Napunk newsfilter: Matovič 500 eurós árcédulát tett a demokráciára
1. Utolsó bevetés: MiG-en szállna fölébe. 2. Matovič a demokratikus, szabad választásokat veszélyezteti. 3. Akadály nélküli populista versenyfutás.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd
1. Utolsó bevetés: MiG-en szállna fölébe
Szlovákiában már választási kampány van, ezért egyre több ügy átpolitizálódik, és résen kell lenni, mert érvek helyett érzésekre, indulatokra játszanak rá a szavazatokra hajtó politikusok. Egyebek mellett ez történik most az Ukrajnának készülő újabb segítségnyújtással, a MiG-29-es repülőgépek átadása körüli polémiával.
Nem sikerült megnyitni ma a parlament rendkívüli ülését, amelyet az ellenzéki Smer kezdeményezett, és a szlovák MiG-29-es vadászgépek átadása Ukrajnának lett volna a témája.
A Smer arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt csütörtökön Brüsszelben a használaton kívüli vadászgépeket elkérte Eduard Heger ügyvivő kormányfőtől, aki tárgyalásokba kezdett a MiG-ek átadásának lehetőségéről. Ficóék szerint ha ez megtörténik, Szlovákia belép a háborúba.
Robert Fico azt is felrója, hogy a vadászrepülőgépektől való megválás Szlovákia leszerelését jelenti, ami több okból sem felel meg a valóságnak. Egyrészt forgalomból kivont tizenegy gépről van szó, melyek tavaly szeptember óta parkolnak, és kicsi az esélye, hogy valaha Szlovákiában ezek felszálljanak: orosz alkatrészek és szakértelem kell ahhoz, hogy repüljenek.
A kormány azért döntött tavaly a „pihentetésükről”, mert 2023-ra várták az – előző kormány idején megrendelt – amerikai F–16-osokat, melyek érkezése minimum egy évvel csúszni fog. Amíg megérkeznek az új F–16-osok, addig a cseh és lengyel gépek, melyekhez a magyarok is csatlakoznak, védik a szlovákiai légteret. Tehát nem marad Szlovákia védelem nélkül, egyébként több kis ország is van, amelyik nem rendelkezik vadászrepülőgéppel.
A MiG-ek kapcsán a politikai csatározás jóval előbbre szaladt, mint a valós tényállás indokolná. Hiszen a védelmi miniszterek találkozójára csütörtökön kerül sor Brüsszelben, ahol megtörténhet a hivatalos felkérés egy olyan találkozón, amelyen az Ukrajnát segítő országokkal közösen alakíthatnak ki álláspontot a vadászrepülőgépek átadásáról, amire eddig a háborúban nem volt példa.
Szintén nem mellékes, hogy Szlovákiát ügyvezető kormány irányítja, így alkotmányjogászokkal is konzultálni kell arról, hogy kompetens-e a kormány ilyen fontos külpolitikai kérdésben dönteni. A volt koalíciós pártok nem zárkóznak el a támogatástól. Még Boris Kollár sem, aki nem szeretné, hogy Szlovákia úttörő legyen ezen a területen, de más országokkal koordinálva el tudja képzelni a segítségnyújtásnak ezt a formáját.
Adott tehát egy géppark, amit Szlovákia már nem fog használni, az ukránoknak jól jönne az a működőképes két-három gép, az ukrán légtér védelmére és rakétaelhárításra használnánk őket, a többi gépet pedig alkatrésznek. Valószínűleg másnak Szlovákia ezeket a MiG-eket nem tudja eladni.
A szlovák védelmi tárca tehát pénzért vagy korszerűbb fegyverekért cserébe válna meg a vadászgépektől. A kérdés tehát az, hogy az Ukrajnát segítő országok egy újabb szintre emelik-e a támogatást. Azt pontosan tudják, hogy segítség nélkül Ukrajna elveszett.
Vigyázzunk az olyan, a magyar közmédiában turnézó populista politikusokkal, mint Robert Fico, akik ki akarják szakítani Szlovákiát az ukránokat támogatók szövetségéből.
2. Matovič a demokratikus, szabad választásokat veszélyezteti
A politikai populizmus fekete öves bajnokát, Igor Matovičot saját terepen nem lehet legyőzni. Amióta megbukott a kormány, és elstartolt a választási kampány, nem engedi elfelejteni, hogy ő is olyan elszántan küzd majd a politikai túlélésért, mint Robert Fico. Az eszközeik időnként különböznek, máskor találkoznak, de az ország mindkettőt megszenvedi. Az OĽaNO támogatottsága hat százalék körül van, elgondolkodtak a pártban, mihez kezdjenek ezzel. Amit kiötlöttek, világhírű ostobaság.
Matovičék korábbi javaslata, hogy a parlamenti választáson résztvevők kapjanak tízszázalékos engedményt az államnak fizetett díjakból, elbukott. A volt pénzügyminiszter nem fújt visszavonulót, hanem újabb ötlettel állt elő: 500 eurót kapjon mindenki, aki részt vesz a parlamenti választáson. A javaslat június elsején lépne életbe, és csak a soron következő parlamenti választásra vonatkozna.
Mivel indokolja ezt Matovič? Szerinte a válságok velejárója, hogy ilyenkor a szavazópolgárok bedőlnek a mézes-mázos szavaknak és a „könnyebb” megoldást választják. Amiről később kiderül, hogy a lehető legrosszabb választás volt. Az OĽaNO vezetője azt is elmondta, hogy reális a veszélye annak, hogy a választások után kormányban lévő erők kivezetik Szlovákiát az unióból és a NATO-ból.
Az 500 eurós jutalom bevezetésének az a célja, hogy mobilizálja a demokratikus szavazókat, hogy megakadályozzák a korrupt és fasiszta pártok alkotmányos többségét; vagyis: a választási részvételt növelnék meg – szerintük a „jó” oldalon.
Volt pénzügyminiszterként azt is kiszámolta Matovič, hogy kb. másfél milliárd euróba kerülne ez az államnak, ami sokkal kevesebb, mint amit Fico–Pellegrini ellopna, mert azt is kiszámolta a volt pénzügyminiszter, hogy az államot tízmilliárd euróval károsította meg az előző kormány a választási időszak alatt.
Továbbá attól tart Matovič, hogy az alacsony választási részvétel nem ad valós képet a preferenciákról az országban, és a sötét erő győzelmét hozza, amelynek nem lesz megfelelő legitimitása. Ficót Kadirovhoz hasonlította, aki Putyintól megkapta Csecsenföldet, és nem számoltatható el semmilyen bűnért. Matovič szerint Szlovákiára is ez a sors vár, és Fico ilyen pozícióra vágyik.
Miért tévedés Matovič javaslata?
