Napunk newsfilter: Éljen az anarchia – Gyimesi útja a Szövetség felé

 

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Kismalac, kismalac, engedj be! 

Gyimesi György és a Szövetség egy lehetséges násza nem mutatna mást, mint hogy jelenlegi formájában menthetetlen a szlovákiai magyar politika. Ez a kijelentés nem tartalmaz értékítéletet, nem azon alapul, hogy a kommentár írója mást gondol a világról, mint a nevezettek – természetesen mást, illetve a Szövetség mit is? –, vagy azon, hogy bármi baja is volna a nem szélsőséges politikai nézetek bármelyikével. A szélsőségekkel nyilván van, ahogy a populizmus túlzásaival is, és más megtévesztő eszközökkel, így például a hazugságokkal.

De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a szlovákiai magyar és a határon túliakat érintő magyarországi politika képes-e azok szerint a szabályok szerint működni, amelyek 1) a civilizált világban elfogadottak, 2) amelyeket saját maguk hoztak, illetve hogy mennyire képesek szembemenni saját korábbi kijelentéseikkel.

„Külhon.” Balogh Csaba magyar nagykövet a Napunknak adott interjújában arról beszélt, hogy „azt mindenképp elő kell segíteni és támogatni kell, hogy a magyar közösségnek ismét legyen parlamenti képviselete. Hogy ez hogyan valósul meg, ki által és milyen módon, az az adott közösség dolga.” A Szövetséggel kapcsolatban pedig azt, hogy „nem asszisztálunk a belső vitákhoz”.

A Szövetség képviselői ehhez képest most arról beszéltek a Napunknak, hogy Balogh Csaba arról győzködi őket, hogy ne társuljanak Gyimesivel. Teszi ezt az ebben a kérdésben meglehetősen eltérő álláspontot képviselő Híd- és MKP-platformokkal is.

„Belhon.” Az, hogy a Szövetségnek nincsenek kontúrjai, csak belharcai – ez nem újdonság. Az sem újdonság, hogy Gyimesinek sincsenek – a populizmus épp azért populizmus, mert a nép hangulata után hajlik. Kontúrok tekintetében tehát nem leszünk előbbre egy ilyen násszal.

Ismertség és bizalom tekintetében – ahogy a Fórum friss kutatásából kiderül – megint csak nem sokat nyerne a Szövetség az OĽaNO képviselőjével.

Épp ezért érthetetlen az a mód, ahogy az MKP-platform a kérdéshez áll – megint csak a párton belüli ellentétek éleződnek majd ki, ha az alapszabály értelmezésének problémái merülnek fel, mint anno a Nagyszombat megyei elnökjelölt-állítás során. Hiszen a Híd-platform már több alkalommal is kijelentette, hogy nem tudja elképzelni Gyimesit a pártban és a párt listáján sem.

Ahogy egyébként Gyimesi is teljesen másként beszélt a Szövetségről hónapokkal ezelőtt – országunkat adtuk volna egy lóért, hogy ez így marad.

„Párthon.” Hasonlóan kaotikus kép rajzolódik ki az OľaNO-t tekintve is. A párt egyik képviselője, a pártelnök bizalmas embere egy másik párttal tárgyal arról, hogy a listáján indulna a választásokon – s ez nem zavarja az elnök eddig olyan nagy egóját.

Hiszen miként Gyimesi mondja, Matovič célja az, hogy „minél több párt bekerüljön a parlamentbe, többek között a Szövetség is, de a KDH-ról ugyanezt elmondta, hogy a rájuk leadott szavazatok ne vesszenek el”.

Ha jól értelmezzük a helyzetet, akkor mindez azt jelenti, hogy Matovič akár a saját emberei lemorzsolódásával is támogat más pártokat egy olyan szituációban, amikor az OľaNO több arca is, így például Eduard Heger megbízott miniszterelnök, másfelé kacsingat.

S mintha mi se történt volna, az OľaNO mindeközben megkeresi a Szövetséget, együttműködést ajánlva, amiről a Szövetséggel tárgyaló Gyimesi nem is tud.

Kellenek ide szabályok?

---

2. A koronavírus több mint 21 ezer áldozatára emlékeztünk a mai napon

A parlament tavaly fogadta el azt a törvénymódosítást, mely március 6-át a most már lecsengő pandémia emléknapjává nyilvánította. Szlovákia első alkalommal emlékezett meg a Covid-19 áldozatairól.

Azért ez a nap vált emléknappá, mert 2020-ban ezen a napon regisztrálták először Szlovákiában a koronavírus jelenlétét, egy 52 éves férfi fertőződött meg. Egy hónapra rá már két halálos áldozata is volt a járványnak, a mai napig bezáróan 21 030-an haltak meg ebben a betegségben.

Emellett nagyon sok embert érintenek a szövődmények, a poszt- és minden más előtagú Covid, de meg kell emlékeznünk azokról is, akik a pandémia okozta korlátozott kórházi működés következtében vesztették életüket, vált az állapotuk súlyosabbá. A fellépő pszichológiai problémákról, betegségekről, de tágabban: a társadalmi feszültség növekedéséről is.

Egy sokkal komplexebb társadalmi problémával állunk tehát szemben még úgy is, hogy már nem követel annyi halálos áldozatot, és már nem okoz annyi megbetegedést, annyi problémát az egészségügyi rendszernek.

Erre utalt a Lenka Straková, a Skutočné obete (Valódi áldozatok) társulás társalapítója is, aki arról beszélt: „A világjárványról éppen azért kellene minden évben megemlékeznünk, hogy minden negatív hozadékát nevén tudjuk nevezni, interpretálni tudjuk, és tanuljunk belőlük.”

Valahová ide nyúlnak vissza azok a társadalmi feszültségek, amik napjainkban is tapasztalhatók. Hogy egy politikai vitaműsorból való jogos kizárás vagy egy publicisztikában kifejtett eltérő vélemény alapot adhat arra, hogy a másikat erőszakkal, akár halállal is fenyegessék. Rendszeresen.

És nyilván nem független ez a pandémiára – és azóta minden más eseményre, válságra – adott politikusi reakcióktól, kezdve Matovič nemzetmentő, orosz vakcinás és kötelező oltásos víziójával, folytatva a szélsőjobb oltásellenességén át egészen Fico félrecsúszott, nyakkendőként szolgáló maszkjáig és cinikus mozgásáig a konteók és a meglévő feszültségek homályában.

De az áldozatok és a társadalom áldozata mellett emlékezzünk most inkább a pozitív eseményekre. Az embereknek arra az összefogására, ami a pandémiának főleg az elejét jellemezte, egymás segítésére, az egészségügyi dolgozók megbecsülésére.

A civil találékonyságra, a sok helyen megvalósult kis, egymást segítő projektekre, az öregek bevásárlását intéző kezdeményezésekre, a kis cégek, üzletek, éttermek megmentését célzó kampányokra, a lelki segítségnyújtásra.

Mégsem csúszott félre minden.

---

3. Kiskereskedelmi forgalom: Magyarországon még egy ideig nem várnak növekedést, és Szlovákia is fékez

Ma tették közzé a kiskereskedelem forgalmát érintő szlovák és magyar adatokat az országok statisztikai hivatalai. Míg Szlovákiában csökkent a növekedés, addig Magyarországon nőtt a csökkenés.