Magyarországon bezuhant a kiskereskedelem, de Szlovákia sem áll annyira jól, mint elsőre tűnhet a statisztikákból
Eszter Budapesten a nosztalgia kifli vásárlásával hagyott fel, a mátyusföldi Judit a parmezánról mondott le – ilyen átalakuló vásárlási szokások lehetnek a statisztika mögött.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
Magyarországon januárban 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma – írja gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szlovákiában azonban ha minimálisan is – 0,1 százalékkal –, de nőtt ez a mutató, derül ki a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának (ŠÚSR) tájékoztatójából.
A kiskereskedelem – vagyis a fogyasztók közvetlen áruellátása – a statisztikákban három nagy kategóriára oszlik: az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemre, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmere és az üzemanyag-kiskereskedelemre.
A grafikonból az is látszik, hogy tavaly Szlovákiában már februártól csökkenni kezdett a kiskereskedelem forgalma az előző évhez képest, míg ez Magyarországon csak márciustól következett be, majd decemberre megfordulni látszott trend.
A különbség Szlovákia és Magyarország között első ránézésre januárban is látványos maradt, azonban az ŠÚSR a tájékoztatójában kiemeli, hogy a szektor azért került enyhe pluszba, mert az üzemanyag-kereskedők forgalma 45 százalékkal nőtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy így megugrott volna az üzemanyagforgalom, hanem jelentős részben annak köszönhető, hogy 2023 elejétől kibővült az adatszolgáltatók köre: sok kereskedő főtevékenysége került át a kiskereskedelem kategóriájába.
Ha összevetjük a kiskereskedelmen belül az egyes üzlettípusokat, már sokkal árnyaltabb képet kapunk.
Szlovákiában az ŠÚSR szerint a „nem specifikált üzletek” forgalma – ide a hiper- és szupermarketek tartoznak – 6,2 százalékos visszaesést mutat. A KSH adatsorában ez a kategória az „élelmiszer jellegű vegyes üzleteknek” felel meg, ami viszont 6,7 százalékos visszaesést mutat.
Magyarországon április óta folyamatosan csökkent az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, vagyis a hiper- és szupermarketek forgalma – a mélypont 2022 decemberében volt, akkor az előző hónaphoz képest 10,5 százalékos volt a visszaesés. Szlovákiában azonban szeptember óta enyhén emelkedett az előző év azonos időszakához képest ezen boltok forgalma, és januárban esett vissza.
