Napunk

Csak Magyarország nem hagyta ott az „orosz kémbankot”, de ezt nem is tehetné meg olyan könnyen, mint Szlovákia

Szergej Lavrov, Nyikolaj Koszov IIB-elnök és Szijjártó Péter 2021-ben. Fotó - Szijjártó Péter/Facebook
Szergej Lavrov, Nyikolaj Koszov IIB-elnök és Szijjártó Péter 2021-ben. Fotó – Szijjártó Péter/Facebook

A Nemzetközi Beruházási Banknak esélye lehetett volna lerázni magáról a KGST és a KGB örökségét, de ezt is keresztülhúzta az orosz–ukrán háború.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Január végén Szlovákia és Csehország kilépett, hamarosan Bulgária és Románia is kilép az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB). A kilépés szándékát még 2022 márciusában jelentették be ezek az országok, nem sokkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közép-európai országok közül egyedül Magyarország nem hagyja ott a bankot. Cikkünkben arról olvashatnak:

  • Mi egyáltalán egy beruházási bank?
  • Miért hívja a közbeszéd kémbanknak a Nemzetközi Beruházási Bankot?
  • Miért okozott már a Trump-adminisztráció alatt feszültséget az IIB Magyarország és az USA között?
  • Mit jelenthet az, hogy Magyarország nem lép ki, és valóban szorosabbra fűzte-e a viszonyt az IIB-vel?

Gazdaságélénkítés

Mi az a beruházási bank? Ez a banktípus jellemzően olyan fejlesztéseket finanszíroz, amik egy adott régiót igyekeznek jobb gazdasági helyzetbe hozni. Nemcsak különféle regionális együttműködéseknek, hanem az egyes országoknak is vannak befektetési vagy fejlesztési bankjaik:

  • Szlovákiában ez a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank (Slovenská záručná a rozvojová banka), amit a belügyminisztérium hozott létre. A célja a hazai kis- és középvállalkozások hitelezése.
  • Magyarországon hasonló feladata van a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak, bár az MFB nagyvállalatokat is finanszíroz: részben az MFB nyújtotta hitelkeretből vásárolta meg az Antenna Hungária és a magyar állam a Vodafone Magyarországot, illetve kormányközeli vállalkozók – mint a miniszterelnök veje – is több projektjükhöz kaptak MFB-hitelt.
  • Az Európai Beruházási Bank az EU fejlesztési bankja, a tulajdonosai a tagországok. Az EBB kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon, „a felvett pénzből pedig kedvező feltételekkel hitelt folyósít az EU céljainak elérését szolgáló projektek megvalósításához”. Kis- és nagyvállalatoknak egyaránt nyújt hitelt, hogy támogassa a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
  • Van külön fejlesztési bankja az Európa Tanácsnak is, az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB), illetve 1991-ben a közép- és kelet-európai (KKE) országok piacgazdaságra történő átállását segítendő hozták létre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), ami azóta globális fejlesztési bankká nőtt.

Névleg a Nemzetközi Beruházási Banknak is hasonlóak a céljai: növelni a tagországok közötti gazdasági összeköttetéseket és integrációt „a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a nemzetgazdaságok versenyképességének biztosítása érdekében”. Ezeket a célokat, mint a bank oldalán is olvasható, „a meglévő történelmi kötelékek” is támogatják.

Az újjáéledt KGST-bank

Az IIB ugyanis 1970-ben jött létre a KGST fejlesztési bankjaként, hogy előmozdítsa a keleti blokk országai között a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Rácz András Oroszország-szakértő szerint azonban a tervgazdaság sajátosságai miatt nem tudta hatékonyan ellátni azt a feladatát, de „mivel a bank széles körű és jól működő nemzetközi hálózattal rendelkezett, a KGB gyakran használta fedőszervezetként”.

A rendszerváltás után a bank bár nem szűnt meg, semmilyen érdemi munkát nem végzett. Magyarország az első Orbán-kormány idején ki is lépett a bankból.

A 2010-es évek elején azonban az IIB új lendületet kapott. 2015-ben – a hidegháború vége óta először – új külföldi irodát nyitott Pozsonyban. Ugyanebben az évben Magyarország – az immár harmadik ciklusát töltő, és az egykori harcos Oroszország-ellenességet maga mögött hagyó Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt – újra csatlakozott a bankhoz.

Az IIB a központját is eredetileg Pozsonyba szerette volna költöztetni, de a szlovák kormány nem volt hajlandó azokat a mentelmi jogokat biztosítani az alkalmazottaknak, amiket a bank kért.

A magyar kormány tárt karokkal fogadta, a szövetségesek nem örültek

A bank végül Budapestre költöztette a központját, Orbán Viktor kormánya nem gördített akadályokat az alkalmazottak mentelmi joga elé. Az IIB Budapestre költözése nagy vihart keltett: a bankot a KGB-vel való egykori összefonódása miatt eleve bizalmatlanság övezte, szakértők szerint nem ok nélkül, az alkalmazottaknak biztosított mentelmi jog megkönnyíti a titkosszolgálati munkát. Rácz András szerint ez komoly kockázatokat jelent a belső biztonságra, a kémelhárításra és a pénzügyi biztonságra nézve is. Ezek a kockázatok ráadásul Magyarországon túl a NATO és az EU többi tagországára is kiterjednek – írta Rácz 2019-ben.

Kémelhárítási szakemberek is hasonlóan látták a helyzetet: Dezső András szervezett bűnözéssel és titkosszolgálatokkal foglalkozó újságírónak többen azt nyilatkozták, Moszkva elsősorban orosz hírszerzők, valamint titkosszolgálati és ehhez kapcsolódó pénzügyi műveletek fedésére használhatja a Nemzetközi Beruházási Bankot. A bank elnöke, Nyikolaj Koszov családi vonalon is kötődik a szovjet titkosszolgálatokhoz.

Az IIB alkalmazottainak nyújtott diplomáciai mentesség komoly feszültséget okozott a magyar kormány és az azóta is barátinak tartott Trump-adminisztráció között. Orbán Viktor azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy az akkori nagykövetnek, David Cornsteinnek megígérte: az IIB nem költözhet az USA budapesti nagykövetségének közelébe, a magyar és az amerikai titkosszolgálatok szorosan együttműködnek majd a bank monitorozásában.

A Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelye a Lánchíd budai hídfőjénél. Fotó – IIB/Facebook

Végül a magyar kormány abba is belement, hogy szűküljön azok köre, akik az IIB alkalmazottaiként vagy vendégeiként diplomáciai mentességet kapnak, és az sem lesz egyenértékű a diplomáciai mentességgel.

Orosz kémbank helyett európai intézmény?

Az IIB-vel több cikkben is foglalkozó Direkt36 oknyomozó portál 2019 decemberében azt írta, hogy addig semmilyen bizonyíték nem merült fel a kémvádra. 2020 februárjában a független Moscow Times szentelt nagyobb anyagot a banknak, amiből kiderül: a bank vezetői tisztában vannak a bizalmatlansággal, de azon dolgoznak, hogy egy európai bankot hozzanak létre.

Laszlóczki Imre, az IIB igazgatótanácsának alelnöke azzal érvelt az „európaizálódás mellett”, hogy az EU-tagországok – Magyarország, Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – részesedése a bankban akkor összesen 53 százalék volt, míg Oroszországé csak 43 százalék, igaz, a 25 százalékkal nagyobb részesedéssel rendelkező tagok megvétózhatták a döntéseket.

A lap idézi a Fitch Ratings hitelminősítő egyik vezetőjét, Tony Stringert, aki akkor úgy látta, az IIB valóban tett lépéseket, hogy távolodjon az oroszközpontúságtól, és európai intézménnyé váljon, az „irányítási struktúrája jobban igazodik a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz”.

A Fitchnél az IIB minősítése 2021-ben „A-” volt stabil kilátással, ami a felső közepes befektetési fokozaton belül a leggyengébb pozíció. Miután 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a bank minősítése a Fitchnél március elején lezuhant a még befektetésre ajánlott kategória utolsó előtti fokozatára, azaz „BBB”-ra negatív kilátással, majd március végére a befektetésre már nem ajánlott, „bóvli” kategórián belüli „BB-”-ra, májusban pedig a Fitch felfüggesztette a Nemzetközi Beruházási Bank minősítését.

Ebből látszik, hogy túl sok értelme nem is maradt az IIB tagjának maradni. A bankot Szlovákia, Csehország, Bulgária és Románia ott is hagyta, Magyarország azonban nem, sőt még a tulajdonrésze is nőtt a bankban: 17,2 százalékról 25,27 százalékra.

Ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország ezúttal is az orosz érdekeknek megfelelően cselekedett, és még az együttműködést is szorosabbra fűzte a bankkal, a kép azonban ennél árnyaltabb.

Nem olyan egyszerű kilépni, ha Budapesten a központ

Az a dimenzió, amiben ez a bank működni tudna, megszűnt, részben a háborús helyzet és a szankciók miatt, részben a tagok kivonulása miatt – magyarázza a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő. Bartha úgy látja, Magyarország kényszerhelyzetben van:

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

Magyarország

Nemzetközi Beruházási Bank

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak