Megosztottság van Érsekújvárban a magyar iskolaközpont kialakításának ügyében

A Czuczor Gergely Alapiskolának több mint 400 diákja van, nekik nincsenek működési gondjaik, folyamatosan fejlesztik az iskolájukat. Az iskolaközpont kialakítása sürgetőbb a Pázmány Péter Gimnázium számára, hiszen 80 diákkal és a jelenlegi gazdasági helyzetben lépni kellene a megmaradásuk érdekében.

A két intézmény összeolvadásáról az érintettek már különböző összetételben számos alkalommal egyeztetettek, sőt, 2019-ben nyilvános fórumot is szerveztek a témában. Részben a járvány miatt nem folytatódott a közös gondolkodás, illetve nem mindenki támogatja egy magyar iskolaközpont kialakítását Érsekújvárban.

Az alapiskola Érsekújvár önkormányzatának, a gimnázium pedig Nyitra megye fenntartásában működik. Ez nem zárja ki a két iskola összeolvadását, sőt, Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi és inkluzív oktatás főosztályának korábbi vezetője arra emlékeztet, a vonatkozó jogszabályok mellett már egy útmutató is segíti az összeolvadás problémamentes lebonyolítását.

A jogszabályok szerint bármilyen, az oktatási minisztérium alá tartozó oktatási intézményt, függetlenül a fenntartótól össze lehet vonni, legyen szó óvodáról, alapiskoláról, bármilyen középiskoláról vagy zeneiskoláról. Ha az iskolák különböző fenntartó alá tartoznak, nekik kell egyezségre jutniuk arról, hogy ki alá tartozzon az összevont intézmény.

Az összevonás egyik pozitívuma az lehetne, hogy a két iskola megoszthatná a tanárait, több közös programot szervezhetnének, az iskolaközpontnak szélesebb körű portfóliót lehetne kidolgozni. Más lenne a közösségi élet, és bevonhatnák a legkisebbeket is.

Ügy és feladat

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője emlékeztetett, hogy több fórum is megvalósult már az érsekújvári iskolaközpont témájában, melyen mindig nagyon impulzív volt a kommunikáció. Szerinte kérdés, kit kellene megbízni azzal, hogy elemzések és a számok tükrében valósuljon meg az iskolaközpont kialakítása.

„Modellként kellene látni az alapiskolát a gimnáziummal, ki kellene dolgozni a költségvetést a két iskola bevételei alapján. Fel kellene mérni a körülményeket, korábban az alapiskola azzal érvelt, hogy nincsenek üres termei, nem tudják befogadni a gimnáziumot. Viszont néhány évvel ezelőtt az épületben 36 osztály volt, most 18 van, nyilván szaktantermeket is alakítottak ki, de azt gondolom, hogy a két iskola integrációja egy ügy, a helyiségek megoldása pedig egy feladat” – mondta Fodor Attila azzal, hogy végig kell gondolni, ki legyen a központ fenntartója és hol működhetne optimálisan az összeolvadt intézmény.

A szakember szerint, ha nem lesz érdemi előrelépés az összeolvadás ügyében, idő kérdése, hogy a gimnázium megszűnjön. Úgy véli, azt a kérdést is fel kellene vetni, hogy a magyar alapiskola nem nyerne-e azzal, ha összeolvad a gimnáziummal, mert húzó erőként működhetnének a gimi jó képességű diákjai. Sőt, átjárhatóság van a tantestületek között, hiszen a pedagógusok 5-12-re vannak képezve.

A magyar gimi a tét

Érsekújvárban 2004 szeptemberéig egy intézményként működött a szlovák és a magyar gimnázium egy patinás épületben. Azóta mindkét iskolában csökkent a diákok létszáma, de míg a szlovák tagozaton 800-900 főről 500-ra, addig a magyar tagozaton 380-ról 80-ra apadt. Nyitra megyének minden évben hozzá kell járulnia a magyar gimnázium működéséhez, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig csak idő kérdése, mikor kezdi el racionalizálni iskoláit.

A jövőt tekintve két lehetőség merül fel, az egyik, hogy a magyar gimnáziumot „visszacsapják” a szlovák gimnáziumhoz, a másik pedig egy iskolaközpont kialakítása.

Az alapiskola és a gimnázium összeolvadását nem támogatók szerint hiba volt, hogy annak idején a magyar gimnázium kivonult a történelmi épületből, ezért azt javasolják, hogy a szlovák és a magyar gimnázium külön intézményként működjön egy épületben.

Peternai Zsuzsanna, a Pázmány Péter Gimnázium igazgatója korábban a Napunknak azt mondta: „Több szempontból sem tartanám jó ötletnek, hogy a fenntartó ismét össze akarja vonni a magyar és a szlovák gimnáziumot. Tíz évig dolgoztunk az iskolánk profilján, körülményes lenne egyeztetni a programjainkat, az aktivitásainkat egy másik vezetővel, ráadásul a hatályos törvények értelmében a tanárokon sem osztozhatunk, hiszen a magyar osztályokban csak olyan pedagógus taníthat, akinek van magyar érettségije. A felvidéki magyarság megmaradásának egyik kulcsa lehetne egy magyar tanítási központ létrehozása” – véli az igazgató.

