Napunk

Egyre csökken a magyar média fogyasztásának aránya a szlovákiai magyarok körében, magyarországi helyett mindinkább hazai forrásból tájékozódnak

Illusztrációs kép - TASR
Illusztrációs kép – TASR

A rendszerváltás óta mindig több magyar, mint szlovák nyelvű tévéadást néztek a szlovákiai magyarok, a friss számok azt mutatják, hogy ez nem mindig lesz így. A változás a sajtó és a rádió esetében is megfigyelhető. Az online médiánál a szlovák dominál, a szlovákiai magyar viszont megelőzi olvasottságban a magyart.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Egyre kevésbé ragaszkodnak a szlovákiai magyarok a magyarországi médiához, míg a kilencvenes években egyértelműen a magyar tévék, rádiók és a magyar nyelvű sajtó dominált, most már kiegyenlítettebb a helyzet. Ami a nyelvet és a médium származási helyét illeti, egyre inkább „mindenevővé vált” a szlovákiai magyar társadalom.

A saját korábbi, és Mrva Marianna aktuális kutatásait felhasználva Lampl Zsuzsanna szociológus az Identitás- és támogatáspolitikák, kulturális fogyasztás és médiahasználat című kötetben (Fórum, szerk. Mrva Marianna) és a Fórum Szemlében tette közzé a témát feldolgozó tanulmányait, amelyekből sok minden megtudható a szlovákiai magyarok médiafogyasztásáról. Előbbiben olvasható egy, a hetvenes években végzett kutatás ismertetése is, ettől azonban eltekintünk.

Ehelyett inkább a rendszerváltás utáni időszakra, a szabad sajtó korára figyelünk. Arra az időszakra, mely 1989. november 29-én kezdődött, amikor is törölték a kommunista párt kizárólagosságát garantáló alkotmánycikkelyt. Ahogy Lampl is megjegyzi, ekkor „beköszöntött az ún. plurális média időszaka. Majd a 20. évszázad végére Szlovákiában is fokozatosan megjelent az internet, amivel még inkább kitágult a mediális tér.”

A szociológus kutatásaiból kiderül az is, hogy technikai oldalról a szlovákiai magyarok megfelelően el voltak látva, rendelkeztek rádióval, televíziókészülékkel, később pedig számítógéppel és széles sávú internettel is. Az ugyan nem derül ki a tanulmányokból, hogy a szlovák többséghez képest hogy teljesítettek a magyarok, de a magas számok önmagukban is sokat elárulnak. 1990-ben például már több mint 90 százalékuk rendelkezett színes televízióval, 2016-ban pedig 79 százalékuknak volt már számítógépe és 77 százalékuknak internetje is.

Médiapreferenciák

A szlovákiai magyarok körében az egész időszakban a tévé maradt a legnépszerűbb médiatípus. Arra gondolhatnánk, hogy a streaming szolgáltatók, a videóhírek világában, az internetes boom után veszt népszerűségéből a tévé, de ez nem így van. Egy kicsit kopott, de még mindig magasan a legkedveltebb médium. A dobogó más fokain azonban történtek változások.

Ahogy Lampl megjegyzi, a múlt század kilencvenes éveinek közepén a szlovákiai magyarok médiapreferenciáját a következő sorrend jellemezte: televízió, sajtó, rádió. A kétezres években ez megváltozott: „Bár a rádió és a sajtó preferenciája 2000 és 2003 között váltakozott, a kutatott időszakban (a kétezres években – a szerk. megj.) egészben véve mégis a rádió volt a második legpreferáltabb média, a sajtó pedig a harmadik”.

Ez a sorrend maradt a 2010-es években is, ahogy egy 2014-es kutatás is ezt a sorrendet jelzi, azonban a 2021-es adatok már nem ennyire egyértelműek. Lampl interpretációjában megmarad a sorrend, ahogy fogalmaz: „a megkérdezettek 76 százaléka olvas nyomtatott sajtót, 71 százalékuk internetes hírportálokat, 94 százalékuk néz tévét és 84 százalékuk hallgat rádiót. Tehát a médiatípus-preferencia sorrendje: televízió, rádió, nyomtatott sajtó és internetes hírportálok.”

Azonban a nyomtatott és internetes sajtó átfedéséről nem tudunk meg semmit, hiszen minden bizonnyal vannak olyan nyomtatott sajtót olvasók, akik nem interneteznek, és fordítva, miközben az online média jelenléte a kétezres évek közepétől egyre erőteljesebb. Vagyis az írott médiát olvasók száma összesen ismeretlen, így a képletben sem tudjuk meg a helyüket.

Annál is inkább fontos lenne ez, mert ahogy Lampl helyesen megjegyzi: „A médiapreferenciáknál nem mindegy, hogy a kérdésben média vagy pedig hírforrás szerepel-e, mert ez megváltoztat(hat)ja a sorrendet. Ha a hírforrásra kérdezünk, akkor az internet javára változtatja meg, hiszen az online sajtó a hírközvetítés leggyorsabb és legelérhetőbb módja.” Majd egy 2015-ös kutatásra utalva megjegyzi, hogy ekkor a legfontosabb hírforrások sorrendje: televízió, internet, sajtó volt.

Az egyik oldalról két eltérő médiáról beszélünk, amikor nyomtatott és internetes sajtóról van szó, ugyanakkor ezek már nem különíthetők el élesen egymástól.

Milyen nyelven fogyasztunk?

A kérdésre a kilencvenes években viszonylag egyértelmű volt a válasz: a szlovákiai magyarok a magyar nyelvű médiát részesítették előnyben, akár a tévét, akár a rádiót, akár a sajtót vesszük figyelembe.

Ekkor a megkérdezettek többsége naponta tévézett, s háromnegyedük napi 2–4 órát töltött a tévé képernyője előtt. „De nem úgy általában bármelyik tévé- és rádióadó vagy sajtótermékről beszélünk, hanem a magyarországi közszolgálati televízióról – akkoriban MTV1 és MTV 2 (92%), a hazai magyar nyelvű országos sajtóról (77,8%) és a közszolgálati magyarországi rádióról – Kossuth, Petőfi (73,4%)” – olvasható Lampl tanulmányában.

S ami a legnépszerűbb médiát illeti, ebbe a helyzetbe szólt bele a kereskedelmi tévézés, ami sokat tett azért, hogy a tévézés megőrizze első helyét, de az egyes tévécsatornák közti arányok is változtak. A magyarországi közszolgálati csatornák vesztettek népszerűségükből, és helyüket előbb a magyar majd a szlovák nyelvű kereskedelmi adók vették át.

De ahogy Lampl mondja, ennek ellenére a „2003-tól 2014-ig terjedő időszakra is érvényes maradt a korábbi tendencia, vagyis hogy a szlovákiai magyarok elsősorban mindig is a magyarországi tévéket preferálták. A többi kereskedelmi csatorna megjelenése és térnyerése után az RTL Klub és a TV2 továbbra is megőrizte vezető pozícióját, bár 2014-re csökkent a nézettségük.”

A szociológus tehát arról számol be, hogy nyelvi váltás nem következett be ebben az időszakban a szlovák nyelvű média térnyerése ellenére, „a szlovákiai magyarok továbbra is a magyar nyelvű televíziót és rádiót, valamint a magyar nyelvű sajtót részesítették előnyben”.

A szlovák tévék tehát nem voltak olyan népszerűek ekkor, de már egyre inkább éreztette hatását, hogy a szlovák éterben is megjelentek a kereskedelmi tévék, elsősorban a Markíza, mely a szlovákiai magyarok közt is egyre kedveltebb lett.

A 2021-es kutatás adatai alapján azonban

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fórum Kisebbségkutató Intézet

Kultúra

Média

Szlovákiai magyar

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak