Fórum Intézet: Berényire szavazna a legtöbb magyar, Gyimesi az első tízben sincs benne
Nagyon érdekes pillanatképet mutat a Fórum Intézet legújabb felmérése a szlovákiai magyar politikáról – kiderül belőle, hogy a magyarok alig több mint fele döntötte el, hogy melyik pártra szavazna a választásokon, és bár a Szövetség magasan vezet, minden negyedik biztos pártválasztó szlovák pártra szavazna.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A szlovákiai, pártpreferenciákat érintő közvélemény-kutatásokból rendszerint nehéz kihámozni, pontosan hányadán is állnak a magyar pártok – hiszen a magyar minta meglehetősen kicsi ezekben. Kicsit közelebbi képet kaphatunk a helyzetről, ha a Fórum Intézet legújabb kutatását nézzük meg – a felmérés ugyanis kizárólag a dél-szlovákiai, magyarul tudó népesség véleményét vette górcső alá. Közéleti kérdésekről kérdezték a válaszadókat: egyebek mellett arról is, melyik pártra szavaznának. De a felmérésből az is kiderül, melyik szlovákiai magyar politikus brandépítése sikerült a legjobban az elmúlt években.
A felmérést a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege végezte 2023. január 20. és február 17. között, 1051 dél-szlovákiai, magyarul tudó válaszadó megkérdezésével. A válaszadók 87 százaléka magyar anyanyelvű, 78 százaléka pedig a magyar nemzetiséget jelölte meg a kérdőíven. A kutatást Lampl Zsuzsanna vezette, munkatársai Mrva Marianna és Gyurgyík László voltak.
Mennénk az urnákhoz, a kérdés, kire szavaznánk
A felmérés szerint a szlovákiai magyarok csaknem háromnegyede helyesli az előrehozott választásokat, és kétharmaduk az urnákhoz is járulna, ha most tartanák a voksolást. Konkrét pártot azonban csak a válaszadók alig több, mint fele tudott megnevezni, 44 százalékuk azonban még nem – ám csak 20 százalékuk nem döntötte még el, hogy melyik pártra szavazna. A többiek vagy nem mennének el szavazni, vagy nem válaszoltak a kérdésre.
Az előrehozott választásról január 31-én döntött a parlament, ekkor szavazták meg a szeptember 30-i dátumot, így a válaszadók egy része a felmérés idején még nem tudta, lesz-e előrehozott voksolás, míg másik részük már igen.
A szlovákiai magyar választók az elmúlt időszakban az országos aránynál alacsonyabban vettek részt a választásokon, ehhez képest a felmérés viszonylag magas választási hajlandóságot mutat. Lampl Zsuzsanna, a felmérés vezető kutatója szerint ebből az adatból nem tanácsos messzemenő következtetéseket levonni a valódi választási részvételre tekintettel. Egy 2019-es felmérésben hasonlóan magas arányban, 67 százaléknyian jelölték meg a szlovákiai magyarok, hogy elmennek szavazni, végül ennél jóval alacsonyabb volt a választási részvétel a dél-szlovákiai járásokban.
A biztos pártválasztók között tarol a Szövetség, ám egyáltalán nem olyan arányban, mint ahogy az elsőre gondolnánk: a válaszadók 58,3 százaléka szavazna rájuk. A Magyar Fórum a második, Simon Zsolt pártját 15,6 százalék választaná. A felmérés készítői pedig arra is rákérdeztek, hogy a Szövetség és a Magyar Fórum együtt, vagy külön induljon a választáson - az eredmény meglepő, hiszen az elsöprő többség, 58,4 százalék közös indulást szeretne. Az ellenzők csupán 8,7 százaléknyian vannak, az emberek harmada pedig nem tud véleményt mondani erről a kérdésről.
Érdekes a mostani eredmények összevetése a 2020-as választások napján, a Focus ügynökség által készített exit poll adataival. Az akkori eredmények szerint a Magyar Közösségi Összefogásra (az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás választási szövetségére) a magyarok 50 százaléka, a Hídra 20,4 százalék szavazott. 29,7 százaléknyian szlovák pártra szavaztak, 10,1 százalék az OĽaNO-t, 4,6 százalék a Smert, 2,3 százalék pedig a magyar platformot bevető PS/Spolut választotta.
A teljes mintában a Szövetség támogatottsága 32,7 százalék, a Magyar Fórumé 8,8 százalék, a többi párt sorrendje pedig hasonlóan alakult, mint a biztos választók körében, mondta el a Napunknak Lampl Zsuzsanna.
A magyar pártoknak meg kell küzdeniük azzal is, hogy továbbra is nagyon sok szlovákiai magyar szavazna szlovák pártra, konkrétan 26 százaléknyian, minden negyedik ember. Most nincs kiugróan népszerű szlovák párt a biztos magyar pártválasztók között: a legnépszerűbb a Progresszív Szlovákia 5,4 százalékkal, a második a Hlas 4,9 százalékkal, Robert Fico pártja, a Smer pedig 4,2 százalék számára opció. Érdekesség, hogy a szélsőjobboldal alig tűnik fel a felmérésében: a ĽSNS például teljesen kikopott, és a Národná Koalícia és a Republika is csak 0,3 százaléknyi választót szólított meg.
A felmérés készítői rákérdeztek a Szövetséggel kapcsolatos egyik legfontosabb témára is: vajon szükség van-e platformokra a párton belül, vagy el kellene őket törölni. Az eredmény pedig különösen izgalmas: míg az emberek több mint fele nem tudja, mit kellene kezdeni a helyzettel, 23,2 százalék eltörölné, 22 százalék pedig megtartaná a platformokat.
Bugár Béla örök
A felmérés a magyar politikusok ismertségét, mi több, a potenciális választottságukat is kutatta. Ezek a számok pedig különösen érdekesek, ugyanis kiderült: egyetlen olyan politikus sincs, akire a választók többsége leadná a voksát.
A legismertebbek továbbra is a politikai „nagy öregek". Bugár Béla, az MKP és a Híd egykori elnöke, aki már nem politizál aktívan, minden bizonnyal igazodási pontként szerepel a felmérésben, nem véletlenül. A megkérdezettek 91 százaléka ismeri a nevét - ezt az eredményt az aktív politikusok közül megközelíteni sem nagyon tudta senki.
A második hely az ismertségi listán meglepetés: Simon Zsoltot, a Magyar Fórum elnökét 10-ből 7 válaszadó ismerte. A harmadik Berényi József 67 százalékkal, a negyedik Solymos László 64 százalékkal, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke pedig 63 százalékot szerzett.
A fiatal politikusok eredménye azonban elmarad a várttól. A legnagyobbat talán Gyimesi György, az OĽaNO politikusa futotta az elmúlt évek brandépítő versenyében, és jót tett az ismertségének a médiafigyelem, 58 százaléknyian hallottak már róla - ezzel megelőzte Grendel Gábort is, akinek 57 százalékos az ismertségi indexe.
A politikai „újoncok" közül meglepő lehet Bauer Ildikó volt komáromi polgármesterjelölt 43 százalékos ismertsége - pont ugyanannyian ismerik őt, mint Forró Krisztiánt, aki azonban a Szövetség országos elnöke. Sőt, Bauer Ildikó a számok tükrében ismertebb, mint Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke, vagy mint két MKP-veterán, Őry Péter vagy Farkas Iván. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke jócskán lemaradva csak 31 százalékos ismertségi indexet ért el, Rigó Konrádot, a Híd-platform vezetőjét pedig csupán 24 százaléknyian ismerik.
Lampl Zsuzsanna szociológus hangsúlyozza, a felmérésben nem az alább látható sorrendben szerepeltek a politikusok (ez már az eredmény szerinti sorrend), hanem a legmagasabb funkciójúaktól a legalacsonyabb funkciójúakig. Ami az eredményeket illeti, Lampl szerint egyértelmű, hogy akik szerepeltek az országos politikában, a szlovákiai magyarok körében is ismertebbé váltak, ám akik csak egymás között üzengetnek, azoknak ez nem jött össze.
Nincs vezéregyéniség
A választottság kérdése még izgalmasabb - látható ugyanis, hogy hiába az ismertség, nincs olyan politikus, aki kijelenthetné, hogy a választók többsége leadná rá a voksát. Ehhez a legközelebb Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke áll, hiszen 49 százaléknyi válaszadó voksolna rá, 51 százaléknyian viszont nem.
Bárdos Gyula és Solymos László többé-kevésbé együtt mozognak Berényivel, hiszen ismertségük és potenciális választottságuk is nagyjából hasonló: Bárdosra, az egykori köztársaságielnök-jelöltre 46 százalék szavazna, Solymosra pedig 41 százaléknyian. Bugár Béla és Simon Zsolt, az ismertségi lista vezetői azonban messze lemaradtak: Bugárra az emberek 70 százaléka nem szavazna, és Simon elutasítottsága is 67 százalékos.
A felmérésből úgy tűnik, hogy Gyimesinek sem sikerült még szavazatokra váltani az ismertségét. Csupán 28 százaléknyi választónak elfogadható, 72 százalék pedig nem választaná.
De nem jártak sokkal jobban a Szövetség egyéb vezető politikusai sem. Forró Krisztiánra, a Szövetség elnökére csupán 36 százaléknyian voksolnának, 64 százalék pedig nem karikázná. Orosz Örs 66 százalék számára nem opció, Mózes Szabolcsra 74 százalék nem szavazna, Rigó Konrádra pedig 82 százaléknyian nem voksolnának.
Látható az is, hogy a régiós politikusok közül nagyon kevesen tudtak csak ismertté válni az országos színtéren. Agócs Attila füleki polgármester járt a legjobban, őt 33 százaléknyian ismerik, 29 százalék pedig választaná is. Cziprusz Zoltán rimaszombati politikust - aki egyébként évekig az MKP elnökségi tagja volt –, mindössze 24 százaléknyian ismerik, és 22 százalék voksolna rá. Viola Miklós gútai politikus az utolsó, aki át tudta lépni a 20 százalékos ismertségi indexet, mögötte Pataky Károly és Furik Csaba bodrogközi politikusok állnak, és Beke Beáta gömöri politikusnak sem sikerült az áttörés.
