Kik a Mol tulajdonosai, és miért fáj a cégnek jobban az alacsonyabb Slovnaft-külanadó, mint a magasabb magyar Mol-különadó?

Igor Matovič továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy a Slovnaftra kiszabott különadót 55 százalékról 70 százalékra emelje – az erre vonatkozó törvényjavaslatot Matovič és pár képviselőtársa még januárban benyújtották a parlamentnek. Újabban pedig a volt pénzügyminiszter arról beszél, a Slovnaft-különadóból befolyt összegből lehetne finanszírozni a másik ötletét, a választási részvételért az állampolgároknak járó 500 eurós jutalmat.

Matovič korábban azzal érvelt a különadó megemelése mellett, hogy ha az nem folyik be a szlovák költségvetésbe, akkor a magyar fél fog gazdagodni a Slovnaft profitjából. Részben erre a kissé nacionalista kijelentésre alapozva perli a Mol a szlovák államot az 55 százalékos különadó miatt – amit most Matovičék újra megpróbálnak 70 százalékra emelni.

Magyarországon a Molt 90 százalékos különadóval sújtja az állam, a cég azonban a magyar államot nem perli emiatt. Erre magyarázat lehet, hogy a Mol szorosan összefonódott a jelenlegi vezetéssel, de más oka is van annak, hogy a Slovnaft 55 százalékos különadója jobban fáj a cégcsoportnak, mint a magyarországi 90 százalékos különadó.

Cikkünkben arról olvashatnak,

• kik a Mol tulajdonosai,
• hogyan szervezte ki a magyar kormány az állam tulajdonrészét alapítványokba,
• mi lehet ennek az oka,
• miért van kiszolgáltatva a Mol és a Slovnaft Horvátországnak,
• mi az oka a Mol és Horvátország közötti feszültségnek.

Tulajdonosi szerkezet

Az köztudott, hogy a Slovnaft egyedüli tulajdonosa a Mol: a magyar cég 2019 decemberére megszerezte a Slovnaft-részvények 100 százalékát, a Slovnaft zárt részvénytársasággá alakult, vagyis azóta a részvényeivel sem lehet kereskedni.

A Mol azonban nyílt részvénytársaság, a részvényeivel kereskednek is a tőzsdéken. A Mol tulajdonosi szerkezete a következőképp nézett ki 2022. szeptember 30-án:

• a részvények 31,37 százaléka külföldi, főleg intézményi befektetők – különféle befektetési alapok, hedge fundok, egyéb cégek – kezében voltak. A külföldi befektetők kb. 45 százaléka észak-amerikai, 46 százaléka európai, a többiek távol- és közel-keletiek.
• a részvények 10,49 százalékát a MOL-Új Európa Alapítvány birtokolja.
• 10-10 százaléknyi részvény van a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezében (ezekre és a MOL-Új Európa Alapítványra még visszatérünk).
• 7,95 százaléknyi részvény van a MOL Nyrt. KMRP Szervezet kezében. A KMRP a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program rövidítése: a cég azon munkavállalói, akik tagjai – és egyúttal tulajdonosai – az MRP szervezetnek, jövedelmet kapnak a szervezet számára átadott értékpapírok – ez esetben a Mol-részvények – után.
• a részvények 4,89 százalékát az OTP Bank birtokolja, a Mol és az OTP egymás résztulajdonosai 2009 óta.
• résztulajdonosok még az ING Bank (4,18 százalék), az UniCredit Bank (4,2 százalék), hazai intézményi befektetők (9,11 százalék) és hazai magánszemély befektetők (5,29 százalék).
• valamint a Molnak is vannak saját részvényei: a 2,51 százalékuk van a cég saját kezében.

De mik ezek az alapítványok a Mol tulajdonosai között?

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója. 2019-ben kezdődött Magyarországon az egyetemek modellváltása, a Corvinus volt az első, ahol ez lezajlott. A modellváltás lényege, hogy az egyetemeknek már nem az állam, hanem közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány a fenntartója. Az állam továbbra is biztosít forrásokat ezeknek az alapítványoknak, de önállóan is gazdálkodhatnak. Ehhez a kormány közvagyont is átruházott az alapítványoknak, főleg ingatlanokat, de a Corvinust fenntartó alapítvány kapott egy-egy 10 százalékos Mol- és Richter-részvénypakettet is az államtól.

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó oktatási magánintézmény fenntartója. Az MCC-t még a ‘90-es években alapította Tombor András Fidesz-közeli vállalkozó. Az intézmény fenntartója 2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, aminek az állam szintén jelentős közvagyont és és egy-egy 10 százalékos Mol-, illetve Richter-részvénypakettet ajándékozott. Az MCC egyúttal a Corvinus Egyetem egyik diákszervezete is, a Fidesz elitképzőjének tartják.

A MOL-Új Európa Alapítványt a Mol és a magyar állam közösen hozta létre 2021-ben. Ebbe az alapítványba szervezte ki az olajcég a társadalmi felelősségvállalási tevékenységének egy részét, „valamint közérdekű feladatokat lát el a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén”. Ez alapítvány a Mol-részvények 10,49 százalékát birtokolja, amit fele-fele arányban adott neki a cég és az állam.

Az állam már nem tulajdonos

Ezzel az állam elajándékozta a maradék Mol-részvényeit is. 2018-ban még a magyar állam volt a Mol legnagyobb résztulajdonosa: akkor a részvények 25,24 százaléka volt a kezében. Ezeket a részvényeket ajándékozta oda három részletben a Corvinust és az MCC-t fenntartó alapítványoknak és a MOL Új-Európa Alapítványnak.

Az államnak tehát nem maradt tulajdonrésze a Molban. Az állami vagyon ilyen jellegű kiszervezése rendszeres gyakorlattá vált Magyarországon.

2014-ben a Magyar Nemzeti Bank hozott létre hat alapítványt és juttatott nekik 2016-ban 260 milliárd forintot (akkori árfolyamon kb. 826 millió eurót), amiből az alapítványok nagy értékű ingatlanfejlesztésekbe fogtak – a munkákat Matolcsy György jegybankelnök családjához köthető cégek végezték –, illetve államkötvényeket vásároltak. Az alapítványok azóta összeolvadtak egyetlen alapítvánnyá, ami hamarosan megszűnik, a vagyona visszaszáll az MNB-re.

Ugyanakkor 2016 óta nagy divattá vált a magántőkealapok létrehozása Magyarországon a NER elitjének körében. A magántőkealapok (private equity fund) tulajdonosi köre nem nyilvános, de a Direkt36 és a Válasz Online oknyomozása szerint a legnagyobb Fidesz-közeli milliárdosok állnak – mint Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnök veje, Tiborcz István – mögöttük. Ezeket a tőkealapokat részben az állam hizlalja fel az Eximbankon és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtott hitelekkel.

Visszatérve az alapítványoknak ajándékozott állami Mol-részvényekre: a Telex a MOL-Új Európa Alapítvány létrehozásáról szóló cikkében arról ír, hogy a Mol is adott a saját részvényeiből az alapítványnak, lehet racionális lépés is, hiszen így ezekkel a részvényekkel nem kereskednek, ami védelmet nyújt az ellenséges felvásárlásokkal szemben is (ilyenek előfordultak, az osztrák OMV és az orosz Szurgutnyeftyegaz is próbálkozott ezzel az elmúlt 15 évben.)

Ugyanakkor – figyelmeztet a Telex – egy esetleges kormányváltás esetén az államnak már nem lenne beleszólása a Mol ügyeibe, hiszen ezekben az alapítványokban a jelenlegi kormányhoz hű emberek ülnek. Tulajdonképpen már most sem az államnak, hanem a kormánynak van befolyása a Molban a három alapítvány több mint 30 százalékos tulajdonrészén keresztül.

A Mol számára megnyugtató lehet, hogy az alapítványok és az OTP részesedésével együtt a részvények 36 százaléka van hazai, baráti kézben, hiszen a Mol és az OTP vezetése is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal. Ha azonban a két nagy cég menedzsmentje a jövőben valamilyen oknál fogva szembe kerülne a Fidesz-elittel, nem lesz könnyű dolga, hiszen az utóbbinak a három alapítványon keresztül jóval nagyobb a részesedése, mint az OTP-nek és a Molnak.

Az állami vagyon kiszervezése alapítványoknak és vagyonkezelőknek azt az értelmezést erősíti, miszerint a Fidesz elitje ily módon betonozza be a hatalmát és gazdasági befolyását egy kormányváltás esetére.

Különadó Magyarországon és Szlovákiában

A Mol tehát eléggé összefonódott a jelenlegi magyar kormányelittel. A Slovnaft helyzete azonban egészen más.