Napunk

Kik a Mol tulajdonosai, és miért fáj a cégnek jobban az alacsonyabb Slovnaft-különadó, mint a magasabb magyar Mol-különadó?

Hernádi Zsolt Mol-vezér körbevezeti Orbán Viktor a Mol új szákházában 2022. december 8-án. Orbán részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén. Fotó - Orbán Balázs / Facebook
Hernádi Zsolt Mol-vezér körbevezeti Orbán Viktor a Mol új szákházában 2022. december 8-án. Orbán részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén. Fotó – Orbán Balázs / Facebook

A válasz nem csak annyi, hogy a Mol összefonódott a magyar kormányelittel, és különös szerep jut benne Horvátországnak is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Igor Matovič továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy a Slovnaftra kiszabott különadót 55 százalékról 70 százalékra emelje – az erre vonatkozó törvényjavaslatot Matovič és pár képviselőtársa még januárban benyújtották a parlamentnek. Újabban pedig a volt pénzügyminiszter arról beszél, a Slovnaft-különadóból befolyt összegből lehetne finanszírozni a másik ötletét, a választási részvételért az állampolgároknak járó 500 eurós jutalmat.

Matovič korábban azzal érvelt a különadó megemelése mellett, hogy ha az nem folyik be a szlovák költségvetésbe, akkor a magyar fél fog gazdagodni a Slovnaft profitjából. Részben erre a kissé nacionalista kijelentésre alapozva perli a Mol a szlovák államot az 55 százalékos különadó miatt – amit most Matovičék újra megpróbálnak 70 százalékra emelni.

Magyarországon a Molt 95 százalékos különadóval sújtja az állam, a cég azonban a magyar államot nem perli emiatt. Erre magyarázat lehet, hogy a Mol szorosan összefonódott a jelenlegi vezetéssel, de más oka is van annak, hogy a Slovnaft 55 százalékos különadója jobban fáj a cégcsoportnak, mint a magyarországi 95 százalékos különadó.

Cikkünkben arról olvashatnak,

  • kik a Mol tulajdonosai,
  • hogyan szervezte ki a magyar kormány az állam tulajdonrészét alapítványokba,
  • mi lehet ennek az oka,
  • miért van kiszolgáltatva a Mol és a Slovnaft Horvátországnak,
  • mi az oka a Mol és Horvátország közötti feszültségnek.

Tulajdonosi szerkezet

Az köztudott, hogy a Slovnaft egyedüli tulajdonosa a Mol: a magyar cég 2019 decemberére megszerezte a Slovnaft-részvények 100 százalékát, a Slovnaft zárt részvénytársasággá alakult, vagyis azóta a részvényeivel sem lehet kereskedni.

A Mol azonban nyílt részvénytársaság, a részvényeivel kereskednek is a tőzsdéken. A Mol tulajdonosi szerkezete a következőképp nézett ki 2022. szeptember 30-án:

  • a részvények 31,37 százaléka külföldi, főleg intézményi befektetők – különféle befektetési alapok, hedge fundok, egyéb cégek – kezében voltak. A külföldi befektetők kb. 45 százaléka észak-amerikai, 46 százaléka európai, a többiek távol- és közel-keletiek.
  • a részvények 10,49 százalékát a MOL-Új Európa Alapítvány birtokolja.
  • 10-10 százaléknyi részvény van a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezében (ezekre és a MOL-Új Európa Alapítványra még visszatérünk).
  • 7,95 százaléknyi részvény van a MOL Nyrt. KMRP Szervezet kezében. A KMRP a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program rövidítése: a cég azon munkavállalói, akik tagjai – és egyúttal tulajdonosai – az MRP szervezetnek, jövedelmet kapnak a szervezet számára átadott értékpapírok – ez esetben a Mol-részvények – után.
  • a részvények 4,89 százalékát az OTP Bank birtokolja, a Mol és az OTP egymás résztulajdonosai 2009 óta.
  • résztulajdonosok még az ING Bank (4,18 százalék), az UniCredit Bank (4,2 százalék), hazai intézményi befektetők (9,11 százalék) és hazai magánszemély befektetők (5,29 százalék).
  • valamint a Molnak is vannak saját részvényei: a 2,51 százalékuk van a cég saját kezében.

De mik ezek az alapítványok a Mol tulajdonosai között?

Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója. 2019-ben kezdődött Magyarországon az egyetemek modellváltása, a Corvinus volt az első, ahol ez lezajlott. A modellváltás lényege, hogy az egyetemeknek már nem az állam, hanem közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány a fenntartója. Az állam továbbra is biztosít forrásokat ezeknek az alapítványoknak, de önállóan is gazdálkodhatnak. Ehhez a kormány közvagyont is átruházott az alapítványoknak, főleg ingatlanokat, de a Corvinust fenntartó alapítvány kapott egy-egy 10 százalékos Mol- és Richter-részvénypakettet is az államtól.

A modellváltást rengeteg bírálat érte: sokan az egyetemek privatizációjáról, az egyetemi autonómia csorbulásáról beszéltek. Az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiban ismert üzletemberek és közéleti személyiségek mellett aktív politikusok is helyet kaptak. Emiatt zárta ki ideiglenesen az Erasmus+ és más egyetemi programokból az Európai Bizottság az alapítványi fenntartású egyetemeket. A kormány meghátrált az ügyben, hajlandó a minisztereket visszahívni a kuratóriumokból.

Mathias Corvinus Collegium Alapítvány a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó oktatási magánintézmény fenntartója. Az MCC-t még a ‘90-es években alapította Tombor András Fidesz-közeli vállalkozó. Az intézmény fenntartója 2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, aminek az állam szintén jelentős közvagyont és és egy-egy 10 százalékos Mol-, illetve Richter-részvénypakettet ajándékozott. Az MCC egyúttal a Corvinus Egyetem egyik diákszervezete is, a Fidesz elitképzőjének tartják.

MOL-Új Európa Alapítványt a Mol és a magyar állam közösen hozta létre 2021-ben. Ebbe az alapítványba szervezte ki az olajcég a társadalmi felelősségvállalási tevékenységének egy részét, „valamint közérdekű feladatokat lát el a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén”. Ez alapítvány a Mol-részvények 10,49 százalékát birtokolja, amit fele-fele arányban adott neki a cég és az állam.

Az állam már nem tulajdonos

Ezzel az állam elajándékozta a maradék Mol-részvényeit is. 2018-ban még a magyar állam volt a Mol legnagyobb résztulajdonosa: akkor a részvények 25,24 százaléka volt a kezében. Ezeket a részvényeket ajándékozta oda három részletben a Corvinust és az MCC-t fenntartó alapítványoknak és a MOL Új-Európa Alapítványnak.

Az államnak tehát nem maradt tulajdonrésze a Molban. Az állami vagyon ilyen jellegű kiszervezése rendszeres gyakorlattá vált Magyarországon.

2014-ben a Magyar Nemzeti Bank hozott létre hat alapítványt és juttatott nekik 2016-ban 260 milliárd forintot (akkori árfolyamon kb. 826 millió eurót), amiből az alapítványok nagy értékű ingatlanfejlesztésekbe fogtak – a munkákat Matolcsy György jegybankelnök családjához köthető cégek végezték –, illetve államkötvényeket vásároltak. Az alapítványok azóta összeolvadtak egyetlen alapítvánnyá, ami hamarosan megszűnik, a vagyona visszaszáll az MNB-re.

Ugyanakkor 2016 óta nagy divattá vált a magántőkealapok létrehozása Magyarországon a NER elitjének körében. A magántőkealapok (private equity fund) tulajdonosi köre nem nyilvános, de a Direkt36 és a Válasz Online oknyomozása szerint a legnagyobb Fidesz-közeli milliárdosok állnak – mint Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnök veje, Tiborcz István – mögöttük. Ezeket a tőkealapokat részben az állam hizlalja fel az Eximbankon és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtott hitelekkel.

Visszatérve az alapítványoknak ajándékozott állami Mol-részvényekre: a Telex a MOL-Új Európa Alapítvány létrehozásáról szóló cikkében arról ír, hogy a Mol is adott a saját részvényeiből az alapítványnak, lehet racionális lépés is, hiszen így ezekkel a részvényekkel nem kereskednek, ami védelmet nyújt az ellenséges felvásárlásokkal szemben is (ilyenek előfordultak, az osztrák OMV és az orosz Szurgutnyeftyegaz is próbálkozott ezzel az elmúlt 15 évben.)

Ugyanakkor – figyelmeztet a Telex – egy esetleges kormányváltás esetén az államnak már nem lenne beleszólása a Mol ügyeibe, hiszen ezekben az alapítványokban a jelenlegi kormányhoz hű emberek ülnek. Tulajdonképpen már most sem az államnak, hanem a kormánynak van befolyása a Molban a három alapítvány több mint 30 százalékos tulajdonrészén keresztül.

A Mol számára megnyugtató lehet, hogy az alapítványok és az OTP részesedésével együtt a részvények 36 százaléka van hazai, baráti kézben, hiszen a Mol és az OTP vezetése is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal. Ha azonban a két nagy cég menedzsmentje a jövőben valamilyen oknál fogva szembe kerülne a Fidesz-elittel, nem lesz könnyű dolga, hiszen az utóbbinak a három alapítványon keresztül jóval nagyobb a részesedése, mint az OTP-nek és a Molnak.

Ugyanakkor a Mol-részvényeket tulajdonló alapítványok közül kettő vezetőségében maga a Mol is képviselteti magát. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. A MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumának alelnöke Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese. Világi a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is tagja – ennek az egyetemnek az átalakítását övezte a legnagyobb botrány, mert az kimondottan kultúrharcos alapon történt: a SZFE-t valamiféle liberális klubnak tartotta a kormánypropaganda.

Az állami vagyon kiszervezése alapítványoknak és vagyonkezelőknek azt az értelmezést erősíti, miszerint a Fidesz elitje ily módon betonozza be a hatalmát és gazdasági befolyását egy kormányváltás esetére.

Különadó Magyarországon és Szlovákiában

A Mol tehát eléggé összefonódott a jelenlegi magyar kormányelittel. A Slovnaft helyzete azonban egészen más.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Hernádi Zsolt

Magyarország

Mol

Olajszállítás

Slovnaft

Szankciók

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak