Napunk

Miközben Debrecen a pokolba kívánja, Nagysurány harcol az akkumulátorgyárért. Miben különbözne a két beruházás?

A dél-komáromi akkumulátorgyár. Fotó - Google
A dél-komáromi akkumulátorgyár. Fotó – Google

A Volkswagen Nagysurány mellett létesíthet mintegy 5000 új munkahelyet teremtő akkumulátorgyárat. A város és a megye az állammal együttműködve mindent elkövet azért, hogy megnyerje az óriásberuházást. Eközben Magyarországon népszavazást kezdeményeznek annak érdekében, hogy csak ott épülhessen akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Február első felében Karel Hirman gazdasági miniszter, Peter Švec államtitkár, valamint Robert Šimončič, a Szlovák Beruházási és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség főigazgatója Nagysurány új polgármesterével, Marcel Filagával találkozott, hogy a város mellett létesítendő, stratégiai fontosságú ipari park előkészítéséről és a város területrendezési tervének szükséges módosításáról tárgyaljanak.

A gazdasági minisztérium állásfoglalása szerint azért esett a választás a térségre, mert viszonylag fejlett a közlekedési infrastruktúrája, és rendelkezésre áll megfelelő kapacitás a villamosenergia-hálózathoz való csatlakozáshoz. Az ipari park előkészítését még az előző gazdasági miniszter, Richard Sulík (SaS) kezdte meg.

Tavaly nyáron röppent fel a hír, hogy az új, csaknem 500 hektár területű ipari parkban a Volkswagen létesítene akkumulátorgyárat. A négymilliárd eurós, mintegy 5000 új munkahelyet jelentő beruházás iránt komoly érdeklődést mutat a város és Nyitra megye is. Most együttesen gyakorolnak nyomást az államra, hogy javítsa a közlekedési infrastruktúrát egy elkerülőút építésével. A város emellett bővíteni tervezi a lakhatási kapacitását és hangsúlyt fektetne a gépészeti oktatásra is.

Bár Karel Hirman karácsony előtt felvetette: nem biztos, hogy Szlovákiának egy energiaválság közepén valóban szüksége van egy óriási áramigényű akkumulátorgyárra, az illetékesek tovább dolgoznak azon, hogy a régióba csábítsák a beruházást. A miniszter nyilatkozata után döbbenetét fejezte ki a szlovák Autóipari Szövetség, amelynek vállalatai a szlovákiai ipari termelés felét és az ország bruttó termelésének közel 11%-át adják.

„Az, hogy a miniszter megkérdőjelezi ezt a beruházást, biztosan nem segíti annak megszerzését. Végzetes következményekkel járna, ha nem sikerülne nálunk megépíteni. Ezért az akkumulátorgyárért küzdeni kell, nagy szükségünk van rá“ – hangsúlyozta Alexander Matušek, a szövetség elnöke.

A cikkben szó lesz arról is:

  • miért olyan fontos ez a beruházás Szlovákiának és a régiónak,
  • mik az előnyei egy akkumulátorgyárnak,
  • milyen kockázatokkal kell számolni,
  • és mi mindent kellene máshogy csinálni, mint Magyarország.

Júniusban dől el

A beruházásért folytatott küzdelemben a legnagyobb vetélytársunk Csehország. Szlovákiának még körülbelül négy hónapja van rá, hogy megnyerje magának a német befektető akkumulátorgyárát. A Volkswagen az ukrajnai háború kitörése után többször is elhalasztotta a végleges döntést. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy idén júniusban fogják bejelenteni, hol létesül a szóban forgó üzem.

Szlovákiának valóban nagy szüksége lenne arra, hogy helyben gyártsák az akkumulátorokat, hiszen világviszonylatban itt a legsűrűbb az autógyártás, amely egyre inkább az elektromobilitásra fókuszál. Minden tizedik Európában gyártott autót Szlovákiában rakják össze, és ha beindul a Volvo új kassai gyára, ez az arány meghaladja majd a 12 százalékot is.

Saját akkumulátorok nélkül Szlovákia aligha tudná fenntartani a mostani, nagyon erős autógyártási kapacitását. „Csak nem akarjuk az akkumulátorokat fél Európán keresztül ideszállítani? Ennek logisztikailag nem lenne értelme“ – jegyezte meg korábban Matušek az Autóipari Szövetségtől.

Ha csak a közép-európai térséget nézzük, nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország is sokkal előrébb jár az akkumulátorgyártás megvalósításában, illetve előkészítésében. A lengyeleknek a globális konszernek már két akkumulátorgyárat ígértek.

Vannak kockázatok, ezért csak óvatosan

Hirmannak abban igaza volt, hogy ha a Volkswagen új akkumulátorgyára valóban Szlovákiában épül meg, akkor messze a legnagyobb áramfogyasztó lesz az országban, a jelenlegi országos villamosenergia-fogyasztás ötödét fogja elhasználni. Kétszer annyit, mint a Slovalco alumíniumgyár Garamszentkereszten, amely a közelmúltig a legnagyobb szlovákiai áramfogyasztó volt, de a magas energiaárak miatt legalább pár évre felfüggesztették a működését.

