Csak Magyarország nem hagyta ott az „orosz kémbankot”, de ezt nem is tehetné meg olyan könnyen, mint Szlovákia

Január végén Szlovákia és Csehország kilépett, hamarosan Bulgária és Románia is kilép az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB). A kilépés szándékát még 2022 márciusában jelentették be ezek az országok, nem sokkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közép-európai országok közül egyedül Magyarország nem hagyja ott a bankot. Cikkünkben arról olvashatnak:

• Mi egyáltalán egy beruházási bank?
• Miért hívja a közbeszéd kémbanknak a Nemzetközi Beruházási Bankot?
• Miért okozott már a Trump-adminisztráció alatt feszültséget az IIB Magyarország és az USA között?
• Mit jelenthet az, hogy Magyarország nem lép ki, és valóban szorosabbra fűzte-e a viszonyt az IIB-vel?

Gazdaságélénkítés

Mi az a beruházási bank? Ez a banktípus jellemzően olyan fejlesztéseket finanszíroz, amik egy adott régiót igyekeznek jobb gazdasági helyzetbe hozni. Nemcsak különféle regionális együttműködéseknek, hanem az egyes országoknak is vannak befektetési vagy fejlesztési bankjaik:

• Szlovákiában ez a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank (Slovenská záručná a rozvojová banka), amit a belügyminisztérium hozott létre. A célja a hazai kis- és középvállalkozások hitelezése.
• Magyarországon hasonló feladata van a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak, bár az MFB nagyvállalatokat is finanszíroz: részben az MFB nyújtotta hitelkeretből vásárolta meg az Antenna Hungária és a magyar állam a Vodafone Magyarországot, illetve kormányközeli vállalkozók – mint a miniszterelnök veje – is több projektjükhöz kaptak MFB-hitelt.
• Az Európai Beruházási Bank az EU fejlesztési bankja, a tulajdonosai a tagországok. Az EBB kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon, „a felvett pénzből pedig kedvező feltételekkel hitelt folyósít az EU céljainak elérését szolgáló projektek megvalósításához”. Kis- és nagyvállalatoknak egyaránt nyújt hitelt, hogy támogassa a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
• Van külön fejlesztési bankja az Európa Tanácsnak is, az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB), illetve 1991-ben a közép- és kelet-európai (KKE) országok piacgazdaságra történő átállását segítendő hozták létre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), ami azóta globális fejlesztési bankká nőtt.

Névleg a Nemzetközi Beruházási Banknak is hasonlóak a céljai: növelni a tagországok közötti gazdasági összeköttetéseket és integrációt „a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a nemzetgazdaságok versenyképességének biztosítása érdekében”. Ezeket a célokat, mint a bank oldalán is olvasható, „a meglévő történelmi kötelékek” is támogatják.

Az újjáéledt KGST-bank

Az IIB ugyanis 1970-ben jött létre a KGST fejlesztési bankjaként, hogy előmozdítsa a keleti blokk országai között a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Rácz András Oroszország-szakértő szerint azonban a tervgazdaság sajátosságai miatt nem tudta hatékonyan ellátni azt a feladatát, de „mivel a bank széles körű és jól működő nemzetközi hálózattal rendelkezett, a KGB gyakran használta fedőszervezetként”.

A rendszerváltás után a bank bár nem szűnt meg, semmilyen érdemi munkát nem végzett. Magyarország az első Orbán-kormány idején ki is lépett a bankból.

A 2010-es évek elején azonban az IIB új lendületet kapott. 2015-ben – a hidegháború vége óta először – új külföldi irodát nyitott Pozsonyban. Ugyanebben az évben Magyarország – az immár harmadik ciklusát töltő, és az egykori harcos Oroszország-ellenességet maga mögött hagyó Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt – újra csatlakozott a bankhoz.

Az IIB a központját is eredetileg Pozsonyba szerette volna költöztetni, de a szlovák kormány nem volt hajlandó azokat a mentelmi jogokat biztosítani az alkalmazottaknak, amiket a bank kért.

A magyar kormány tárt karokkal fogadta, a szövetségesek nem örültek

A bank végül Budapestre költöztette a központját, Orbán Viktor kormánya nem gördített akadályokat az alkalmazottak mentelmi joga elé. Az IIB Budapestre költözése nagy vihart keltett: a bankot a KGB-vel való egykori összefonódása miatt eleve bizalmatlanság övezte, szakértők szerint nem ok nélkül, az alkalmazottaknak biztosított mentelmi jog megkönnyíti a titkosszolgálati munkát. Rácz András szerint ez komoly kockázatokat jelent a belső biztonságra, a kémelhárításra és a pénzügyi biztonságra nézve is. Ezek a kockázatok ráadásul Magyarországon túl a NATO és az EU többi tagországára is kiterjednek – írta Rácz 2019-ben.

Kémelhárítási szakemberek is hasonlóan látták a helyzetet: Dezső András szervezett bűnözéssel és titkosszolgálatokkal foglalkozó újságírónak többen azt nyilatkozták, Moszkva elsősorban orosz hírszerzők, valamint titkosszolgálati és ehhez kapcsolódó pénzügyi műveletek fedésére használhatja a Nemzetközi Beruházási Bankot. A bank elnöke, Nyikolaj Koszov családi vonalon is kötődik a szovjet titkosszolgálatokhoz.

Az IIB alkalmazottainak nyújtott diplomáciai mentesség komoly feszültséget okozott a magyar kormány és az azóta is barátinak tartott Trump-adminisztráció között. Orbán Viktor azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy az akkori nagykövetnek, David Cornsteinnek megígérte: az IIB nem költözhet az USA budapesti nagykövetségének közelébe, a magyar és az amerikai titkosszolgálatok szorosan együttműködnek majd a bank monitorozásában.

Végül a magyar kormány abba is belement, hogy szűküljön azok köre, akik az IIB alkalmazottaiként vagy vendégeiként diplomáciai mentességet kapnak, és az sem lesz egyenértékű a diplomáciai mentességgel.

Orosz kémbank helyett európai intézmény?

Az IIB-vel több cikkben is foglalkozó Direkt36 oknyomozó portál 2019 decemberében azt írta, hogy addig semmilyen bizonyíték nem merült fel a kémvádra. 2020 februárjában a független Moscow Times szentelt nagyobb anyagot a banknak, amiből kiderül: a bank vezetői tisztában vannak a bizalmatlansággal, de azon dolgoznak, hogy egy európai bankot hozzanak létre.

Laszlóczki Imre, az IIB igazgatótanácsának alelnöke azzal érvelt az „európaizálódás mellett”, hogy az EU-tagországok – Magyarország, Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – részesedése a bankban akkor összesen 53 százalék volt, míg Oroszországé csak 43 százalék, igaz, a 25 százalékkal nagyobb részesedéssel rendelkező tagok megvétózhatták a döntéseket.

A lap idézi a Fitch Ratings hitelminősítő egyik vezetőjét, Tony Stringert, aki akkor úgy látta, az IIB valóban tett lépéseket, hogy távolodjon az oroszközpontúságtól, és európai intézménnyé váljon, az „irányítási struktúrája jobban igazodik a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz”.

A Fitchnél az IIB minősítése 2021-ben „A-” volt stabil kilátással, ami a felső közepes befektetési fokozaton belül a leggyengébb pozíció. Miután 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a bank minősítése a Fitchnél március elején lezuhant a még befektetésre ajánlott kategória utolsó előtti fokozatára, azaz „BBB”-ra negatív kilátással, majd március végére a befektetésre már nem ajánlott, „bóvli” kategórián belüli „BB-”-ra, májusban pedig a Fitch felfüggesztette a Nemzetközi Beruházási Bank minősítését.

Ebből látszik, hogy túl sok értelme nem is maradt az IIB tagjának maradni. A bankot Szlovákia, Csehország, Bulgária és Románia ott is hagyta, Magyarország azonban nem, sőt még a tulajdonrésze is nőtt a bankban: 17,2 százalékról 25,27 százalékra.

Ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország ezúttal is az orosz érdekeknek megfelelően cselekedett, és még az együttműködést is szorosabbra fűzte a bankkal, a kép azonban ennél árnyaltabb.

Nem olyan egyszerű kilépni, ha Budapesten a központ

Az a dimenzió, amiben ez a bank működni tudna, megszűnt, részben a háborús helyzet és a szankciók miatt, részben a tagok kivonulása miatt – magyarázza a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő. Bartha úgy látja, Magyarország kényszerhelyzetben van: