Fodor Attila: El kell érnünk, hogy a reformnál ne álljon szemben egymással a pedagógustársadalom az oktatási minisztérium és a tanügyi hivatal

Az egyhetes programsorozat keretében az SZMPSZ több előadással készült az óvodai mozgásfejlesztés témájában, teret kapott a drámapedagógia eszközeivel történő készség- és képességfejlesztés.

Kiemelt figyelmet szenteltek a reáltantárgyaknak. Bemutatták az SZMPSZ biológia-kémia és a fizika szakmai műhelye által kidolgozott legújabb munkafüzeteket, melyek évek óta hiányoznak a magyar iskolákból. A győri Mobilis Interaktív Élményközpont előadói fizikát és kémiát oktató pedagógusok számára mutattak be iskolai gyakorlatban is használható kísérleteket.

Téma volt továbbá az online generáció, illetve az oktatást támogató digitális technológiák és módszerek alkalmazása a tanórákon. Ádám Lilla a szövegértési technikák gyakorlatban történő felhasználásáról tartott előadást.

Az intézményvezetők szakmai fórumán szó volt arról, hogy:

• a transzformációt követően hogyan működnek az állami Tanácsadó és Megelőző Központok, és mire kell ügyelniük az alapiskoláknak az értelmi fogyatékkal élő diákok integrálásánál,
• a februárban nyilvánosságra hozott standardokra nem reagáltak a magyar szakemberek, még a magyar nyelv standardjait sem véleményezték.

Átalakultak a tanácsadó központok

Az intézményvezetők szakmai fórumán Zsidek Ágnes, az ógyallai Tanácsadó és Megelőző Központ munkatársa az őket érintő változásokra hívta fel az iskolaigazgatók figyelmét, hiszen jelentős transzformáción mentek át a központok.

Január elsejétől különböző fokozatokba sorolták a tanácsadó központokat, az ógyallai a 3-4. kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy nem specializálódnak egyetlen problémára sem, minden gyermeknek igyekeznek segíteni. Csak az 5. kategóriába tartozó központok specializálódnak konkrét hátránnyal élő gyerekekre.

Míg korábban külön intézményhez tartoztak a tanulási zavarral küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű és a tehetséges gyerekek, most mellettük a mentálisan sérült, a testi sérült és a többszörösen sérült gyerekek és a logopédiai problémákkal küzdő gyerekeket is fogadja az ógyallai központ.

Óriási változás az is, hogy a központ eddig a Komáromi járásból, januártól viszont már egész Nyitra megyéből fogadja a gyerekeket. A központban négy pszichológus, 3 gyógypedagógus és egy logopédus dolgozik, vezetője kérvényezte a szakemberek számának növelését és további két munkatársra kaptak ígéretet. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy az ezen felüli bővítés a központ teljesítményétől függ majd.

Az értelmi fogyatékkal élők integrálása

Az iskolaigazgatók számára újdonság volt az értelmi fogyatékkal élő gyerekek integrálásának új szabályozása. Szeptembertől ugyanis az értelmi fogyatékkal élő gyerekek járhatnak speciális alapiskolába, a hagyományos alapiskola speciális osztályába, de integrálhatóak a hagyományos osztályokba is.

„Kizárólag a szülőn múlik, hogy melyik lehetőség mellett dönt” – mondta Zsidek Ágnes azzal, hogy ez új feladat elé állítja a pedagógusokat, akiknek óriási figyelmet kell szentelniük arra, hogy megteremtsék a megfelelő körülményeket az ilyen gyermek integrálásához. Előtte azonban elengedhetetlen a gyermek diagnosztizálása.

„A speciális iskolában maximálisan adottak a körülmények, a szakképzett pedagógustól kezdve a kis létszámú osztályon át egészen a speciális tankönyvekig és munkafüzetekig” – mondta Zsidek Ágnes, aki arra figyelmeztetett, hogy az iskolákra tervezett segítő és támogató csoport speciális pedagógusa és pszichológusa dolgozza ki a gyermek individuális oktatási programját.

Óriási feladat az is, hogy az inkluzív oktatás értelmében integrálják az értelmi sérült gyerekeket a hagyományos osztályokba. „Oktatási programjaik kidolgozásánál tantárgyankét változhat, milyen teljesítményre képesek, össze kell hangolni az óráikat és úgy kell megszervezni a napjukat, hogy minél több közös órájuk legyen egészséges társaikkal” – magyarázza Zsidek Ágnes. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatási minisztérium szeretne lehetőséget adni a mentális sérüléssel integrált gyerekeknek, hogy hagyományos középiskolában is folytathassák tanulmányaikat.

Egyelőre a szakemberek véleménye is megoszlik arról, hogy azok a gyerekek, akik nem képesek az alaptanterv szerint haladni az alapiskolában, képesek lehetnek-e elvégezni egy hagyományos középiskolát.

Asszisztensek a központból

Újdonság az is, hogy a központon keresztül juthatnak pedagógiai asszisztensekhez az iskolák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár az asszisztensek a központ alkalmazottai, de a munkavégzésük helye egy konkrét iskolában lesz, a szakmai hátteret pedig a központ nyújtja. „Nyolc asszisztenssel dolgozunk most, míg korábban a különböző programokon keresztül akár pedagógiai alap nélkül is betölthették az asszisztensi állást, most már feltétel a pedagógiai végzettség” – mondta Zsidek Ágnes.

Stratégiák és tartalmi reform

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője az oktatási rendszerrel kapcsolatos változásokról beszélt az intézményvezetőknek. Emlékeztetett, hogy Szlovákiában eddig minden reformtörekvés megbukott, miközben nem egy stratégiát dolgoztak ki, ezeket azonban a szakma 90 százaléka elutasítja.

„Kérdés, hogyan tudnánk elérni azt, hogy a reformtörekvéseknél, a változásoknál ne egymással szemben álljon a pedagógustársadalom és az oktatási minisztérium a tanügyi hivatallal. Ha mi nem leszünk partnerek, a hivatal erővel próbálja lenyomni a torkunkon az elképzeléseit” – mondta Fodor Attila azzal,