyértelmű lenne Ukrajna mellett, akkor nem lenne kérdés, hogy neki is helye van ebben az új közép-európai gazdasági-katonai térségben. Esetleg új értelmet nyerne, és V5-té bővülne a V4.
Az mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor nemrég még azzal számolt, hogy az oroszok – mivel legyőzni nem tudják – a senki földjévé fogják rombolni Ukrajnát, ma viszont már egy kialakuló új európai erőközpont meghatározó tagjának látja. A beszédnek persze megvoltak a szokásos elemei – ki fogunk maradni a háborúból, ragaszkodunk az orosz energiához, vétózzuk a szankciókat – de mindeközben nem beszélt arról, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni. Így összességében ez a beszéd egy óvatos geopolitikai félfordulatnak tűnik.
Volt a határon túli magyarokat is érintő része az előadásának. Orbán kiemelte, hogy Magyarországnak hamarosan félmillió új munkavállalóra lesz szüksége. A miniszterelnök – némileg felidézve a menekültválság alatti retorikáját – arról beszélt, hogy kockázatos lenne idegen munkavállalókkal feltölteni ezeket a helyeket, így elsősorban a hazai munkaerőre, illetve a határon túli magyarokra számít.
Ezzel pedig világossá tette, hogy – nagy-magyarországos sálak és térképek ide vagy oda – a határon túli magyar közösségekre nem a területi revízió hivatkozási alapjaként, hanem demográfiai tartalékként tekint. Ha ez így van, az viszont azzal jár majd, hogy még jobban felgyorsul ezeknek a közösségeknek a fogyása.
Hírek egy mondatban:
4. A Jaguar Land Rover nyitrai gyára 300 új munkahely létesítését tervezi, az új, hétvégi műszakok elindításának köszönhetően a karosszériagyártó és lakkozó részlegekben. Ezek a tervek szerint májusban indulnak.
5. Maroš Žilinka főügyész jelezte, hogy „nagyon észszerű időben lezárják” a társadalmat foglalkoztató ügyeket. Žilinka az alkotmányjogi bizottság ülésén reagált így arra, hogy Čurilláék ügyében a lehallgatások leirata nem egyezett a hangfelvételekkel.
6. Rendkívüli parlamenti bizottság ül össze a rendőrakadémiai hallgató meglövésének ügyében – tájékoztatott az SaS.
7. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az orosz rakétacsapások csütörtök reggeli újabb hullámát és kijelentette, hogy Moszkva nem kerülheti el a felelősségre vonást.
8. Visszakapcsolták az oroszok által korábban elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet az ukrán energiahálózatra, jelentette be az Enerhoatom állami vállalat.
9. Lengyelország egyetért azzal, hogy Szlovákiával együtt küldjenek MiG-29-es vadászgépeket Ukrajnának – erősítette meg Jaroslav Naď védelmi miniszter.
10. Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra, robbanásokról számoltak be Kijevből, Odesszából és Harkivból, több terület áram nélkül maradt – közölték az ukrán hatóságok.
A nap idézete:
Látom, hogy megkülönböztetik az igazságot az igazságtalanságtól és ez nekünk rendkívül fontos.
Robert Fico, miután a nyitrai nőnapi smeres rendezvényen Tibor Gašpar vastapsot kapott a jelenlévőktől.
A nap videója:
Petr Pavel és felesége, Eva Pavlová megérkeznek a prágai várba
Olvasásra ajánljuk:
A bevásárlások folyamán szerzett traumatikus tapasztalatoknak köszönhetően hajlamosak vagyunk túlbecsülni az infláció mértékét. Ez fontosabb, mint azt hinnénk, ugyanis az érzékelt infláció nagymértékben összefügg az emberek inflációs várakozásaival. Ennek megfelelően a megkérdezett szlovák lakosok a 35 százalékos érzékelt infláció mellett 2023-ban 32 százalékos inflációt várnak.
Dudás Tamás az inflációról (ujszo.com)
Még több cikk előfizetőinknek:
Súlyos, feloldhatatlan ellentmondás feszül aközött, hogy a magyar politika és a magyar oktatás is a trianoni békeszerződést mélyen egyoldalúnak és igazságtalannak tartja, most viszont a magyar kormány egy ugyanilyen mélyen egyoldalú és igazságtalan megoldást kíván objektíve helyesnek és igazságosnak eladni – más kontójára.
Ungváry Krisztián történész Szalay Zoltán cikkében az „ukrán Trianon” felvetésről
Két év alatti gyermeknek egyáltalán nem szabadna képernyővel, vibráló, gyorsan változó képekkel találkoznia, mert megterheli az idegrendszerét, túl sok az inger. Ezek a gyermekek húsz percnyi videós tartalmat másfél napig dolgoznak fel. Az „adagot” fokozatosan lehet növelni, de vannak más tényezők is, hiszen nem minden gyermek egyforma: vannak később érő gyerekek is, akiknek esetleg az adott életkorban még a finommotorikáját kellene fejleszteni.
Finta Márk interjúja Bernschütz Mária generációkutatóval
Fontos hogy felismerjük, hogy nem érezzük jól magunkat ott, ahol vagyunk. Tehát el kell mennünk onnan, arról a helyről, abból a mentális állapotból. Mert ha folytatjuk azokat a dolgokat, amiket eddig csináltunk, akkor nem leszünk jobban. Az egyik alternatíva az, hogy megpróbálunk valamit máshogy csinálni. Például megpróbálhatunk reggel fél órával korábban felkelni. Még ha a sötétben való tapogatózásnál jobb, ha előre meghatározzuk a célt.
Denisa Gdovinová interjúja Martin Miler terapeutával
