Napunk

Megkérdeztük a chatbotot, igaza van-e Káčernek, fenyeget-e a határrevízió. Meglepően jól vágja a témát

A Dall-E által generált fotó
A Dall-E által generált fotó

Határozott véleménye van arról is, mekkora az esélye egy szlovák–magyar konfliktusnak, illetve hogy milyen hatással lenne Fico visszatérése vagy Orbán bukása a két ország közötti kapcsolatok alakulására. A Beneš-dekrétumokról viszont máshogy vélekedik magyarul, és máshogy szlovákul.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a magyar és a szlovák nyelvű médiában is a ChatGPT képességeit elemző cikkek, valamint a vele készített interjúk a lehető legkülönfélébb témákban. A chatbot az egyszerűbb kérdések megválaszolása mellett olyan komplexebb feladatokat is képes teljesíteni, mint a vers-, prédikáció- vagy esszéírás, illetve a programozás. Emellett meglepően értelmes (és legtöbbször megdöbbentő) állásfoglalásra képes olyan bonyolultabb kérdésekben is, mint a klímaváltozás hatása, illetve a civilizációnkat fenyegető egyéb kockázatok – köztük a mesterséges intelligencia –, vagy éppen az élet értelme.

Sőt olykor már politikai kérdésekben is kikérik a véleményét. Nemrég Márki-Zay Péter is a ChatGPT-től kért tanácsot Orbán leváltására (bár ez inkább csak azt bizonyítja, hogy már ő sem veszi komolyan magát), az rtl.hu pedig többek között arról faggatta, milyen politikus Orbán Viktor, illetve milyen hatást gyakorol a világpolitikára. A valaha élt egyik legmegosztóbb magyar politikusról a gép meglepően pontos és objektív képet vázolt fel.

Ilyen előzmények után felbátorodtam, magam is regisztráltam, és hát mi másról is kérdeztem volna elsőként mesterséges beszélgetőpartneremet, mint a szlovák–magyar viszonyról, a két nemzet kapcsolatának múltjáról, jelenéről és egy kicsit persze a jövőjéről is. A kezdeti óvatos puhatolózás után egy kicsit elengedtem a fantáziámat, és meredekebb kérdésekkel is teszteltem a chatbot tudását és tűrőképességét. Olyanokkal például, hogy feltámad-e a 21. században a Trianon előtti Magyarország.

A ChatGPT, amelyet 2022 novemberében indított el az OpenAI nevű techcég, a GPT (Generative Pre-Train Transformer) szöveggeneráló mesterséges intelligencia technológiáján alapul. Ez egy forradalmi chatbot, amely képes társalgást folytatni a legkülönfélébb témákban, és szöveget generálni a megadott követelmények alapján. Ha egy felhasználó beír egy kérdést vagy kijelentést, a ChatGPT a belső algoritmusai segítségével feldolgozza a bemenetet, és általa hasznosnak és informatívnak vélt választ generál.

Mielőtt ismertetnénk, mit is gondol a ChatGPT a szlovák–magyar kapcsolatokról, két fontos dolgot érdemes leszögezni:

  • A nyelvi modell alapja az internetről származó, hatalmas szöveges adatbázis-gyűjtemény, amely különböző cikkekből, e-könyvekből, Wikipedia-szócikkekből és egyéb internetes tartalmakból áll. A chatbotnak ugyanakkor (egyelőre) nincs aktív kapcsolata az internettel, így nem rendelkezik naprakész információkkal minden egyes témában, ismeretei a 2021 után történtekről meglehetősen foghíjasak (ezért kifejezetten aktuálpolitikai kérdésekkel – például, hogy ki fogja megnyerni az idei választásokat, mi lesz Gyimesi sorsa, vagy lesz-e magyar párt a parlamentben – inkább nem is traktáltam).
  • Előfordul, hogy ha nincsenek ismeretei az adott problémáról, elsőre igaznak tűnő, ám tényszerűen hamis vagy képtelen állításokat közöl. A szlovák–magyar kapcsolatokat érintő kérdésekre adott válaszok esetében ilyesmit nem tapasztaltam, de más témák esetében igen.

Jön-e Orbán fehér lovon?

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter nemzetközi botrányt gerjesztő kijelentései fényében először azt kérdeztem a chatbottól, lát-e esélyt arra, hogy Magyarország a közeljövőben területi igényeket fog támasztani Szlovákiával szemben. Rögtön figyelmeztetett, hogy ő egy „gépi tanulási modell”, nem pedig politikai szakértő, és nincsenek konkrét információ a témában, ezért csak általánosságban tud hozzászólni.

Ennek tisztázása után felhívta a figyelmet, hogy mindkét ország az Európai Unió és az ENSZ tagja, és ebből kifolyólag kötelezettségeket vállaltak arra vonatkozóan, hogy fenntartják a békét és a stabilitást. „Az ilyen típusú viták megoldása általában diplomáciai tárgyalások útján történik, és a békés megoldás előnyösebb mindkét fél számára, mint a konfliktusok fenntartása. Összességében tehát remélhető, hogy a két ország képes lesz a békés együttműködésre és az esetleges határviták békés megoldására” – tette hozzá a robot.

Amikor ugyanezt szlovákul kérdeztem tőle, valamivel határozottabb választ adott. Ezúttal is figyelmeztetett, hogy nem képes a jövőbe látni, mivel a jövőbeni események alakulását rengeteg tényező befolyásolhatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország és Szlovákia tagja nem csupán az EU-nak, hanem a NATO-nak is, és jelenleg semmi jele nincs annak, hogy az előbbi területi igényekkel lépne fel az utóbbival szemben, hiszen mindkét ország tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.

„Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország és Szlovákia kapcsolatai az elmúlt években javultak, és mindkét ország igyekszik együttműködni és megoldásokat találni a közös problémákra” – emelte ki a szlovákul válaszoló mesterséges intelligencia.

Jönnek-e a magyar tankok?

Ezután egy kicsit merészebben kezdtem faggatni. Nekiszegeztem a kérdést, vajon előfordulhat-e a közeljövőben, hogy Magyarország megtámadja Szlovákiát területszerzés céljából, orosz támogatással?

„Az ilyen hipotetikus kérdések nem reálisak, mert nincs semmilyen bizonyíték vagy jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország bármiféle szándékot táplálna Szlovákia területi integritásának megsértésére vagy bármilyen agresszív cselekedetre. Az Európai Unióhoz és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) tartozó Magyarország a béke és a stabilitás fenntartása mellett kötelezte el magát, és együttműködik a szomszédos országokkal a bizalomépítés érdekében” – hangzott az eddigi legösszeszedettebb válasz. Megjegyezte még, hogy az orosz támogatás hipotézise sem támasztható alá semmiféle bizonyítékokkal.

Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy „a területszerzési kísérleteknek a nemzetközi jog és a diplomáciai normák értelmében nincs helye a modern, demokratikus világban, és minden ország számára fontos, hogy tiszteletben tartsa a szomszédos országok területi integritását és szuverenitását. Az Európai Unióban a tagállamok közötti viták békés rendezését és az agresszív cselekedetek megelőzését célzó mechanizmusok állnak rendelkezésre, és minden tagállamnak kötelessége ezeket tiszteletben tartani.”

A szlovák nyelvű válasz nagyrészt összecsengett a magyarral, és a diplomáciai megoldások, a párbeszéd, valamint a mindkét országot megillető szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta.

Egy korábbi válaszadásban egyébként a robot arra is figyelmeztetett, hogy az efféle spekulációk, megalapozatlan pletykák vagy találgatások „nem szolgálják az erős és harmonikus kapcsolatot az országok között”. „Az ilyen állításokat előterjesztőknek bizonyítékokkal kellene rendelkezniük, különben ezek csak találgatások és félrevezető információk” – tette még hozzá.

Amikor megjegyeztem, hogy néhány hete a szlovák külügyminiszter tett Magyarország területi igényeire utaló kijelentést, ezt először kétségbe vonta (ne feledjük, csak 2021-ig rendelkezik megbízható információkkal), majd hozzátette: „mindenesetre, ha valóban történt ilyen utalás, akkor fontos lenne, hogy a felek nyilvánosan és részletesen tisztázzák az állításokat, és hogy diplomáciai eszközökkel és párbeszéddel keressék a konfliktusok megoldását”.

Mindent vissza?

Ha már eljutottunk idáig, gondoltam egy nagyot, és megkérdeztem azt is, lát-e esélyt rá, hogy a 21. században újjáalakul a Magyar Királyság a régi, Trianon előtti határain belül. Az előzmények tükrében a válasz nem lepett meg, a mesterséges intelligencia szerint ennek semmilyen valós alapja nincs, hiszen Magyarország az EU tagja, „a nemzetközi jog és az uniós jogi keretek között működik, és tiszteletben tartja a szomszédos országok függetlenségét és területi integritását”. Egy ilyen lépés ellentétes lenne a nemzetközi joggal, valamint az államok közötti demokratikus és békés együttműködés elveivel – tette még hozzá a válasz szlovák nyelvű verziójában.

Ezen a ponton felhoztam Orbán Viktor ominózus sálját is, amire megjegyezte, hogy „az előzményekre való utalás és a múltbeli sérelmek felidézése nem segít a két ország közötti kapcsolatok javításában, és nem előmozdítja (sic!) a békés és konstruktív párbeszédet” (a magyar tudásán még van mit csiszolni).  Erre felvetettem neki, vajon nem éppen azért válik-e feszültté időről időre a viszony Szlovákia és Magyarország között, mert nincsenek eléggé kibeszélve és mindkét fél számára megnyugtatóan lezárva a múltbéli sérelmek.

„A múltbeli sérelmeknek valóban helye van a két ország közötti párbeszédben, és a két ország közötti békés és konstruktív kapcsolatok alapja az őszinte és nyitott kommunikáció. Azonban az, hogy a múltbeli sérelmek folyamatosan felbukkannak, nem segít a kapcsolatok javításában. A két ország vezetőinek és polgárainak a jövőre kell összpontosítaniuk, és azon dolgozniuk, hogy megbékéljenek a múlttal, és olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek előmozdítják a béke, a stabilitás és a prosperitás érdekében az együttműködést. (…) Ahhoz, hogy a két ország közötti kapcsolatok javuljanak, mindkét félnek meg kell próbálnia a múltat a jövő felé vezető úton feldolgozni, és el kell fogadniuk, hogy a múlt már nem változtatható meg” – hangzott a diplomatikus válasz.

Benešről mást mond magyarul, és mást szlovákul

Elérkezettnek láttam az időt, hogy felhozzam a szlovák–magyar kapcsolatok egyik legneuralgikusabb pontját, a Beneš-dekrétumok kérdését. Magyarul és szlovákul is feltettem neki a kérdést, és igencsak meglepődtem a válaszokon. A különböző nyelvű reakciók ugyanis most először jelentősebb eltérést mutattak. A kérdés a következő volt: „Szerinted a Beneš-dekrétumok miatt kitelepített, jogfosztott vagy vagyonuktól megfosztott magyar nemzetiségű állampolgárokat, illetve leszármazottaikat megilletné-e valamiféle jóvátétel vagy kártérítés?”

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyarország

Mesterséges intelligencia

Orbán Viktor

Robert Fico

Szlovákia

Szlovákiai magyar

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak