Napunk

Varga Tibor aktivista: Szívesen kifizetem a büntetést, ha az Ércbányák is megtéríti a Sajót ért többmilliós kárt

Varga Tibor. Fotó - Facebook
Varga Tibor. Fotó – Facebook

Több mint egy éve tart a Sajó kálváriája, és bár a kormány hónapok óta azt kommunikálja, hogy a probléma lényegében megoldódott, a valóság teljesen mást mutat. Varga Tibort, a rozsnyói horgászszövetség titkárát és civil aktivistát kérdeztük arról, mi lenne a tartós megoldás, és mi lesz a folyó további sorsa.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A Szlovák-karszt Nemzeti Parkon keresztül folyó Sajó 2022. február közepén színeződött el a bezárt alsósajói Siderit bányából óriási mennyiségben a folyóba ömlő, egyebek mellett vas-oxiddal és arzénnal szennyezett bányavíz miatt. Bár helyi aktivisták, mások mellett a horgászszövetség tagjai azonnal felhívták az illetékesek figyelmét arra, mekkora a baj, hónapokig nem történt semmi.

Végül az illetékes állami szervek – amelyek egyébként évek óta tudták, hogy a bánya bezárása és a beszivárgó víz szivattyúzásának leállása után ökológiai katasztrófa fenyeget – csak júniusban foganatosítottak olyan intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően csökkent a folyóba ömlő bányavízben a feloldódott nehézfémek koncentrációja. A probléma azonban nem szűnt meg, és Varga Tibor, a Sajó megmentéséért a kezdetektől keményen küzdő rozsnyói aktivista szerint a tervben lévő megoldások sem garantálják a gyors és tartós javulást.

Az interjúból kiderül:

  • hogyan tetézte a bajt a Sajón levonuló januári árhullám;
  • milyen mértékben szennyezett jelenleg a Sajó vize, és mit kommunikálnak az állami szervek;
  • hogyan lehetne végleg megszüntetni a szennyezést;
  • mennyire súlyos károk keletkeztek eddig az élővilágban;
  • és a felelősök helyett miért a problémára rámutató aktivistákat büntetik.

Több mint egy éve kezdődött a Sajó kálváriája. Ön a kezdetektől igyekezett felhívni a figyelmet arra, mennyire súlyos a probléma. Mik a legfontosabb eredmények, amelyeket tavaly február óta sikerült elérni?

Talán az, hogy tavaly júliusban a kormány végre kihirdette a rendkívüli helyzetet a Sajó katasztrófája miatt, egy nappal azután, hogy itt járt az elnök asszony. Mi már elejétől kezdve szorgalmaztuk ezt a lépést, mert így gyorsabban, a felesleges bürokráciát mellőzve lehet intézkedni. Más dolog, hogy azóta sem sikerült megoldani a problémát.

Egy jelentősebb, 20 liter/másodperc vízhozamú forrásból származó vízfolyást ugyan eltereltek, így az most már már nem kerül a bánya alsóbb szintjeire, hanem a Gabriella-aknából származó, magas fémtartalmú vízzel keveredik, illetve felhígítja azt, mielőtt a folyóba ömlene. Ennek köszönhetően kevesebb szennyeződés kerül a Sajóba, de ezen kívül nem sok minden történt.

A gazdasági minisztérium ugyanakkor június végén arról tájékoztatott, hogy a vegyi elemzések szerint 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő szennyezett víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma. 

Ez igaz, de ettől még a víz vastartalma a legutóbbi mérések szerint is jelentősen, mintegy százszorosan túllépi a megengedett határértéket.

Facebookon arról tájékoztatott, hogy a januári esőzések utáni árhullám a szennyezett üledék egy jelentős részét átsodorta Magyarországra, és ott aztán a folyó óriási területen szétterítette a több tonna vasércet és arzént tartalmazó okkert (az okker sötétsárga, barnás földes anyag, amely különféle kőzetek és vas-oxid tartalmú ércek természetben előforduló mállása következtében alakul ki – a szerk. megj.). Állítása szerint a hatóságok már nyáron tudták, hogy ez be fog következni, és sokat beszéltek a megelőzésről is. Miért nem sikerült mégsem eltávolítani, illetve megtisztítani a veszélyes üledéket még az alacsony vízállások idején?

Az információkhoz való szabad hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva kértem ki a válságstáb üléseinek jegyzőkönyveit. Eszerint már augusztusban arról beszéltek, hogy a szennyezett üledékkel sürgősen kezdeni kell valamit, mert az esőzések, illetve áradások komoly gondot jelenthetnek. A terveket elő is készítették, szeptember elején pedig az is elhangzott, hogy megvan a megfelelő módszer az üledék eltávolítására.

Végül mégsem került erre sor, hogy miért, azt nehéz megmondani, szerintem képtelenek voltak közös nevezőre jutni. Januárban, amikor a legmagasabb volt a vízállás, a kis erőművek üzemeltetői felnyitották a gátakat, hogy ne mossa el őket az árvíz, ennek következtében pedig az üledék nagy része továbbsodródott.

Az utóbbi hetekben több mérést is végeztek Darina Štyriakovával közösen, és közvetlenül a szennyezett bányavizet, valamint a Sajó partján lerakódott üledéket vizsgálták. Mik a legfontosabb eredmények?

A bányavíz kifolyásánál, vagyis a bányavíz kieresztésére szolgáló műtárgy alatt néhány tíz centiméter a rozsdás üledék vastagsága, innen vettünk mintát. A röntgen fluoreszcencia spektrometriával (XRF) elvégzett mérés szerint 1 kg üledékben 7 gramm arzén van. Ez óriási mennyiség, és azt jelenti, hogy nagyjából 15 gramm üledék tartalmaz annyi arzént, amely képes megölni egy felnőtt embert.

A novemberi mérések szerint a kifolyástól egy kilométerre 1 kg üledék 1 gramm arzént tartalmazott, a határérték 20 milligramm. Számításaim szerint mostanáig nagyjából két és fél tonna arzén került a folyóüledékbe. Hogy a januári áradások hogyan változtatták meg az arányokat, egyelőre nem lehet megmondani. Persze ezt az aggasztó arzénmennyiséget a folyó most óriási területre hordta szét, így ha talajmintákat vennének az áradás után, azokban nem biztos, hogy az arzéntartalom meghaladná a megengedett határértéket.

A vörösre színeződött Sajó Alsósajó községnél 2022 májusában. Fotó – Hegedűs Norbert

Emellett közvetlenül a Gabriella-aknából is vettünk vízmintát. Az elemzésből kiderült, hogy 1 liter víz 12 milligramm arzént és 3849 milligramm vasat tartalmaz. Ennél még magasabbak lehetnek az arányok mélyebben, az alsóbb vízrétegekben. Vagyis a régi bányában található mintegy 9 millió köbméter vízben legalább 100 tonna arzén lehet feloldott állapotban.

Fontos azt is megjegyezni, hogy Szlovákiában a felszíni vizekbe engedett bányavíz az előírások szerint legfeljebb 0,5 mg/l arzént és 4 mg/l vasat tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy az alsósajói bányában található víz a megengedett arzénmennyiség huszonnégyszeresét, és a megengedett vasmennyiség csaknem ezerszeresét tartalmazza.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Környezetvédelem

Sajó-ügy

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak