Szijjártó Péter elleni nyílt támadás lehet Németh Zsolt kritikája a magyar külpolitikáról

Ezek a mondatok Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke írásából származnak, ami csütörtökön jelent meg a kormányközeli Mandineren. Az írás a bevezetés szerint vitaindító, azonban a benne szereplő megállapítások ha kimondatlanul is, de a miniszterelnök stratégiai vízióját árnyalják, pontosítják, helyenként vitatkoznak velük.

Orbán Viktor vízióját abból az írásból ismerhetjük, ami január elején jelent meg szintén a Mandineren. Az írást a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs jegyzi, Orbán Viktor egy korábbi, zárt körben megtartott előadásának az összefoglalója.

Németh írásának az a címe, hogy „Hogyan nyerhetjük meg a következő évtizedet?”, Orbán Balázs pedig azzal zárja a miniszterelnöki vízió összefoglalását, hogy „ez tehát Magyarország stratégiája a mostani évtized megnyerésére”.

Blokkosodás, konnektivitás, szomszédok

Vegyük sorra, mi mindenben tér el a miniszterelnöki stratégia és a Németh által helyesnek ítélt stratégia. A miniszterelnöki stratégiát csak összefoglalókból ismertjük, a továbbiakban Orbán Viktor stratégiájaként hivatkozunk rá.

Blokkosodás Orbánnál. Orbán szerint visszaállhat „a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje”, ami azzal fenyegeti Magyarországot, hogy az egyik blokk perifériája lesz. A blokkosodás a két blokk „szétkapcsolódását”, a köztük lévő gazdasági kapcsolatok leépülését jelenti, Magyarországnak viszont az jelentheti a kiutat, ha az összekapcsolásra törekszik, azaz a másik blokkal is kapcsolatokat épít ki.

Blokkosodás Némethnél. Német Zsolt viszont vitatja, hogy újra a blokkosodás felé megy a világ, mint írja, „az Ukrajna elleni orosz agresszió – és a vele párhuzamosan zajló többi esemény – minden tekintetben ennek az ellenkezőjét jelzi”. Szerinte arra semmi esély nincs, hogy újra kialakuljon egy Oroszország dominálta blokk, és Kína sem húz ujjat az USA-val, pedig a tajvani kérdés erőszakkal való megoldására jó alkalom lenne az, hogy az USA le van kötve Ukrajnában, de Kína ennek ellenére sem próbálkozik ilyesmivel.

„A Nyugat és kihívói kiegyenlített párharca inkább csak a percepciók szintjén létezik, a valóságban közel sem kiegyenlített párharc zajlik, a Nyugat lényegesen jobban áll. Ezért a magyar stratégia kidolgozásánál továbbra is a domináns Nyugatból kell kiindulni” – írja Németh, bár az energetikai szankciókat maga is stratégiai tévedésnek tartja.

Németh szerint az utóbbi években valóban folyamatban volt egy amerikai–kínai blokkosodás, de „a két szuperhatalom kiegyezésének mindkét oldalon fajsúlyos érdekeltjei vannak”, azaz a blokkosodás ugyanúgy elképzelhető, mint a két szuperhatalom kiegyezése.

Összekapcsolódás Orbánnál. Orbán szerint az a kulcs Magyarország számára a kialakuló új világrendben, hogy nem rendeli alá magát az egyik blokknak, hanem kapcsolódik a másik blokkhoz is a kereskedelmi és az infrastrukturális kapcsolatokon, a beruházásokon és a tudástranszferen, valamint a nyilvános diplomáciai kapcsolatokon keresztül.

„A kapcsolatok számának növekedése egyre inkább felértékeli az adott ország gazdasági szerepét” – olvasható a stratégiáját összefoglaló írásban.

Összekapcsolódás Némethnél. Németh viszont úgy látja, ha a minél több irányú konnektivitás erősítheti is Magyarország gazdasági pozícióját, nem old meg mindent. Ráadásul szerinte nem is lehet maximális gazdasági konnektivitásra törekedni egymással ellenérdekelt felekkel, például Izraellel és Iránnal.

Németh szerint „a konnektivitás fejlesztésében súlyozni kell az irányok között”, kulcsfontosságú technológiákat nem fog egy ország Magyarországra bízni, ha úgy látja, hogy Magyarország túlságosan kapcsolódik az ellenérdekelt félhez is. Németh úgy látja, „akár hátráltatóvá is válhat”, ha úgy teszi a kormány a minden irányban sokrétű konnektivitást vezérmotívummá, hogy közben nem fogalmaz világosan a korlátjairól.

Szomszédok Orbánnál. Az orbáni vízió talán legtöbbet idézett eleme Magyarország regionális középhatalmi státuszának kivívása, amit sokan valamiféle birodalmi nosztalgiaként, illetve ambícióként értelmeztek, miközben a stratégia egyébként nem tért ki a szomszédos országokkal való kapcsolatra.

Szomszédok Némethnél. Németh Zsolt azonban részletesebben is kitér a szomszédos országokhoz fűződő viszonyra és kommunikációra. „Céljainkat úgy kell meghatározni, hogy egyetlen szomszédos ország egyetlen döntéshozó szervében se maradjon kétség azt illetően, hogy a magyar térségi stratégia a közös célok érdekében történő szövetség­építést szolgálja” – írja Németh.

A politikus külön kitér Ukrajnára: szerinte a magyar célkitűzések magától értetődő része kellene hogy legyen a kölcsönös kommunikáció javítása Ukrajnával, Magyarország „megítélése ugyanis az ukrán többség körében kiáltó ellentmondásban áll mindazzal, amit a gyakorlatban tettünk az országért az eltelt egy évben”.

Ez csak a kisebbségi vélemény, de azt jelzi, felül kell vizsgálni a jelenlegi stratégiát

Németh Zsolt írása szokatlanul éles kritika, de az nem elsősorban Orbán Viktornak szól, sokkal inkább a jelenlegi külpoltikai irányvonalnak – mondja a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója.

Németh Zsolt annak az atlantista irányvonalnak volt a meghatározó embere, amelyik Martonyi János külügyminisztersége idején még meghatározta a magyar külpolitikát. Mára Németh az egyik utolsó, külpolitikai pozícióval rendelkező képviselője ezen csoportnak – magyarázza a szakértő.

Ami Bartha szerint nagyon feltűnő az írásban, hogy Németh Zsolt