Napunk

A magyar kormány a jövőt az újraiparosításban látja, de az eddig sem volt annyira sikeres

Orbán Viktor évértékelő beszédet tart 2023. február 18-án. Fotó - MTI / Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor évértékelő beszédet tart 2023. február 18-án. Fotó – MTI / Koszticsák Szilárd

Magyarország mégis ezt az irányt erőlteti: akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, miközben ehhez nem ideálisak az ország adottságai.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Január elején jelent meg egy összefoglaló Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai víziójáról, amiből tudni lehet, hogy a magyar miniszterelnök egy új, kétpólusú világrend létrejöttével számol, és Magyarország számára abban látja a kitörési pontot, hogy mindkét nagy blokkhoz kapcsolódni fog.

A miniszterelnöki vízióra rímelő gazdaságpolitikai stratégiát vázolt fel még karácsony előtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Szerinte az orosz–ukrán háború vesztese Európa, mivel nem védi a saját iparát, miközben az USA és Kína ezt teszi, így Európa ipara lassan le fog épülni. Nagy Márton magabiztosan azt állítja, hogy Magyarországon nincs semmilyen belső hiba, minden nehézség külső okokra vezethető vissza. A miniszter szerint Európának most azt kellene csinálnia, amit Magyarország már 2010-ben elkezdett és sikerre vitt: ez az újraiparosítás.

„Helyzeti előnyben vagyunk: egy évtizede folytatjuk az újraiparosítást, és továbbra is azon az eredményes úton kívánunk haladni, amely mentén hazánk új európai hadiipari és elektromobilitási csomóponttá vált” – írja Nagy Márton.

Ezt az állítást vette górcső alá a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss, a Napunknak is elküldött elemzése. A GKI azt nézte meg, hogy 2010 óta hogyan alakult a feldolgozóipar súlya a GDP-ben, illetve a foglalkoztatottságban.

Agyontámogatják, de nem nőtt az ipar aránya

2022 III. negyedévében a feldolgozóipar adta a GDP 20,4 százalékát, a foglalkoztatottak 20,8 százaléka dolgozott a szektorban. Ehhez képest a szolgáltatások súlya jóval nagyobb: a GDP-ben 69,1, a foglalkoztatottságban 61,8 százalék.

A GDP és a foglalkoztatottak megoszlása Magyarországon, 2022. III. negyedév (%)

Grafikon – GKI-számítás a KSH adatai alapján

A GKI számításai szerint bár az állam 2010 óta bőkezűen támogatja, a feldolgozóipart súlya a GDP-ben 2010 óta csökkent – akkor 21,3 százalék volt szemben a 2022. III. negyedévi 20,8 százalékkal –, a foglalkoztatottságban pedig nem változott.

A foglalkoztatottsági adatok egyébként azt mutatják, hogy 2018-ig valóban növekedett a feldolgozóipar, de a többi szektorban dolgozók száma is nőtt.

2018-ig 28 százalékkal nőtt a feldolgozóipar létszáma (226 ezer fővel), de eközben a szolgáltatások is 376 ezer fővel (+15,5 százalékkal) növelték a foglalkoztatottságot. De még a mezőgazdaságban és az építőiparban is összesen 101 ezer fővel nőtt a létszám (+22 százalék). Ezzel a 2010-18 közötti 735 ezer fős növekmény 30,8 százalékát adta a feldolgozóipar, 51,1 százalékát a szolgáltatások.

A fordulat éve

2018 azonban vízválasztó volt a feldolgozóipar esetében: azóta csökkent a szektorban dolgozók száma. 2018 és 2022 III. negyedéve között összesen 109 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, de ez a növekmény szinte kizárólag a szolgáltatóiparnak köszönhető: a szektorban 110 ezer fővel dolgoztak többen 2018-hoz képest, míg a feldolgozóipar 51 ezer fővel kevesebb embert alkalmazott (miközben az építőiparban 51 ezerrel többen dolgoztak).

A foglalkoztatottak számának változása 2010 és 2022 között Magyarországon (fő)

Grafikon – GKI-számítás a KSH adatai alapján

„Összességében 2010–22 között a 844 ezer fővel növekvő foglalkoztatottságból a feldolgozóipar közel 21%-ot, a szolgáltatási szektor 58%-ot tett ki. Vagyis a szolgáltatások adták a növekmény nagyobb részét, miközben a szektor támogatása az eltelt időszakban elenyésző volt a feldolgozóipari támogatásokhoz képest” – írja az elemzés.

A GKI részletesebben is megnézte,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

Gépjárműipar

Magyarország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak