Többet kellene tudni a magyar elsősök beiratkozásának hátteréről és a roma gyerekek helyzetéről a magyar iskolákban

Néhány éve a szlovákiai magyarság minden tavasszal kíváncsian várta az előzetes beiratkozási adatokat, melyeket később összevetettek a szeptemberi végleges adatokkal, és az oktatáspolitikai szakemberek igyekeztek értelmezni és véleményezni a számokat. Ma ott tartunk, hogy a beiratkozási adatok nem kerülnek nyilvánosságra, ha készülnek is elemzések, a szakemberek sem vitáznak róluk nyilvános fórumon. A beiratkozási adatok kapcsán struccpolitikát folytatnak.

Nem látunk tisztán

Az oktatási minisztérium az iskolák belső rendszerében gyűjtött adatokból készít statisztikai kimutatásokat. Ezek ugyan elérhetőek, de számos kérdésre nem adnak választ. Ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük, stagnál a magyar alapiskolákba beíratott elsősök száma, több tényezőt is figyelembe kellene venni, és látnunk kellene a reális számokat.

A tárca adataiból ki tudjuk olvasni, hogy a 2022/2023-as tanév szeptemberében 3819 elsős kezdte meg tanulmányait magyar iskolában, azt viszont már nem tudjuk, hogy hány iskolaköteles gyermek számára kértek halasztást, illetve hányan halasztottak közülük tavaly.

Nem tudjuk azt sem, hogy az áprilisi beiratkozástól a szeptemberi iskolakezdésig milyen mozgások történnek az egyes régiókban. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) évtizedek óta gyűjti és összegzi a magyar beiratkozási adatokat. Begyűjti az előzetes beiratkozási adatokat – melyeket a tárca nem összegez – és az elsősök végleges számát is.

Külön összesítették a nulladik osztályt kezdő gyerekek számát is, a központi statisztikában ez az adat az elsősök számát növelte. A statisztikákban az évet ismétlő elsősök száma is szerepelt, őket nem vezették külön. A tárca adatait tehát meg kell tisztítani ahhoz, hogy a valós számokkal tudjunk dolgozni, nem beszélve arról, hogy a magyar elsősök számának elemzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szlovák elsősök számát sem.

Tendenciák és stratégiák

A tavaszi és az őszi adatok összevetése régiós és országos szinten azért lenne fontos, mert tisztább képet adna a gyerekek mozgásáról, arról, hogy a szülők végül valóban a kiválasztott iskola mellett döntöttek-e, esetleg a régió más magyar vagy szlovák alapiskoláját választották-e.

A számok arról is árulkodnak, hogy az előzetes adatokhoz képest mennyi szociálisan hátrányos helyzetű gyereket írattak be a hivatalos beiratkozási határidő után. Ezek a tendenciák a statisztikai adatok elemzése szempontjából nemcsak azért nagyon fontosak, mert pontosabb képet adnak a magyar elsősök számáról, hanem azért is, mert relevánsabb válaszokat fogalmazhatunk meg a csökkenés, illetve a mozgások okairól.

Mélyebb elemzésekre támaszkodva olyan oktatási stratégiák készülhetnének, melyek hosszú távon fenntarthatóvá tehetnék a magyar iskolahálózatot.

Mennyi az annyi?

Többször kerestük Fekete Irént, az SZMPSZ elnökét és kértük, hozzák nyilvánosságra a szövetség által összegyűjtött adatokat. Először azt mondta, „elnökségi döntés született arról, hogy a számokat nem hozzuk nyilvánosságra”. Az viszont nem világos, miért döntött az SZMPSZ elnöksége úgy, hogy eltitkolja a magyar iskolákkal kapcsolatos adatokat.

Miután az oktatási minisztériumtól a Napunk megkapta az idei tanév magyar elsőseinek számát, az utóbbi öt év adatainak véleményezésére kértük a szövetség elnökét. Elfoglaltságra hivatkozva közölte, nem tudott eleget tenni a kérésünknek és Fodor Attilához irányított.

