Napunk

„Vihar a biliben” vagy „potenciális probléma”? Magyar és szlovák diplomatákat és közéleti szereplőket kérdeztünk a Káčer-ügyről (ankét)

Bauer Edit, Bugár Béla, Kollai István, Ivan Korčok, Jeszenszky Géza, František Śebej, Sebők Éva. Fotók - Tomáš Benedikovič, Vladimír Šimíček, MTI és Sebők Éva archívuma
Bauer Edit, Bugár Béla, Kollai István, Ivan Korčok, Jeszenszky Géza, František Śebej, Sebők Éva. Fotók – Tomáš Benedikovič, Vladimír Šimíček, MTI és Sebők Éva archívuma

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A Káčer-ügy február 7-én pattant ki, amikor a megbízott szlovák külügyminiszter a Markíza vitaműsorában azt mondta, ha Vlagyimir Putyin sikeres lett volna Ukrajnában, Magyarországnak már területi követelései lettek volna Szlovákiával szemben. Káčer hozzátette, hogy szerinte ez már ma aktuális téma, és ezért is fontos Szlovákia számára, hogy Putyin ne legyen sikeres Ukrajnában.

Nyilatkozata nyomán Igor Matovič és Gyimesi György, a minisztert jelölő OĽaNO képviselői Káčer leváltását követelték Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől, majd csatlakozott hozzájuk a Szövetség is, amelynek MKP-platformja aláírásgyűjtést is indított az ügyben. A magyar külügyi államtitkár bekérette a budapesti szlovák nagykövetet, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig azt mondta, a szlovák külügyminiszter menjen pszicháterhez.

Káčer egy következő Facebook-posztban azt üzente „Putyin kollaboránsainak, különös tekintettel a mieinkre a Kárpát-medencében és a Felvidéken, mindenkinek, aki békét akar Ukrajna megsemmisítése árán: Иди нахуй!” Ezzel a miniszter a fekete-tengeri Kígyó-sziget ukrán védőinek szállóigévé vált kijelentésére utalt, amelyben azt üzenték az ellenük vonuló orosz hadihajónak, „menj a f.szba!”

Ezek után pedig Gulyás Gergely miniszter a magyar kormány részéről is megerősítette Németh Zsolt szavait, és orvoshoz küldte Káčert.

Ilyen kemény üzengetésre több mint tíz éve, Robert Fico és Orbán Viktor 2012-es kiegyezése óta nem volt példa a magyar–szlovák kapcsolatokban. A Napunk magyarországi, szlovákiai magyar és szlovák diplomatákat, politikusokat, közéleti személyiségeket kérdezett meg az ügy kapcsán. Kérdéseinkre válaszolt Bauer Edit, Bugár Béla, Jeszenszky Géza, Kollai István, Ivan Korčok, František Šebej és Sebők Éva.

Az ankét kérdései:

  1. Valós problémáról vagy művileg gerjesztett feszültségről szól a Káčer-ügy?
  2. Milyen hatással lehet ez az ügy a magyar–szlovák kapcsolatokra?

Bauer Edit
korábbi MKP-s EP-képviselő, szociális ügyi államtitkár, parlamenti képviselő

1) Ha múlt vagy jelen időben tesszük fel a kérdést, úgy a válasz egyértelmű – az adott geopolitikai kapcsolatrendszerben gyakorlatilag kizárt, hogy valós problémáról legyen szó, és valóban csak arra szolgál, hogy belső feszültséget keltsen. Komolyabb mérlegelés nélkül a szlovák közvélemény számára hihető, a szlovákiai magyarokkal szemben pedig az ötödik hadoszlop gyanúját kelti és/vagy élteti.

Ha a kérdést jövő időben tesszük fel, akkor a válasz ennél sokkal bonyolultabb, hisz a lehetséges, súlyos következmények sora az adott pillanatban beláthatatlan. Egy győzelemittas hatalommal szemben ugyan ki támaszthatna területi követeléseket? ( A szlovák politikumnak sem ez lenne a legnagyobb aggálya.)

2) A kérdésnek két különböző rétege van: maga a gyanú, hogy mi is történhetett a háttérben, ami azért rossz, mert a két ország kapcsolatában így is hiánycikk a kölcsönös bizalom, a másik a közlés módja, melynek a diplomáciában nincs helye. Ez talán még jobban mérgezi a kapcsolatot, miközben az egymásrautaltságunk egyértelmű és nyilvánvaló.


Bugár Béla
a Híd és az MKP korábbi elnöke

1) A külügyminiszter úr nem volt a helyzet magaslatán. Amennyiben igaza volna, és komolyan létezne a széfjében bizonyíték arról, hogy Magyarországnak igenis vannak ilyen törekvései, akkor ez ellen már léptek volna, és ezt látnánk, mondjuk, a szlovák–magyar határon. Szerintem viszont ez inkább különböző kocsmai beszélgetéseken meg futballmérkőzéseken elhangzott véleményeknek lehet a leírása. Ez ugyanannyira „veszélyes”, mint amikor a Nagyszombat focidrukkerei kiabálják, hogy „bi Maďara do hlavy” (verd fejbe a magyart). Szerintem ennek valós alapja nincs, és nagyon sajnálom, hogy külügyminiszterként így előhúzta a magyar kártyát.

2) Biztosan ront a szlovák–magyar kapcsolatokon. Ráadásul Szlovákiában legkésőbb szeptemberben választások lesznek, és szerintem ezt különféle erők ki fogják használni. Minimum az MKP-platform ki fogja használni, „ijesztgetésként”, de a Republika vagy a félig-meddig fasisztákhoz húzó politikai szervezetecskék biztos rá fognak harapni. Az, amit a Híd 12 éven keresztül igyekezett elérni és úgy-ahogy elért, hogy a szlovák–magyar viszony normalizálódjon, azt Káčer egy ilyen buta kijelentéssel szétverte.


Jeszenszky Géza
korábbi magyar külügyminiszter (1990–1994), diplomata, történész

1) Az utóbbi évek során mindkét országban elterjedt az a felfogás, hogy a két ország között nincs konfliktus, nincs területi vita. A szlovákiai magyarok jogainak biztosítására persze kétoldalú alapon is szükség van, és van mit javítani, de az Európai Unió és az Európa Tanács elvei megfelelő garanciát jelentenek a jövőre nézve. Teljesen alaptalan Szlovákia részéről bármilyen félelem. Szövetségesek vagyunk a NATO-ban. Még a görögök és törökök mint két NATO-tag között sem tört ki háború. Magyarország és Szlovákia között annyi a hasonlóság, hogy a viszony az elmúlt harmincegynéhány év alatt jelentősen javult.

A szlovák külügyminiszterrel nagyon jó személyes viszonyban vagyok már a budapesti nagyköveti működése óta. Tavaly decemberben személyes beszélgetést is folytattam vele egy pozsonyi konferencián.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Ankét

Bauer Edit

Bugár Béla

František Šebej

Ivan Korčok

Külügyminisztérium

Németh Zsolt

Rastislav Káčer

Sebők Éva

Szlovák–magyar kapcsolatok

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak