Érsekújvár Nyitra megye második legnagyobb városa, mégis kevés beruházás érkezik ide, és rengetegen ingáznak munkába
Csak az Aranyosmaróti járásba érkezett kevesebb külföldi működőtőke-beruházás. Újvár egykor jelentős iparváros volt, az egykori legnagyobb cégnek több alkalmazottja volt, mint amennyien ma ingáznak.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Újváriakkal beszélgetve hamar a városban rendszeres forgalmi dugókra, a rendszerváltás óta leépült iparra, és a munkába máshova ingázók tömegére terelődik a szó. Érsekújvárnak a 2021-es népszámlálás adatai szerint 37791 lakosa van, ezzel Újvár Nyitra megye második legnépesebb városa Nyitra után.
A város fontos vasúti csomópont: a Budapest–Pozsony vasútvonalon fekszik – ami a Monarchia egyik első vasútvonala volt –, innen ágazik el a vasút dél felé Komárom, észak felé pedig Nagysurány, illetve Nyitra irányába.
Nem attraktív beruházási célpont
Mindezek ellenére a beruházók szempontjából Érsekújvár mégsem tűnik stratégiai jelentőségű pontnak. A rendszerváltás és különösen Szlovákia uniós csatlakozása óta a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés szorosan összefügg a külföldi befektetésekkel.
A Szlovák Nemzeti Bank statisztikái szerint Nyitra megye járásai közül csak az Aranyosmaróti járásba érkezett kevesebb külföldi működőtőke-beruházás, mint az Érsekújvári járásba.
A Komáromi járásba harmadával több, a Lévai járásba majdnem kétszer akkora értékben érkezett külföldi működőtőke-beruházás. Az Újvári járást messze lehagyja a Nagytapolcsányi járás, a Nyitra járás után pedig a legnagyobb értékben a Vágsellyei járásban fektettek be külföldi cégek.
Tényleg sokan ingáznak?
Azt, hogy sokan ingáznak Újvárból máshová dolgozni, a 2021-es népszámlálás adatai is alátámasztják. Megnéztük, hogy Nyitra megye járási székhelyein mennyi helyben élő lakos dolgozik, és közülük mennyien ingáznak munkába a járáson kívülre.
Az ingázás gyakoriságát és módját más statisztika méri, mint a célját és az irányát. Mi az utóbbit vizsgáltuk, így ebből nem derül ki, hogy hányan milyen gyakorisággal – naponta, hetente vagy más időközönként – ingáznak munkába.
A népszámlálás során rengetegen nem adták meg vagy nem beazonosíthatóan jelölték a munkahelyük címét – az összes helyben lakó munkavállaló 17-22 százaléka ilyen a vizsgált statisztikákban – így róluk nem tudjuk, hogy ingáznak-e vagy helyben dolgoznak.
A statisztika miattuk valószínűleg nem fedi a valóságot, de mivel hasonló a nem beazonosítható helyen dolgozók aránya, az egyes városok közötti különbségeket jól szemléltetik az adatok. Mi is csak azokat vettük figyelembe, akikről egyértelmű, hogy mely településen dolgoznak.
Azt találtuk, hogy Érsekújvárban lakó munkavállalók 25 százaléka ingázik munkába a járáson kívülre. Komáromban ez az arány csak 19 százalék, miközben ott a járáson kívülre ingázók majdnem fele külföldre jár dolgozni. A statisztika nem részletezi, hogy külföldön hová, de joggal feltételezhető, hogy a külföldre ingázó komáromiak főleg Dél-Komáromban dolgoznak, ami tulajdonképpen helyben van.
A legnagyobb arányban (43,3 százalék) a Vágsellyén élő munkavállalók ingáznak. Láttuk, hogy a megyében Nyitra után Vágsellyére érkezett a legtöbb külföldi működőtőke-beruházás. A rengeteg ingázót az magyarázhatja, hogy Sellye lényegesen közelebb fekszik Pozsonyhoz, illetve mindössze tíz kilométerre van Galántától.
A Vágsellyei és a Galánta járások régen egy járás voltak, és ma is egy régióként működnek. Galántára elsősorban a Samsungnak köszönhetően rengetegen járnak dolgozni, többek között Vágsellyéről is. A dugóktól egyébként Sellye is szenved, nincs elkerülőút a város körül, mint ahogy például Galántán, a vágsellyei beruházások pedig leginkább a város melletti vegyi üzembe, a Duslóba érkeztek.
Érsekújvárhoz a Nyitra megyei járási székhelyek közül Léva hasonlít a legjobban: nem fekszik az országhatáron, nincs a közvetlen közelében még egy hasonló méretű város. Lévából a helyben lakó munkavállalóknak csak a 12 százaléka ingázik a járáson kívülre, miközben – mint láttuk –, a városba majdnem kétszer akkora értékben érkezett külföldi működőtőke-beruházás.
Az ingázók aránya még Aranyosmaróton nagyon magas: a helyben lakó munkavállalók 30 százaléka ingázik a járáson kívülre. Aranyosmarót azonban Nyitrához van nagyon közel, itt is mindössze 10 kilométer a távolság.
Hová ingáznak az újváriak?
A népszámlálás vonatkozó statisztikája szerint 14504 Érsekújvárban élő munkavállaló ingázik, de ebben benne vannak a helyben dolgozók is, vagyis akik a városon belül ingáznak: 7355 helyben élő munkavállaló dolgozik a városban. A grafikonunkban az első hét úti célt gyűjtöttük ki, ahová a legtöbb újvári ingázik.
