A legdemokratikusabb magyar étel, amelyet József Attila is imádott – mi a paprikás krumpli titka?
A paprikás krumpli (illetve a krumplipaprikás) a magyar konyha egyik legdemokratikusabb étele. Már az „átkos” szocialista rendszerben is nagy népszerűségnek örvendett, hiszen Kádár János, illetve kritikusa, Hofi Géza humorista is szerette és sokszor emlegette, mint hagyományos népi ételt. Aki nem hiszi, nézzen utána, kérdezze meg az anyukáját vagy a nagymamáját.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Anyám konyhájában, a hetvenes években általában havonta kétszer jelent meg az étlapon a paprikás krumpli, egyszer fizetés előtt, másodszor a hónap közepén, amikor még volt elég pénz a főzésre. Hogy miért? Mert a paprikás krumplinak ezer arca és változata van, mégpedig a pénztárca tartalmától függően.
József Attila és a paprikás krumpli
Az egyetemen sokszor vitatkoztunk a menzakajáról, no meg az irodalomról, történelemről. Általában magyar vonatkozásban, mert a menzakaja magyarellenes volt – ott csak csehszlovák egyenmenü volt, a szocializmus szellemében. „Szlovák rizottó” (az olaszok a mai napig nem értik a lényegét, bár a rizottó mesterei), bolgár szarma (ami nálunk ma töltött káposzta), hamis marhabélszín vadas módra (ismeretlen eredetű, univerzális barna lisztmártással, knédlivel) stb. Volt még amolyan gulyásleves disznóhúscafatokkal, szárított húsgranulátummal, de ezt ma már jobb elfelejteni.
A sörözések és borozások során ki-kitértünk barátainkkal a paprikás krumpli témájára is. Ez az étel, más magyaros ételekkel együtt, sokszor hiányzott a kollégiumban lakó magyar diákoknak. De nemcsak ez, hanem a többi házi étel is anyánk konyhájából.
A paprikás krumpli szorosan kötődött számunkra a legnagyobb éhező magyar poéta, József Attila egyéniségéhez. „József Attila amolyan paprikáskrumpli-szagú költőnk” – jelentette ki egy beszélgetésünk során Talamon Alfonz, vagyis Fonzi (magyar író, 1966–1996 – a szerk. megj.). Igaza volt, hiszen már akkor tudtuk, hogy bár a paprikás krumpli minden osztály közkedvelt étele, mégis a munkás-proletár konyha számára a legjelentősebb.
Azért kötődött József Attila költészetéhez, mert nincs még egy költőnk, aki annyit éhezett volna, mint ő. Nővére, Jolán írta A város peremén című életrajzi regényében, hogy néha napokig koplaltak. A kőműves felesége, akinél albérletben laktak, beadott egy-egy tányér krumplilevest, ám később arra kényszerültek, hogy Attila egyetlen játékát – a hintalovat – is feldarabolják, ezzel gyújtottak tüzet a paprikás krumpli alá. József Attila imádta a paprikás krumplit, akárcsak a babgulyást kolbászreszelékkel. Libasültről és kuglerről (minyonról) álmodozott verseiben is.
Miért demokratikus, és miért proletárkaja?
Demokratikus, mert mindenki szereti, attól függetlenül, hogy szegény-e vagy gazdag. A mai napig a magyar konyhák egyik állandó étele.
Miért proletár? A paprikás krumpli alapformájában a szegénység szinonimája volt, illetve az ma is. Azért is, mert olcsó alapanyagokból készül, összetevői könnyen hozzáférhetőek, és maga az étel laktató. Krumpli, hagyma, egy kevés zsiradék, paprika és néha kolbász vagy hús. Attól függ, mit lehet beszerezni. Létezik „vak” vagy szegényes paprikás krumpli, ez a húsmentes, vegetáriánus változat.
A két háború között sokszor ünnepi étel volt, ha lókolbász került bele. Később, gazdagabb változatban házi füstölt kolbásszal készült. Ha ez drága mulatságnak tűnt, megtette az olcsóbb virsli, krinolin vagy szafaládé. Azt, hogy ezek között mi a különbség, alább tisztázzuk.
Kolbász vagy szafaládé?
Mi is a paprikás krumpli lényege?
