Napunk

Sikerülhet-e Ficónak választást nyernie a háborús témával úgy, ahogy Orbánnak sikerült? Nem olyan egyértelmű a válasz

Robert Fico a parlamentben. Fotó - Tomáš Benedikovič
Robert Fico a parlamentben. Fotó – Tomáš Benedikovič

Háború vagy béke – erre a választásra egyszerűsítette le a tavalyi magyar országgyűlési voksolás tétjét a fideszes kommunikáció. Hasonló eszközökkel próbálkozik több szlovákiai párt is, ám nem biztos, hogy ugyanúgy bejöhet nekik.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Katonai mozgósítást tervez a Heger-kormány a Smer és a Republika szerint. Robert Fico azt is felvetette, hogy Eduard Heger miniszterelnök, Jaroslav Naď védelmi miniszter és Zuzana Čaputová köztársasági elnök – akiket ő csak „bolondok”-ként emleget – hadiállapotot akarnak kihirdetni, hogy így hiúsítsák meg a szeptemberi választást.

A háború első évfordulóján Zuzana Čaputová rendkívüli beszédben határolódott el a Ficóék és Uhríkék által terjesztett híresztelésektől. Nem igaz, hogy a szlovákiai katonák harcolni mennek Ukrajnába, és a NATO egyetlen tagállama sem akar katonai alakulatokat küldeni Ukrajnába. „Ugyanígy az sem igaz, hogy Szlovákia mozgósítást tervez. Ez egy átlátszó hazugság, amelyet a szomszédos Csehország elnökválasztási kampányában is használtak” – jelentette ki Čaputová.

A köztársasági elnök nem említette, hogy volt egy szomszédos ország, ahol nagyon hasonló módon sikerült parlamenti választást is nyerni, méghozzá alkotmányos többséggel. Cikkünkben annak járunk utána, megismétlődhet-e a Fidesz tavaly áprilisi sikere idén ősszel Szlovákiában.

A tanácstalanságtól a határozottságig

Az ukrajnai háború kitörése teljesen átírta a választási kampány menetét tavaly tél végén Magyarországon. Az Orbán-kormány a választások előtt szociális intézkedésekkel és az LMBT+-témával igyekezett diktálni a közbeszédet. A kormánypárti média február 24. előtt azt kommunikálta, nem lesz háború Ukrajnában, emlékezetes Bayer Zsolt fideszes publicista január végi mondata, mely szerint „a hülye is tudja”, hogy Ukrajnában nem lesz háború. Orbán Viktor pedig február 1-jén saját szavai szerint „békemisszión” járt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnöknél.

A Fidesz a február 24-i orosz támadás után elítélte az agresszort, és támogatta a nyugati szankciós intézkedéseket. „Még a fideszes szavazótáborban is zavart okozhatott, hogy Orbán Viktor egyik percről a másikra szembefordult az elmúlt 12 év oroszbarát politikájával, és – egyébként felelős vezetőként – mindenben támogatta az EU és a NATO döntéseit” – írta az első napok zavaráról elemzésében a Political Capital független elemző szervezet.

Pár nap alatt viszont a fideszes kommunikációs masinéria megalkotta az új narratívát, amelynek a lényege az volt, Magyarország nem sodródhat bele a háborúba, és ezt csak a Fidesz tudja szavatolni. Megszületett a „stratégiai nyugalom” fogalma, amely azt volt hivatott sugallni, egyedül a tapasztalt, higgadt Orbán Viktor mentheti meg a magyarokat a háborútól.

Mindez viszont akkor teljesedett ki, amikor a Fidesz megjelölte a belső ellenséget: a háborúpárti ellenzéket. Ehhez pedig sikeresen forgatták ki az ellenzéki politikusok nyilatkozatait.

Háború vagy béke

Márki-Zay Péter, az egyesült magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje még az orosz invázió kezdete előtt, február 13-án volt a Partizán youtube-csatorna vendége, ahol Gulyás Márton műsorvezetőtől azt a kérdést kapta, miniszterelnökként segítené-e Ukrajnát a háborús konfliktus megelőzésében vagy ha kirobban a konfliktus, annak kezelésében. „Mindenben, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, nagyon szívesen segítenénk. Ha nem Putyin ügynökeként működik Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként minden módon, amit a NATO eldönt, a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget és támogatást megadhat Ukrajnának.” Akár katonait is, érkezett erre a kérdés, amire Márki-Zay azt válaszolta, hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is, de egyelőre erről szó sincs. Viszont nem kizárt, hogy egyszer majd lesz egy NATO-misszió Ukrajnában, tette hozzá Márki-Zay.

Márki-Zay Péter a parlamenti választás éjszakáján. Fotó –TASR/DUNA/MTI – Illyés Tibor

Márki-Zay tehát nem mondott konkrétan olyasmit, hogy katonákat küldene miniszterelnökként Ukrajnába, ám nem sokkal később szavait ebben az értelemben kezdték terjeszteni.

„Magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába Márki-Zay Péter – ez derül ki abból az interjúból, amelyet Gulyás Márton baloldali aktivistának adott Gyurcsány jelöltje néhány nappal ezelőtt” – írta február 23-án, vagyis egy nappal az invázió előtt a legnagyobb kormánypárti portál, az Origo, amelynek cikkét a közmédia is átvette.

Ez lett az alapja a Fidesz legfőbb kommunikációs üzenetének: míg Orbánék békét akarnak, az ellenzék háborúpárti, és belesodorná Magyarországot a háborúba.

Kész is volt a fő üzenet: Háború vagy béke?

Háborúpártiak” és oltásellenesek”

Egy nappal a választás előtt, április 2-án is ennek megfelelően nyilatkozott Orbán Viktor: „A baloldal bele akarja tolni-húzni Magyarországot a háborúba. Ha valaki azt mondja, hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja, az azt jelenti, hogy mindent meg kell tennünk a győzelméért. Lehet katonát küldeni, lehet fegyvereket szállítani és átengedni. Lehet, sőt kell. Biztosan mondhatom, hogy a magyar baloldal és az ukrán vezetés már megállapodott, hogy a baloldal győzelme esetén fegyvereket szállítunk, Magyarország elzárja az orosz olaj- és gázvezetékeket, és mindez nem kevés nyugati ország támogatásával történik majd. Ez maga a bevonódás a háborúba.”

Márki-Zay Péter próbálta árnyalni szavait, és cáfolta, hogy katonákat küldene Ukrajnába, ám ez a cáfolat már elveszett abban a kommunikációs zajban, amelyet a kormánypárti propagandagépezet generált.

A Fidesz hasonlóan lépett fel a Covid idején: amikor az ellenzék az orosz és kínai vakcinák beszerzését bírálta, kitalálták az „oltásellenes ellenzék” jelszavát, azzal nem törődve, hogy az ellenzék az oltást magát nem kérdőjelezte meg.

Különböző elemzések erősítették meg, hogy a Fidesz elsöprő választási győzelmének egyik fő oka lehetett, hogy jobban reagált a kampányban a háború témájára.

Ahogy arra Zuzana Čaputová is rámutatott, hasonló eszközökkel próbálkozott Orbán politikai szövetségese, Andrej Babiš a cseh elnökválasztási kampányban, ám neki ez az üzenet nem jött be, és súlyos vereséget szenvedett kihívójától, Petr Paveltől.

Az Orbán-féle kampány több hasonlóságot mutat Robert Ficóék és Milan Uhríkék szlovákiai próbálkozásaival, vannak viszont fontos különbségek is.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Márki-Zay Péter

Orbán Viktor

Orosz–ukrán háború

Propaganda

Robert Fico

Választások 2023

Zuzana Čaputová

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak