Napunk newsfilter: Szerelem a „béketáborban”, egymásra talált a Fidesz és a Smer
1. „…a végén még azt a pénzt, ami minket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda.” 2. Kína is becsúszik a béketáborba – hátán a tajvani, az ujgur és a tibeti batyuval. 3. Németh Zsolt Ficónak udvarolt Pozsonyban.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. „…a végén még azt a pénzt, ami minket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda”
Ezek a szavak is elhangzottak Orbán Viktor évértékelőjén szombaton, körülbelül a beszéd közepén. A hagyományossá vált értékelésnek ez volt számunkra a kulcsmondata. Ennyi mohóság, irigység és kisszerűség ritkán szorul ennyicske szóba.
Mindent összevetve, a szombati eléggé erőtlen performansz volt a magyar miniszterelnök részéről. Nem mondott szinte semmi újat, a kiemelt témakörökben is a ködös általánosságokig jutott, mindössze összefoglalta alternatív univerzumának sokat emlegetett tételeit.
Például azt, hogy Oroszországgal fenn kell tartani a lehető legjobb kapcsolatot. Azzal az Oroszországgal, amely az elmúlt hónapokban annak érdekében próbált információkat szerezni, hogy szabotálja az Északi-tenger hollandiai részén lévő, az energiaellátáshoz létfontosságú infrastruktúrát.
A genderkérdés odarángatása a végén pedig csak azt tette nyilvánvalóvá, hogy nem egy beszédet, hanem egymás mellé tett paneleket hallottunk. A poénok tekintében a stand up műfaj már mérföldekkel előbbre jár, még Dull Szabolcs joviális magyarázata sem segített a helyzeten.
De térjünk vissza a kulcsmondathoz!
Mintha egy Scorsese-moziban lenne az ember, ott hangzanak ilyen, az alcímbe kiemelthez hasonló mondatok. Ezekben a filmekben bűnözők szerepelnek, akik cseppet sem törődnek a törvényekkel, a morállal meg végképp nem.
Orbán e mondat előtt arról beszélt, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre, de nem lenne helyes Ukrajna érdekeit Magyarország elé helyezni. Így van, ezzel nem lehet vitatkozni. Való igaz, van az a határ, amit követően a segítségnyújtás már önveszélyes.
De ez nem ott húzódik, hogy nem adunk pénzt a sajátunkból – szól a morális érv. A szolidaritás épp erről szól, ezért léteznek például az EU-s kohéziós vagy a regionális fejlesztési alapok is, amikből Magyarország is kap, és kapna még többet, ha nem az EU elveinek leépítésén dolgozna.
Főleg, ha nem is a sajátunkról van szó – szól a törvényes érv. Ha az EU a saját törvényei szerint Ukrajnának ítél majd forrásokat, az Ukrajnát fogja illetni. Amit pedig Magyarországnak ítélt, az Orbánékat illeti.
Orbán azt is mondta, hogy „továbbra is barátokat akarunk szerezni, nem ellenségeket”.
Hát így nehéz lesz.
2. Kína is becsúszik a béketáborba – hátán a tajvani, az ujgur és a tibeti batyuval
Ma találkoztak Brüsszelben az EU-tagországok külügyminiszterei, a fő téma az orosz–ukrán konfliktus volt, kiemelt hozzászólóként Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője szerepelt. A találkozón Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem vett részt, helyette Vang Ji államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatójával töltötte a napját.
Vang Ji előző estéje Orbán Viktorral közösen telt, bár az nem derült ki, miről volt szó a munkavacsorán. A legfőbb kínai külügyes több európai országot is meglátogat útja során, Franciaországot, Olaszországot, majd Oroszországot is. Magyarországra feltehetően a debreceni akkumulátorgyár vonzotta, no meg az a „közvetítőszerep”, amit Orbán az országnak szán, és ami olyan megbízhatóan működik Oroszországgal.
Nem csak a magyar szerepet és álláspontot tekintve vannak tisztázatlanságok. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere Münchenben a biztonságpolitikai konferencián figyelmeztette Vang Jit, hogy amennyiben Kína fegyverekkel támogatná Putyint, akkor az „komoly problémát” jelentene az USA számára.
Az USA ugyanis olyan információkkal rendelkezik, hogy Pekingben felmerült annak lehetősége, hogy fegyverrel is támogassák az orosz agresszort. Pedig már eddig is sokat segítettek Moszkván azzal, hogy igyekeztek enyhíteni a rájuk kivetett szankciók hatását. Növekedett az Oroszországgal folytatott kereskedelmük, ezen belül például az olaj importja is. Blinken sürgette azt is, hogy Kína hagyjon fel ezzel a tevékenységgel.
Az USA igyekszik megerősíteni vezető szerepét Kínával szemben. Nancy Pelosi tavaly nyári tajvani látogatása óta élesedett ki mindez, és a mostani figyelmeztetés, valamint az, hogy a müncheni konferencián hasonló témákról, bár kevésbé konkrétan beszélt Kamala Harris, az USA alelnöke is – azt mutatja, hogy egyre komolyabb feszültségek vannak a két ország között.
Ugyanakkor Blinken vasárnap egy interjúban arról is beszélt, hogy Vang Ji nem kért elnézést a USA légterébe behatoló megfigyelőléggömb miatt sem. És megérkezett a kínai külügy reakciója is az amerikai külügyminiszter szavaira: Peking visszautasítja az amerikai vádat, miszerint fegyvert szállítana Oroszországnak.
„Sohasem fogjuk eltűrni, hogy az Egyesült Államok beleszóljon a kínai–orosz kapcsolatokba” – jelentette ki Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője, aki azt is elmondta, hogy Kína a béke oldalán áll.
Az orosz–ukrán háború másik nagy tétje rajzolódik ki ebben a konfliktusban egyre élesebben.
És miközben Joe Biden ma a nyilvánosság számára váratlanul Kijevbe utazott, erős jelzést adva a szövetségesi viszonyról, ne feledjük el, hogy épp egy háromnapos lengyelországi látogatás közben tette ezt. Lengyelország középhatalommá kíván válni, amihez meg is vannak az eszközei, szemben a magyar vágyálmokkal.
Ilyen helyzetben mélyül el Magyarország kapcsolata Kínával, és válik az országban egyre meghatározóbbá a kínai tőke, és ami mögötte van.
Szijjártó tehát Vang Jivel tárgyalt, és nem volt ott, amikor az EU-s külügyminiszterek Brüsszelben arra jutottak, hogy