Hozzátette, a gimnázium kész egyeztetni, de ehhez elsősorban az kellene, hogy az érintettek meg tudjanak állapodni erről a szándékról.

Kedvező prognózis

A középiskolai jelentkezéseket március 20-ig kell leadniuk az alapiskolás diákoknak, a nevelési tanácsadók rendszeresen összegzik, melyik iskolákba készülnek a végzős alapiskolások. Az előzetes számok alapján (február 14.) a felvételi vizsgák első terminusára 21, a másodikra pedig 55 kilencedikes jelölte be az érsekújvári gimnáziumot, de ezek a számok csak irányadóak. Az iskola egyébként 23 diákkal nyithat osztályt.

A gimnáziumnak most a fűtés okozza a legnagyobb gondot, mivel a Pázmány Péter Gimnázium a város épületében működik, nem tudnak szolgáltatót választani, ebbe az épületbe a megye nem invesztálhat és semmilyen módon nem is fejlesztheti.

„Hétezer eurós számlát kaptunk januárban úgy, hogy 5 ezer kW órával kevesebbet fogyasztottunk, mint tavaly januárban. Ezt az összeget mi nem tudjuk kifizetni, egyelőre nem rendezem a számlát, az oktatási miniszter is ezt javasolta” – mondta Peternai Zsuzsanna azzal, hogy aktívan kommunikál a fenntartóval a kompenzációhoz szükséges tájékoztatás miatt. Kérdés viszont, hogy a tárca valóban kompenzálja-e az iskolák energiaköltségét, illetve milyen egyéb költségnövekedéssel kell még számolniuk.

Lefelé építkeznének

Priskin Zoltán, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója a 2019-es fórumon ott volt ugyan, de még nem dolgozott az alapiskolában, vezetését néhány hónappal később vette át. Úgy emlékszik, akkor az érzelmek kerültek előtérbe a racionális és a szakmai megközelítés helyett.

„Nyitottak vagyunk, beszéljünk erről a témáról, de a szakmai és a gazdasági kérdéseket kell előtérbe helyezni, illetve statisztikai adatokra kell támaszkodni. Az esetleges együttműködésnél nem szabad megkerülni a gazdasági és a kapacitásbeli kérdéseket, én ezt a diskurzust szélesíteném, gondolkozzunk egy olyan iskolaközpont létrehozásáról, mely óvodával bővülne, mert egy alapiskolának a lefelé való építkezésnek kell a prioritásának lennie” – mondja az igazgató azzal, hogy nem zárkóznak el a gimnáziummal való együttműködéstől, sőt, több közös programot valósítanak meg, amelyek közül az Erasmus projektjük a legnagyobb horderejű.

Ugyanakkor Priskin Zoltán szerint jelenleg fizikailag megvalósíthatatlan, hogy a gimnázium 4 osztálya beköltözzön az alapiskola épületébe. „Tizennyolc osztályban 406 diákunk van. Kialakítottunk két informatika, két természettudományi és egy multimediális szaktantermet, vannak továbbá nyelvi szaktantermeink, hiszen a szlovák mellett az angol órákat is osztani kell. Ha ezeket a termeket törzsosztályként működtetnénk, elveszne a küldetésük. Az iskolai klubunkban öt csoport működik maximális diáklétszámmal. Ezek közül csak két tantermet tudtunk berendezni úgy, hogy kizárólag klubként használjuk őket, a többiben délelőtt tanítás van, szakmailag ez sem ideális” – véli Priskin.

„A gimnázium négy osztályának a befogadásához minimálisan további 6–7 tanteremre lenne szükségünk, mert a gimnáziumban is vannak osztott órák és számolni kell a tornaterem használatával is, mely már most teljes kihasználtsággal működik. Be kellene áldoznunk a szaktantermeinket, mert nem tudnánk gondoskodni a képzés infrastrukturális hátteréről” – mondta az alapiskola igazgatója, aki szerint ezzel az iskolaközpont is elveszítené vonzerejét és a versenyképességét a szlovák iskolákkal szemben. Tapasztalatai szerint ez döntő szempont az iskolaválasztásnál.

Kezdeményezzen a fenntartó

Priskin Zoltán szerint egyedül óvodával bővülhetnének, ha a fenntartó is így döntene. A Czuczor Gergely Alapiskola épületének egy részében jelenleg a Blaho utcai óvoda kihelyezett részlege működik. Magyar óvoda nincs a városban, csak magyar osztályok működnek a szlovák óvodákban. Komolyabb anyagi ráfordítás nélkül nem tartja reálisnak az iskolaközpont kialakítását.

„Mivel műemlékvédelem alatt áll az épület, csak a tetőteret lehetne beépíteni, így tudnánk további tantermeket kialakítani, hogy a színvonal megőrzése mellett költözzön ide a gimnázium. Ehhez azonban nagyon komoly anyagi támogatásra lenne szükség” – állítja az igazgató.

Meggyőződése, hogy a fenntartók megkérdezése nélkül nem lehet megtenni az első lépést,