Ugyanakkor a mohi atomerőmű tervezett bővítése után ki tudnánk elégíteni az új üzem hatalmas villanyáram-igényét is. A harmadik blokk most kezdi meg a termelést, és már tervben van a negyedik is. Az elektromobilitási szektor beruházói számára az atomerőművekben előállított, „kibocsátásmentes” áram pedig mindig vonzóbb, mint a környezetvédelmi szempontból aggályos, szén- vagy gázerőművekből származó villamos energia.

Az ilyen üzemeknek rendkívül nagy a vízigényük is, de Szlovákia azért is jelölte ki a Volkswagen számára Nagysurányt, mert közel van a Csallóköz, ahol az ország legnagyobb felszín alatti vízkészlete található.

Fontos megjegyezni, hogy akik Magyarországon a debreceni gigaberuházás megvalósítása ellen tiltakoznak, egyebek mellett éppen a kínai CATL akkumulátorgyárának elképesztő mértékű vízigényével érvelnek, amely meghaladhatja a napi 40 000 köbmétert is, ez pedig több, mint Debrecen teljes vízigénye. Ráadásul nem ipari vagy szürkevízről, hanem ivóvízről van szó, ami komoly aggályokat vet fel, főleg a klímaváltozás fényében, és a tavalyi rendkívül aszályos év után. A szárazságok az Alföldet hatványozottan sújtották, ezért a WWF Magyarország környezetvédelmi szervezet – elismerve, hogy akkumulátorokra és így az azokat előállító gyárakra is szükség van -, azt javasolja, hogy a tervezett üzemek esetében a gyárak elhelyezésének alternatíváit is vizsgálják meg, különös tekintettel a rendelkezésre álló természeti erőforrásokra és a már meglévő, kiépített infrastruktúrára.

Közismert, hogy az akkumulátorok gyártása környezetvédelmi szempontból igen nagy terhet jelent. Az eljárás sokféle nemesfémet igényel, amelyek bányászata során szennyeződhet a talaj és a vízkészlet, károsodhat az élővilág, a gyárakból méreganyagok juthatnak ki, megfelelő újrahasznosítás híján rengeteg veszélyes hulladék képződhet.

Az is tény viszont, hogy akkumulátorok nélkül nem megoldható a fosszilis üzemanyagok égetését visszaszorító elektromobilitás elterjedése és fejlődése. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy környezetvédelmi szempontból egy olajfinomító is rengeteg problémát okoz.

A régiónak is jót tenne a beruházás

Ahhoz képest, hogy Magyarországon az utóbbi időben milyen óriási felzúdulást váltottak ki a kormány „akkumulátornagyhatalmi” tervei, és milyen mértékű a tiltakozás a lakosság részéről a CATL kínai cég debreceni gigaüzemének telepítése ellen, Szlovákiában eddig síri csend honol.

Míg a 7,3 milliárd eurós debreceni gigaberuházás ügyében már több ellenzéki párt is kezdeményezett helyi és országos népszavazást, a Volkswagen akkumulátorgyárának Nagysurányba csábítása ellen komolyabban nem emelték fel a szavukat eddig sem a helyiek, sem a környezetvédők. Persze utóbbi esetben még semmi sem dőlt el, egyelőre nagyon képlékeny a dolog.

Egyedül az ipari park létesítésének bejelentésekor volt némi felhördülés néhány surányi lakos részéről, mondván, megint jó minőségű szántóföldeket áldoznak fel az autógyártás oltárán. Az előző surányi polgármester, Marek Oremus akkor úgy reagált, hogy azokon a földeken, ahol az üzemek épülnének, jelenleg nem az élelmiszerellátás szempontjából nélkülözhetetlen gabonát, hanem olajrepcét termesztenek. Azt is mondta, hogy az ipari parkba nem csak egy beruházó fog érkezni.

Az új szlovákiai ipari park három település, Nagysurány, Kisvárad és Bánkeszi határában létesülne. Forrás – RTVS

A szlovák kormány egyébként szinte szóról szóra ugyanazzal érvel az új ipari park mellett, mint a magyar: közvetlen és közvetett munkahelyteremtés, a lakhatás minőségének javulása, a közlekedési infrastruktúra fejlődése, régiófejlesztés. Tény, hogy bár az Érsekújvári járásban az átlag alatt van a munkanélküliségi ráta, több ezer dolgozó ingázik naponta a környező városokba, főleg Pozsonyba. A Napunk cikkéből kiderül, hogy az Érsekújvárban lakó munkavállalók 25 százaléka ingázik munkába a járáson kívülre.

Emellett pedig nagyon nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a Szlovák Nemzeti Bank statisztikái szerint az utóbbi években Nyitra megye járásai közül csak az Aranyosmaróti járásba érkezett kevesebb külföldi működőtőke-beruházás, mint az Érsekújváriba. Ennek magyarázata, hogy a külföldi beruházók számára a gyorsforgalmi utak sokkal fontosabbak, mint a vasút, vagyis azokat a járásokat részesítik előnyben, ahol jól kiépült közúti infrastruktúra van. Nagysurány esetében viszont bizakodásra adhat okot, hogy a tervek szerint a város közvetlen közelében fog elhaladni az R7-es gyorsforgalmi út.

Mi a gond a magyarországi akkumulátorgyárakkal?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Elektromos autó

Érsekújvár

Környezetvédelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak