Miért vannak hóviharok, ha már beköszöntött a globális felmelegedés

A múlt hétvégi heves havazás jelentősen korlátozta az életet Szlovákia több pontján, beleértve az alacsonyabban fekvő területeket is. Egy rövid válogatás az időjárásról szóló hírekből:

• A D1-es autópálya Tátra alatti, Menguszfalva-Szepescsütörtök szakasza több mint 24 órán át járhatatlan volt. Korábban két tömeges baleset történt ezen a szakaszon. Az egyik során 30 autó ütközött össze.
• Zsolnán felszólították az embereket, hogy amennyiben nem muszáj, ne induljanak útnak észak felé.
• Szlovákia-szerte több tízezer háztartás maradt áram nélkül. Több mint száz városban és községben rendeltek el vészhelyzetet.
• A Magas-Tátrában a Tátrai Villamosvasút villamosa is elakadt a sok hó miatt.

„Végre itt a tél. És vége a klímaválságnak” – kommentálta egy Mariška nevű Facebook-felhasználó az egyik hírt szombaton. Az ilyen megjegyzések nem ritkák, és nem csak a közösségi médiában jelennek meg.

2017-ben Václav Klaus volt cseh miniszterelnök és ismert klímaszkeptikus a Prima tévécsatornán kijelentette, hogy a prágai havazás „a globális felmelegedés elleni tiltakozás”.

A legutóbbi szlovákiai hóvihar alig néhány héttel azután következett be, hogy a környezetvédelmi minisztérium elemzői azt jósolták, hogy Szlovákiában ritkán fogunk hóval találkozni a jövőben.

A hétvégén az ablakon kinézve az emberek úgy érezhették, hogy a szakértők túloznak. „Az elmúlt napok kiadós havazása viszonylag nagy területen, több helyen, az adott napon a szokásosnál vastagabb hótakarót hozott” – írta a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet a Facebookon.

Ez azt jelenti, hogy a klímaválságról szóló híreket nem kellene olyan komolyan venni? Éppen ellenkezőleg. Ebben a cikkben meteorológusok segítségével elmagyarázzuk, hogy a rendkívül erős havazás miért nem a klímaváltozást cáfolja, hanem miért annak következménye.

Hogyan havazhat többet még akkor is, ha egyre melegebb van

Az éghajlatváltozás nem csupán a hosszú távú átlagnál magasabb külső hőmérsékletet jelent. A bolygó felmelegedése például abban is megnyilvánul, hogy az óceánok melegebbek, és a levegő másképp áramlik.

„Minél melegebbek az óceánok, annál több vízpára van a légkörben, és így annál több csapadék hullhat” – magyarázza Milan Lapin meteorológus és klimatológus, a pozsonyi Comenius Egyetem Matematikai, Fizikai és Informatikai Karáról.

A téli „melegebb hőmérséklet” például azt jelenti, hogy a mínusz tíz Celsius-fok helyett nulla fok körül marad. Ezek ideális feltételek a havazáshoz. „A legtöbb hó nulla Celsius-foknál hullik. Minél hidegebb van, annál kevesebb hó hullik” – magyarázza Milan Lapin.

Az azonban, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű hó hullik, nem ugyanaz, mint a hosszú távú stabil hótakaró, amelyről a környezetvédelmi minisztérium elemzői írtak.

Az anomáliák változásokat okoznak az évszakokban, de nem tudjuk, hogyan

Kiadós havazás szinte minden évben előfordul. A közlekedési baleseteket és útlezárásokat okozó hóviharokról például 2019 januárjában, 2018 februárjában és 2017 novemberében is írtak.

A hótakaró megtartásával az a probléma, hogy a rendkívüli havazásokat rendkívüli meleg időszakok váltják. Tehát még az egy szezonban előforduló néhány hóvihar sem változtathatja meg az általános tendenciát, ami nem tűr kétséget. A feljegyzések történetében globálisan az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb, és a hótakaró nem marad meg sokáig.

„A megszokott helyzetek és az átlagos időjárás egyre kevesebbszer jelennek meg. Inkább szélsőségek között mozgunk – magyarázza Pavel Faško klimatológus, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa – Ez az éghajlatváltozás megnyilvánulása.”

„Ez egy új jelenség számunkra” – teszi hozzá a klimatológus. Az, hogy új, azt is jelenti, hogy nehezebb előrejelezni. „Az időjárási modellek kiszámíthatatlansága az éghajlatváltozás általunk tapasztalt megnyilvánulásainak egyike.”

Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a televíziós hírekben vagy az intézet weboldalán megjelenő időjárás-előrejelzések kevésbé pontosak lennének.

A közelebbi napokra vonatkozó rövid távú előrejelzések, köszönhetően a szenzorok számának növekedésének, a jobb modelleknek és a nagyobb teljesítményű számítógépeknek pontosabbak, mint valaha – emelik ki a szlovák meteorológusok.

Kiszámíthatatlan azonban az egyes évszakokon belüli időjárás jellege lesz. A múltban minden évszaknak megvolt a maga jellemző hőmérséklete és csapadékmennyisége. Eltérések ugyan előfordultak, de nem olyan gyakran és nem olyan szélsőségesen, mint manapság.

Elég csak visszagondolni az elmúlt néhány hónapra. A 2022-es nyár rendkívül forró és száraz volt, olyannyira, hogy fák kiszáradását és pusztulását eredményezte. Októberben nagyon gyors lehűlés következett be, de az ősz többi része az átlagosnál melegebb és szárazabb volt. December elejére az időjárás lehűlt, és úgy tűnt, hogy a tél normális lesz.

„Aztán karácsony táján minden megváltozott – emlékszik vissza Pavel Faško éghajlatkutató. – Az úgynevezett karácsonyi felmelegedés valóban szokásos éghajlati jelenség hazánkban, ez a felmelegedés azonban most január közepéig tartott, és az egyes időszakokban olyan meleg volt, hogy valóban rekordértékeket ért el.”

A hétvégi havazás az éghajlatkutató szerint egy másik anomália megnyilvánulása volt, amelyet a váratlan légmozgás okozott. „A ciklonok általában az Atlanti-óceán keleti részétől haladnak előre az Északi-tengeren és a Baltikumon át kelet felé. Most az alacsony légnyomás a Balkán keleti része fölött húzódott. Ez egy eléggé szokatlan előrenyomulási útvonal volt, ami kiadós csapadékhullást eredményezett nálunk, főleg Északnyugat-Szlovákiában.”

Mikor menjünk tehát síelni és mikor nyaralni?

Az évszakok és a rájuk jellemző időjárás számos gazdasági döntés fontos alapját képezi.