Később hozzátette, hogy „szakember híján nem is készül átfogó elemzés az SZMPSZ-ben erről a témáról, és mivel ez az adat évről évre változik, nincs sok értelme egy erről szóló fórumnak sem. Minden intézmény, fenntartó a saját maga létszámait követi nyomon, azzal dolgozik, azokat értékeli ki, elemzi helyi szinten, és ott is hoznak meg érdemi döntéseket, ha szükségesnek látják.” Fekete Irén szerint az SZMPSZ civil szervezet, nem pedig elemző- vagy kutatóintézet. „Talán a Fórum Kisebbségkutató Intézet elvégezhetné ezt a szép feladatot” – zárta az SZMPSZ elnöke.

Úgy tudjuk, a szövetség elnökségi ülésein sem vitatják meg az elsősökkel kapcsolatos számokat. Ráadásul Fekete Irén szerint az iskolák közül „aki akarja, elküldi, hol pontosan, hol pontatlanul” a számokat, és a minisztérium számai a relevánsak, ők is azzal dolgoznak.

Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban azt mondta, az iskolabuszok bevezetésének hírére harmadával – 200-ról 266-ra – emelkedett a magyar iskolába íratott gyerekek száma. Kérdés, hogy ezeket a számokat milyen adatokra támaszkodva közölte, hiszen az oktatási minisztérium szeptember 15-e után dolgozza ki a statisztikai kimutatásokat.

A magyar alapiskolák beiratkozási adataival évekkel ezelőtt Pék László, az SZMPSZ korábbi elnöke, Albert Sándor oktatási szakember és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője foglalkozott valamilyen formában. Utóbbi kettő a Napunknak megerősítette, hogy intézményes szinten vagy átfogó módon egyetlen magyar szakember sem dolgozik a statisztikai adatokkal, ezt mindketten komoly hiányosságnak tartják. Fodor Attila hozzátette, átfogó elemzéseket az állami szervek a szlovák iskolákról sem dolgoznak ki.

Mit mondanak a szakpolitikusok?

A beiratkozási adatokról és a megszűnő magyar alapiskolákról a Szövetség platformjainak oktatási szakértőit is megkérdeztük. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke (Összefogás-platform), a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója szerint „az alapiskolai tanulók összlétszámában nem tapasztalható lényeges kilengés, ami pedig jó hír az utóbbi egy-két évtizedből, hogy csökkent azon magyar szülők aránya, akik szlovák iskolába íratják gyermeküket”. Nem részletezte viszont, hogy ezt az állítását mire alapozza.

„Nő a vegyes házasságok száma, nagy kihívás, hogy ezekből a családokból minél nagyobb arányban írassák magyar iskolába a gyerekeket. Ez stratégiai kérdés. Az iskolák megszűnésénél minden esetet külön kell megnézni, de összességében elmondható, hogy az utóbbi években nagyrészt azok a kisiskolák szűntek meg, amelyek a rendkívül alacsony tanulói létszám miatt fenntarthatatlanokká váltak” – mondta Mózes Szabolcs.

Kiss Beáta, az MKP-platform oktatáspolitikusa szerint is elsősorban a kisebb, falusi intézmények, illetve a szórványosodó régiók iskolái kerülnek veszélybe. „Ráadásul még mindig szlovák iskolákba kerül a vállaltan magyar nemzetiségű diákok mintegy 10 százaléka. E jelenségek okait csak részben kereshetjük az oktatásügy rendszerében, gondjaiban, gazdasági és társadalmi okok is vannak a háttérben” – véli Kiss, ugyanakkor ő sem közölte, milyen forrásra támaszkodik, amikor azt állítja, a magyar nemzetiségű diákok 10 százaléka kerül szlovák iskolába.

Érdeklődésünkre az oktatási tárca statisztikai kimutatásokért felelős intézete közölte, nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány magyar nemzetiségű diák jár szlovák tannyelvű alapiskolába.

Prékop Mária, a Híd-platform oktatáspolitikusa szerint valóban csökken a magyar iskolák száma, viszont jó hír, hogy a gyerekek összlétszáma nem, sőt, idén enyhe emelkedést mutat. „Nem kevesebb a diák, csak a szülők a nagyobb iskolákat részesítik előnyben, illetve ha az önkormányzat képtelen tovább finanszírozni a veszteséges iskolákat, akkor kénytelen megszüntetni azokat” – állítja Prékop Mária, aki szerint ez a tendencia folytatódhat a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt.

Mivel az SZMPSZ szakmai, civil szervezetként nem, illetve más intézmény sem dolgozik a statisztikai adatokkal, azt is megkérdeztük a szakpolitikusoktól, hogy ők követik-e a számok alakulását. „Figyeljük a statisztikákat, habár az utóbbi egy-két évben nem jelentek meg a honi magyar gyűjtés eredményei, ezért is volt társadalmi szinten hasznos a Napunk pár héttel ezelőtti cikke, amely tartalmazta az elmúlt évek összesítését. A megoldás egyébként nem az, hogy egy párt végzi az oktatási adatok mély elemzését, a leendő kisebbségi törvénynek köszönhetően olyan oktatási önkormányzatiságot kell kialakítani, melynek részét képezik ezek a kompetenciák. Vagyis olyan magyar állami intézményi háttérbázist, ahol gyűjtik, kiértékelik és nyilvánosságra hozzák az ilyen jellegű adatokat és trendeket. Ez társadalmi érdek” – szögezte le Mózes Szabolcs.

Olvassa el

Nem tudni, miért zuhant be két éve a magyar elsősök száma Szlovákiában, mostanra stabilizálódni látszik a helyzet

Kiss Beáta szerint léteznek szakmai, civil szervezetek, melyek nagy munkát fektetnek az elemzések kidolgozásába. „Nem véletlenül valósult meg széles összefogással az óvodafejlesztési program, hisz az óvodákba való beíratás mindenképp egy fontos lépcső a magyar iskolák irányába is. A civil szféra, különösen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége véleményezte a múltban is, ma is, ha arra felkérést kap, mind a problémákat, mind a megoldási javaslatokat” – közölte Kiss Beáta. Prékop Mária pedig saját részre készít összegzéseket.

Nyílt titok

Albert Sándor, a Selye János Egyetem korábbi rektora megkeresésünkre azt mondta, bár az utóbbi években stabilizálódni látszik a magyar iskolába beíratott elsősök száma, de ez elsősorban a roma gyerekeknek köszönhető, ugyanakkor egyre inkább eltolódnak az arányok. „Egyre több a roma gyerek a magyar iskolákban, és ezzel több szempontból is kezdeni kell valamit. Egyrészt az Európai Unió komoly büntetést ró ki a szegregáció miatt, erre már Magyarországon és Szlovákiában is volt példa. Másrészt a roma gyerekek oktatására több szempontból fel kellene készülni, ellenkező esetben a nem roma gyerekeket elviszik a magyar iskolákból” – állítja Albert Sándor.

Pontos statisztikával gyakorlatilag lehetetlen alátámasztani a roma gyerekek számát, hiszen sok magyar ajkú roma magyarnak vallotta magát a 2021-es népszámlálás alkalmával. Albert Sándor emlékeztet, hogy a Roma közösségi atlasz legutóbbi összegzése alapján mintegy 450 ezer roma él Szlovákiában, miközben a népszámláláskor 100 ezren sem jelölték meg a romát első nemzetiségként.

Amiről nem beszélünk

Nyílt titok, hogy Közép- és Kelet-Szlovákiában több magyar iskola kizárólag a roma gyerekeknek köszönhetően működik.